145948. lajstromszámú szabadalom • Univerzális égő, nyomással működő petróleumfőzőhöz

Megjelent: 1960. január 15. ____^_ ; i % ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.948. SZÁM 36. b. OSZTÁLY — ME—314. ALAPSZÁM Univerzális égő, nyomással működő petróleumfőzőhöz MEVA, národni podnik, Roudnice (Csehszlovákia) Feltaláló: Kopal Ladislav technikus, Vedomice A bejelentés napja: 1957. december 27. A nyomással működő petróleumfőzőket idáig zajt okozó égővel, másik változatként pedig zajtalan égővel látták el. A petróleum elgázosítása elvén alapuló zajt okozó égőknél a petróleumot nyomás alatt kovácsolt darabból készült elgázosító test üreges terébe ütköztetik, ahonnan fúvóka közbeiktatásával a gázosító konvex része alá vezetik és szabályozó gyűrűvel szabályozzák. Ezen égő előállítása igen körülményes. A szerkezet nehéz hozzáférhetősége következtében a kész gyártmánynál a fúvókamenet rossz illeszkedése folytán a felfekvő felület nem tömít, ami az előállításnál is selejt okozója lehet. A fúvókát csak igen nehezen, különleges kiképzésű csuklós kulccsal lehet felcsavarni, amelyet külön erre a célra állítanak elő. A láng négy csövön keresztül árnyékolt és a petróleum elégése tökéletlen. A gyakorlatban gyakran zajtalan égőt is használnak és kívánnak meg, amely azonban rossz hatásfokkal dolgozik. Ügy a zajt okozó, mind a zajtalan égőknél egyaránt hiányosságok fordulnak elő. Mindkét fajta égő eddigi előállítása egyedi szer számozást követelt, a csuklós kulcs gyártása pedig egészen különleges szerszámozást kívánt meg. Jelen találmány nyomással működő petróleumfőzőre vonatkozik, amely úgy a zajt okozó, mind a zajtalanul működő égőkhöz egyaránt felhasználható. A találmányt a mellékelt rajzok Szemléltetik, mégpedig: az 1. ábra a zajt okozó égőt ábrázolja, a 2. ábra a zajtalan égő kiviteli példáját mutatja be. A találmány már ismert zajtalan petróleumégőből indul ki és mint az ábrákból is látható, egy részint ismert szerkezetet tartalmaz. Ezek a következők: a petróleum (2) hozzávezető cső, mely az (1) karmantyúból indul ki, amely karmantyú a nyomás alatt álló petróleum-tartállyal közvetlen csatlakozik. A (2) hozzávezető csövek ismert módon a gyűrűalakú (3) elgázosító kamrába torkoltának, amelyből a (4) cső lép ki. A (4) cső például U formájú lehet (a rajzban csak oldalmetszetben Látható) és amely (4) csőben (5) fúvóka van elhelyezve, mely felett a (6) keverőcső található. Ennél az ismert berendezésnél a (6) keverőcső és a gyűrű alakú (3) elgázosító kamra fölött a találmány szerinti (9) keverőkamra van kialakítva, mégpedig levehető, felfelé bővülő, kör alakú (7) fal és efölött elhelyezett fémből, vagy hasonlóból készült sík, vagy konvex alakú (8) lemez, amelynek átmérője valamivel kisebb, mint a kör alakú (7) fal legnagyobb átmérője, úgyhogy közöttük egy gyűrű alakú rés képződik. A 2. ábrán látható találmány szerinti kivitelnél a (6) keverőcső és a (3) gázosító kamra felett az ismert (10) szabályozó sapka és a kilyukasztott (11) sapka van elrendezve, melyek az 1. ábra szerinti kör alakú (7) fallal és (8) lemezzel cserélhetők ki, miáltal az égő1

zajtalanná válik. Ezen égők előállítása egyáltalán nem teszi szükségessé kovácsolt darab felhasználását, hanem sajtolt munkadarab alkalmazható, amely forrasztással erősíthető a készülékhez. A találmány szerinti égő használata részint ismeretes módon történik: A nyomótartályból a petróleumot az (1) karmantyún keresztül a (2) hozzávezető csőbe és innen a (3) elgázosító kamrába préselik. Ezen (3) elgázosító kamrában — melyet induláskor spiritusszal elő kell melegíteni és később a tulajdonképpeni elégetési hőmérsékletre hevül fel — megtörténik a petróleum elgázosítása, melyet innen (4) csövön keresztül (5) fúvókába vezetnek, ily módon azután a gáz nyomással a (6) keverőcső és (9) keverőkamrába kerül. Ezen térben a petróleumgáz a (9) lemezbe ütközik; az így létrejövő örvényben levegővel alaposan összekeveredik és a (7) fal és (8) lemez közt képződött körgyűrűszerű nyíláson át rávozik. A fűtőanyag meggyújtása után az tökéletes égéssel ég el, melyet egy mérsékelt zaj kísér, úgyhogy ebben az esetben zajt okozó égőről beszélhetünk. Az esetben, mikor zajtalan égővel kell dolgoznunk, a kör alakú (7) falat és a (8) lemezt, melyek mint már fent említettük, a (3) elgázosító kamráról levehetők, leemeljük és helyükbe az ismert