145945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék menetmérőtűk gyártására

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.945. SZÁM 7. e4 . OSZTÁLY — MA—630. ALAPSZÁM Eljárás és készülék menetmérő tűk gyártására A Magyar Állam, mint a feltaláló Marzsin Gábor budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. június 11. Ismeretes, hogy a menetmérő tű olyan mérő­szerszám, amellyel menetek középátmérőjét mérik. A méréshez három darab tű szükséges. A menet­mérő tűket eddig egyenként gyártották oly mó­don, hogy a szükséges kész méret-vastagságnál jó­val vastagabb huzalból a mérőtűket a kívánt hosz­szúságra leszabták, majd megedzették. Edzés so­rán a leszabott egyenes huzal nagy százalékban deformálódott, miáltal jelentős része selejtessé vált. Edzés után az átmérő többletet és a defor­máció folytán keletkezett görbeséget, illetve a vastagságot először savba mártással, majd vörösréz gyűrűbe való csiszolással továbbították el. A találmány lényege eljárás és készülék menet­mérő tűk gyártására, mely szerint a felhasználandó huzalt kifeszített állapotban elektromosan mele­gítjük és folyadékban eddzük, edzés után pedig két öntött lap között vezető kosárban méretre csiszoljuk. A találmány előnyei, hogy több tű gyártás egy időben, azonos művelettel történik, pl. mind az edzés, mind a csiszolás. Ezen kívül edzésnél nem történik nagymérvű vetemedés, mert a huzal ki­feszített állapotban van az edzés pillanatában is. Mindezek a gyártást olcsóbbá és minőségileg is jobbá teszik. A találmány egy kiviteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük, ahol a rajz 1. ábrája a kifeszített huzalt konektorral elöl­nézetben, a 2. ábra az edzésre szolgáló edényt a folyadék­kal metszetben, a 3. ábra a csiszolásra szolgáló két öntött lap kö­zött a tűk befogadására szolgáló vezető kosarat felülnézetben, a 4. ábra pedig a 3. ábrát elölnézetben ábrázolja. Az 1 menetmérő tűkhöz felhasználandó huzalt a 3 fa vagy egyéb keretre rugalmasan kifeszítjük. A huzal befogásokon ügyelni kell arra, hogy a melegítés folyamán fellépő tágulás után is a hu­zal kifeszített állapotban maradjon. Kifeszítés után a huzalba áramot bocsátunk a hozzákötött 2 villanydrót és a 2a konektor-dugó útján. Ami­kor az 1 huzal kellő hőfokra felizzott, edzés céljá­ból, izzás közben a 4 edényben levő 5 folyadékba mártjuk, a bemártás után nyomban az áramot is megszakítjuk. Edzés után az 1 huzalt a szükséges tűk méretére leszabjuk, majd 6 öntött vas lécek között elhelyezett 7 vezetőkosár 8 kivágásai között a tűket az ismert csiszolási eljárással méretre csi­szoljuk, mivel a csiszolókészülék 6 öntött lécei egymás felett hossztengelyüknek megfelelő ide­oda mozgást végeznek, miközben a köztük elhe­lyezett 7 vezetőkosár kivágásaiban levő tűk rész­ben gördülő mozgást is' végeznek, miközben fino­man csiszolódnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás menetmérő tűk gyártására, azzal jel­lemezve, hogy a tűkhöz felhasználandó huzalt ki­feszítjük, áramot vezetünk át rajta, majd felizzás után, kifeszített állapotban vízbe, vagy folyadékba mártjuk, és lehűlés után, mielőtt a huzalt a folya­dékból kiemelnénk az áramot megszakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az edzett huzalból leszabott tűket két öntött lap között vezetett ko­sárban méretre csiszoljuk. 3. Készülék az 1—2. igénypont bármelyike sze­rinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy a tűk csiszolására egymás fölött vagy mel­lett párhuzamosan vezetett két öntött lapja, to­vábbá a két öntött lap között a tűk befogadására párhuzamos kivágásokkal ellátott vezető kosara van. 4. A3, igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőkosáron a kivágások hossztengelyükkel a két öntött lap hossztengelyére merőlegesek vagy a merőleges­től szögben eltérőek. 2 rajz A kiadásért fefel: a Közgazdasági és Jog: Könyvkiadó igazgatója 594050. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom