145983. lajstromszámú szabadalom • Zérus löketre állítható nagynyomású szivattyú forgatható közlő-szervekkel vezérelt közegmennyiség-szabályozással és a szállítási irány válthatóságával különösen hidraulikus sajtókhoz

2 145.983 solástől függetlenül olyan, zérus löketre állító be­rendezést is alkalmazunk, mely a szállított mennyi­séget a nyomás függvényében, azzal arányosan tudja visszaszabályozni. A találmány szerint ennek a berendezésnek a rugósüvegét is közvetlen kap­csolású segédmotorral a kezelőállásról befolyá­solhatjuk és így a saj tolóerőt, valamint a sebes­ségi jelleggörbét a kezelőáilásrol vezérelhetjük. Jóllehet a találmányt nemcsak sajtók vezérlésé­vel kapcsolatban alkalmazhatjuk, azt a rajzok kap­csán példaképpen sajtón alkalmazva ismertetjük. Az 1. ábra az új állitóberendezés nézete és részben metszete. A 2. ábra a zérus löketre állító berendezés rész­letrajza, melyen a rugófeszültséget segédmotor módosítja. A 3. ábra a villamos kapcsolási elrendezést szemlélteti. Az 1. ábrát tekintve, a 2 szivattyú 1 tolótesté­nek elmozdítása az ei, ill. e2 excentrikus hely­zetbe a szivattyú legnagyobb szállított mennyisé­gének felel meg. Az ej helyzetbe való elmozdulás a 3 munkadugattyú munkalöketét jelenti a sajtó­nál pl. balra vagy lefelé. A tolótest elmozdulása az e2 helyzetbe ezzel szemben a 3 munkadugattyú visszahúzódását jelenti a rajzon jobb felé. Az 1 test eltolása végett az szilárdan kapcsolatos az erőnövelő szerv 4 követődugattyújával. Az erőnövelő szerv úgy működik, hogy a 6 vezérlőtolattyú megha­tározott helyzetéhez az 1 tolótest meghatározott excentrikus, helyzete tartozik. Az Q\ és e2 vég­helyzetek között tehát a 6 tolattyú megfelelő be­folyásolása szerint bármely közbenső helyzet le­hetséges. Az erőnövelő szerv számára a nyomóola­jat a 7 fogaskerékszivattyú szállítja, melynek nyo­mását a 8 szelep állandó értéken tartja. A 6 vezérlőtolattyúra mármost két olyan berendezés hat, amely a szivattyú szállított mennyiségét mó­dosítja. Az egyik berendezés, melyet a kezelősze­mély vagy valamely programberendezés befolyá­sol, a valamely meghatározott szögértékre beállít­ható, forgatható, adó 9 közlőszervtől kiindulva a forgatható 10 vevő közlőszervre hat. Utóbbi min­dig ugyanakkora elfordulási szögre áll be, mint a 9 szerv. A 10 közlőszerv akként áll merev össze­köttetésben a 11 menetes hüvellyel és a 13 vezérlő­tolattyúhoz rögzített 12 menetes darabbal, hogy a 10 közlőszerv elforgatásakor a 13 vezérlőtolattyú ide-oda mozog. A 13 tolattyúval a 15 házban szinkron mozog a 14 követő és erősítő dugattyú, melynek alsó végén levő fogasrúd a forgathatóan ágyazott, kerületén fogazott 17 emeltyűvel kap­csolódik. A 17 emeltyű villás vége úgy nyúl a 6 vezérlőtolattyú fölé, hogy ezt a 18 ütközőgyűrű közvetítésével balra magával viheti. A 18 ütköző­gyűrűs 6 vezérlőtolattyú és a 17 emeltyű villás feje közötti erőkapcsolat úgy jön létre, hogy a 19 nyomórugó a 20 dugattyúdarabot mindig balra igyekszik nyomni. A 22 pontban forgathatóan ágyazott 21 emeltyű a csúszkák közvetítésével egy­részt a 6 vezérlőtolattyúval, másrészt a 20 du­gattyúdarabbal kapcsolódik. A 20 dugattyúdarab előtt levő további 23 differenciáldugattyú jobb oldali, gyűrű alakú felülete nagyobb a bal oldali felületénél. A differenciáfelület a 24 térben min­dig az alatt a nyomás alatt áll, amely a 3 fő munkadugattyú 25 nyomóvezetékében uralkodik. Ha ez az üzemi nyomás, mely a 26 vezetéken át a 24 térbe jut, oly kicsiny, hogy a 19 rugó előfe­szültségét nem képes legyőzni, akkor a 20 dugattyú az ábrázolt bal oldali helyzetben van. Ezt a hely­zetet a 18 ütközőgyűrűnek a 17 emeltyű villás fejéhez ütközése határolja. Ilyképpen a 17 szög­emeltyűnek a 10 közlőszerv által rögzített helyzete megszabja a tolótest_ ei excentricitásának nagysá­gát és ezzel a munkasebesség nagyságát is. Ha most a nyomás a 25, 28 vezetékekben annyira megnő, hogy a 19 rugó erejét a 20 dugattyún át legyőzi, akkor a 22 pont körül elforduló 21 emeltyű a 6 vezérlőtolattyút bal felé annyira eltolja, hogy a 20 dugattyú nyomása a 19 rugó erejével egyen­súlyt tart. Amikor a nyomás a 25 vezetékben el­éri legnagyobb értékét, a 6 tolattyú, valamint a 4 követődugattyú közvetítésével az 1 tolótest, közel zérus excentricitásra és így zérus szállításra áll be. A nyomás csökkenésekor a 21 emeltyű a 19 rugó hatására ismét a 18 ütközőhöz fekszik és így a 6 vezérlőtolattyút oly mértékben viszi vissza, ameny­nyire ezt a 26 vezetékben, ill. a 24 kamrában ural­kodó nyomás megszabja. Ha ez megfelelően le­csökkent, a 18 ütköző1 a 17 emeltyű villás fejéhez fekszik és a 3 munkadugattyú sebessége ismét megfelel a 9, 10 közlőszerv ékkel megszabott ér­téknek.. Az ismertetett berendezéssel üzemelt sajtó le­felé irányuló sebessége ekként a 9 közlőszerv be­folyásolásával tetszés szerint szabályozható, és amikor egy bizonyos nyomást a szükséges teljesít­"mény betartása végett túllépünk, az említett se­besség mindig arra az értékre csökken, amelyet a 20 dugattyú nagyságának és a 19 rugó feszült­ségének megválasztásával megszabtunk. A sajtó üres löketét gyorsmenettel, vagy maxi­mális szállított közegmennyiséggel szokták meg­valósítani. Evégből a berendezés kézzel vagy elektromos úton működtetett 27 vezérlőtolattyút tartalmaz. Az üres löket alatt ez a tolattyú a 28 teret összeköti a 7 , szivattyú nyomóvezetékével. A 20 dugattyú kellő méretezése mellett a 7 szi­vattyú nyomása a 19 rugó erejét le tudja győzni és a 21 emeltyűt, valamint a 6 vezérlőtolattyút a bal oldali szélső helyzetébe vinni, melyet e to­lattyúnak a házhoz ütközése határol. A 6 tolattyú említett helyzetének felel meg az 1 tolódugattyú legszélső e2 excentrikus helyzete és ezzel a 29 ve­zetékben, a visszahúzás irányában a legnagyobb szállított közegmennyiség. A 17 szögemeltyű és a 9 közlőszerv. ill. a 10 közlőszerv a visszamenetel alatt változatlanul az előremenet számára válasz­tott helyzetben marad. A találmány szerint továbbá a 30 rugósüveget a 19 rugó feszültségének módosítására közvetlen kapcsolású motorral vagy esetleg forgatható közlő­szervvel és hidraulikus erőBítőrendszerrel (10, 13, 14, 17) szabályozhatjuk és így a zérus löketre állí­tás jelleggörbéjét a gép kezelőállásáról végzett távvezérléssel, vagy pedig ugyancsak prograrrt­szerűen változtathatjuk. A 2. ábra ezt a megoldást a közvetlen kapcso­lású motorral együtt példaképpen szemlélteti. A 3. ábra a villamos kapcsolási elrendezést mu­tatja a találmánynak sajtóval kapcsolatos alkalma­zásánál, ahol is a felfelémenet szabályozható gyors­járati sebességét forgatható közlőszervről, a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom