145979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos halászat céljára
145.979 5 kívüli részt el kell hagyni, tehát csak a 10. ábra alsó fele érvényes. A 11. ábrán Er -rel a riasztásnak, E<-vel a terelő hatásnak, E&-vel pedig a bénító hatásnak megfelelő térerősséget tüntettünk fel. Az Er : E; : Ef> arányok felrajzolásánál figyelembe vettük azt a tapasztalati tényt, hogy ez az arány hozzávetőlegesen 1/3:1: 2. Az ábrából kitűnik, hogy az ezeknek a térerősségeknek megfelelő hatósugarak aránya az említett négyzetes összefüggésnek megfelelően Rr : Rí : R& — 1,73 : 1 : 0,7, tehát a fogási hatósugár mintegy 70%-ánál már bénulás következik be. Ennek következtében a hal megbénul és elmerül még a fogó elektródától távol, ami át nem látszó vizekben nagy hátrány, mert nem vehető észre. Természetesen a villamos tér adott körülmények között némileg másként is alakulhat, de a fenti adatok jól megközelítik a gyakorlatban előforduló viszonyokat. Ezeket a kedvezőtlen viszonyokat lényegesen megjavíthatjuk, ha a találmány értelmében az elektródák közti térerősség egyenletességének fo- • kozása végett az elektródák közti távolsághoz viszonyítva nagyméretű elektródákat alkalmazunk. Ideális esetben, ha igen nagy méretű és vízfenékig érő elektródákat alkalmazunk, a kialakuló villamos erőtér homogénnek tekinthető. Ezt az idealizált elrendezést a 12, a megfelelő az x—x vonal mentén fellépő téreloszlást a 13. ábrán tüntettük fel. Ebben az esetben elérhető, hogy a két elektróda közötti teljes térben csak terelő hatás lépjen fel. Gyakorlatilag megvalósítható esetben, ha például mindkét elektróda csónak, és teljes vízbemerülő felületüket elektródának képezzük ki, a 14. ábrán metszetben feltüntetett téreloszlás érhető el. Ha a 222, 223 elektródaként kialakított csónakok tengelye párhuzamos és a víz aránylag mély, gyakorlatilag hengeres erőtér alakul ki, amelyet a 15. ábrán vékony vonallal jelöltünk be. Mint ismeretes, ilyen esetben a térerősség csak a távolsággal, és nem mint a gömbszimmetrikus erőtér esetében a távolság négyzetével arányosan csökken. Ezzel a módszerrel tehát elérhető, hogy a két csónak közötti teljes térbén csak terelőhatás lépjen fel, bénító hatás pedig egyáltalában nem, vagy csak közvetlenül a fogó elektróda mellett keletkezik. A hatásterület kétszeresére növelhető, ha két ellenelektródát alkalmazunk. Az ennek megfelelő elvi elrendezést és téreloszlást a 16. és 17. ábra tünteti fel, ahol a 222 pozitív fogó elektróda és a 2231 és 2232 negatív ellenelektródák célszerűen csónakként vannak kiképezve. Az erőtér egyenletessége fokozható a csónakról leeresztett vertikális nagyfelületű elektródákkal. Nagyfelületű elektródákat a tapasztalatok szerint nem kell kitöltött fémes felületűre kiképezni, lehetnek perforáltak vagy hálószerűén kiképzettek. A tapasztalat szerint 1 cm2 szemnagyságú, 0,5 mm átmérőjű huzalból készült dróthálók már gyakorlatilag egyenértékűek a kitöltött felületű elektródákkal. Nagyobb méretű és teljesítményű berendezéseknél csónakok között kifeszített fémhálók is alkalmazhatók. Természetesen csónakkal nem járható vizeken csónak helyett például a partról vagy a vízben mozgatható fémhálókat is lehet alkalmazni. A leírt elvek halzárra való alkalmazása esetén célszerű a 18. ábrának megfelelően a záróvonal mentén különböző polaritású elektródákat váltakozva elhelyezni. Az elektródák célszerűen a vízbe lógó csövek vagy szalagok lehetnek. Felületüket és a köztük levő távolságot úgy választjuk meg, hogy köztük a villamos térerősség a riasztáshoz szükséges értéket mindenütt meghaladja, de lehetőség szerint ne érje el a terelő, illetve bénító térerősséget. A terelő hatás egyébként váltakozó irányú impulzusok adásával kiküszöbölhető. Ugyanilyen elrendezés mozgathatóra kiképezve terelőhálónak használható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egy irányú áramimpulzusoknak villamos halászat céljára való előállítására, amelyre jellemző, hogy az impulzusokat periodikusan változó nagyságú feszültségből szinkron működtetett kapcsolóval oly módon állítjuk elő1 , hogy a bekapcsolást legkorábban a feszültségmaximum időpontjának környezetében, a megszakítást az áramminimum környezetében eszközöljük. 2. Az első igénypont szerinti eljárás foganatosításához való berendezés, amelyet időben periodikusan változó nagyságú feszültséget szolgáltató áramforrás, azzal szinkron működtetett kapcsoló, amely legkorábban a feszültség csúcsértéke közelében kapcsol be és az áramminimum közelében kapcsol ki, továbbá a villamos áramkört a vízen keresztül záró elektródák jellemeznek. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az időben periodikusan változó áramot előállító áramforrás motorral hajtott váltakozóáramú generátor. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az áramforrás generátorból és transzformátorból áll. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az időben periodikusan változó áramot előállító áramforrás motorral haitott egyenáramú generátor, amely egyik egyenáramú kapcsa és forgórésztekercselésének kivezetett megcsapolása között zérus és a teljes egyenfeszültség között pulzáló feszültséget szolgáltat. 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a szinkronkapcsoló olyan kommutátorból áll, amelynek részben rövidrezárt lamellái és a kommutátor kerülete mentén legalább egy keféje van. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a kommutátornak két keféje van, amelyek közül legalább az egyik az impulzusok üzemközbeni változtatása céljából a kommutátor kerülete mentén elforgatható. 8. A 3. vagy 4. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy szinkron kapcsolója az ívhúzás megelőzése céljából csúszógyűrűvel, azon futó kefével, továbbá kondenzátorral és ellenállással van kiegészítve. 9. A 2—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy két sorbakötött különböző periódusszámmal működő szinkron kapcsolója van. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy az áramforrás négy
