145961. lajstromszámú szabadalom • Univerzális nedvességmérő készülék

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.961. SZÁM 42. i. 3—20. OSZTÁLY — KO—1016. ALAPSZÁM Univerzális nedvességmérő készülék Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest Feltalálók: Völgyesi László, Görög Tibor és Kosa Tibor A bejelentés napja: 1956. február 28. A találmány tárgya univerzális nedvességmérő készülék, amely különböző minőségű, különböző halmazállapotú anyagok 0—100% határok közötti nedvességtartalmának mérésére alkalmas, és amelynél a nedvességtartalom közvetlenül százalékokban olvadható le. Eddig is számos megoldással találkozunk, a nedvességtartalom elektromos úton — ellenállásmérés, dielektromos állandómérés alapján — való meghatározására. Ezek a módszerek több hátrányt mutatnak fel: nehézkes beállíthatóság, mérési tartomány szűkre szabottsága, nagyobb nedvesség százalékok felé a fellépő nagy veszteségi szög miatt a mérés bizonyt aliansága. A találmány szerintii megoldás ezen hiányosságoktól mentes. Elvi működése a következő: a mérendő anyag egy mórőkoindenzátar lemezei közé kerül. A mérőkondenzátar kapacitása az anyag nedvességtartalmától függ. A rnérőkondenzátor egy kapacitív osztó — feszültségosztó — tagját képezi, mely egy oscillator áramkörébe van kapcsolva. A kapacitív osztón levő feszültség az osztó tagok (mérőkondenzátor, etalon — és beállító kondenzátor) tértékétől függően oszlik meg. A mérőfcandenzátoiTa eső váltófeszültséget a mérendő anyag nedvességtartalmától függő kapacitásérték szabja meg. Ezt a feszültséget a készülékbe épített csővoltmérővel mérjük. A csővoltmérő áramkörében levő 'mutatós műszer azonban már nem feszültségeit mutat, hanem a mérendő anyag nedvességtartalmát jelzi. A mérőkondenzátor a vizsgálandó lainyag betöltésékor esetleg zárlatba kerülhet, ezért a feszültségosztóba biztosítékként soros, kondenzátor nyert beépítést, nehogy a mutatós műszer tönkremenjen. A kapacitív osztó harmadik tagja, a beállító kondenzátor a gyártásnál a hitelesítés célját szolgálja. A találmány szerinti megoldás elvét vázlatosan az 1. ábra tünteti fel. Az —1— mérőkondenzátor, amelynek fegyverzetei közié helyezendő a mérendő anyag, —2— mérőfeszültséget szolgáltató nagyfrekvenciás oscillator, —3— egy etalon kondenzátor, amely az —1— mérőikondenzátorral és egy ezen a rajzon nem ábrázolt kondenzátorral együtt kapacitív feszültségosztót képez, —4— az indikálásra szolgáló csővoltmérő és —5— a tápfeszültséget szolgáltató áramforrás. Az elvi megoldásnak egyik kiviteli alakját a 2. ábra tünteti fel. A Ck mérőkondenzátor egy kapacitív feszültségosztó egyik tagját képezi, mely feszültségosztó a Ok mérőkondenzátorból, C3 etalonkondenzátorból és C4 beállító kondenzátorból áll. A V3 cső egyik fele — a rajzon a jobb fele — az Ll, C2 rezgőkörrel és Cl, R2 rácselemekkel oscillátort képez. A CkC4C3 feszültségosztó ennek az oscillátornak a katódkörébe van bekapcsolva. Az oscillátorfeszültség a feszültségosztó tagjainak kapacitás értéke. — impedanciája — szerint oszlik meg. A C3, C4 közötti ponton jelentkező váltófeszültséget a V3 cső csővoltmérőként kiképzett bal felének rácsára vezetjük. A csővoltmérő rácsköre az ábra szerinti kapcsolásban az RÍ ellenállást és a már említett C4 és Ck kondenzátorokat tartalmazza. An ódáiramik őrében pedig az M mutatósműszer fekszik, mely a mért váltófeszültséget nedvességszázalékra kalibrálva mutatja. Az R3 ill. R4 ellenállássor az M műszerrel sorba, ill. parallel fekszik. Ezek az elenállások bontják a nedvességtartalom mérendő tartományát több sávra. Átkapcsolásuk több állású tárcsakapcsolóval történik. Ezen kapcsoló tengelyén levő gomb mutatja az előlapon, bogy a skálán melyik sáv van bekapcsolva. Az R5 változtatható ellenállás a mérés megkezdése előtt — az üres mérőkoindenzátor kapacitásának megfelelően — az M 'műszer kinullázására szolgál. A C5 és C6 kondenzátor az oscillator és a csővoltmérő anódáramának szűrésére való. A V2 cső stabilizálásira szolgál. Az R6, R7, C7 és C8 az anódfeszültség szűrését látják el. VI a hálózati egyenirányítócső, T a hálózati transzformátor