145942. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal, előnyösen olajjal üzemelt léghevítő, motorok és más efféle berendezések előmelegítésére, valamint helytálló vagy mozgó terek pl. járművek fűtésére

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.942. SZÁM 63. c. 58—91. OSZTÁLY — FA-366. ALAPSZÁK Folyékony tüzelőanyaggal, előnyösen olajjal üzemelt léghevítő, motorok és másefféle berendezések előmelegítésére, valamint helytálló vagy mozgó terek, pl. járművek fűtésére VEB Fahrzeugausrüstung Berlin cég, Berlin, NDK Feltaláló: Böhm Friedrich mérnök, Berlin—Hohenschönhausen A bejelentés napja: 1958. február 12. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. február 18. A találmány olyan légheyítők körébe tartozik, amelyeket folyékony tüzelőanyaggal, előnyösen olajjal üzemelnek, és amelyek motorok és más­efféle berendezések előmelegítésére, valamint helytálló vagy mozgó terek, pl. járművek fűtésére alkalmasak. Ilyen léghevítőkkel szemben meghatározott fel­tételeket szabnak, melyek teljesítése teszi azokat a mindenkori felhasználási célra alkalmassá. Kü­lönösen fontos a könnyű, egyszerű és elhibázha­tatlan kezelés, az időjárástól független üzembe­hefyezhetőség, különösen a hőmérséklettől függet­lenül, jó hatásfok és így gazdaságos üzem, kis súly és önműködő szerkezet, E léghevítő lényegileg motorikus hajtású folya­dékporlasztóból, a tüzelőanyagot a készlettartály­ból a porlasztóhoz szállító szivattyúból, valamint a fűtő^ és égési levegőt szállító ventillátorokból áll. A tüzelőanyag-keveréket elektromos úton gyújtják meg. Az égési kamrák körül hőkicserélő foglal helyet, melynél az ott elhaladó hideg levegő felhevül vagy az égési gázokkal keveredik. Ezek az eddig ismert léghevítők igen nagy hát­rányokat tüntetnek fel, melyek főként a követ­kezők : 1. A készülékeket, főleg járműveknél, a moto­rok vagy az utasterek felmelegítése végett a sza­badban, ill. a járművön kívül rendezik el. Ezál­tal a készülék hősugárzása nagy hőveszteséget okoz. Ennek csökkentésére a léghevítőket hőszi­geteléssel látják el és külön tartályokban vagy terekben helyezik el. Ez a rendszabály azonban nagy költségekkel jár és ezenkívül még az a hát­ránya, hogy a meleg levegő kijáratának elrekesz­tésekor, amit pl. omnibuszok utasterének fűtése­kor a csomagok okozhatnak, a készülék maga igen gyorsan felhevül, mert a meleg a szigetelé­sen keresztül nem tud elég'gyorsan távozni. Ezért külön önműködő biztosítószervekre van szükség, melyek a léghevítőt szükség esetén üzemen kívül helyezik. 2. Alacsony hőmérsékleteken tudvalevőleg az olajok parafint választanak ki, mely már jóval az olajok dermedéspontja előtt a porlasztószer­vekhez vagy a tüzelőanyag-szállító szivattyúk­hoz vivő fűtőfolyadék-vezetékeket eldugaszolják. Emiatt aztán a készülékek alacsony hőmérséklete­ken nem gyújthatok meg vagy csak nehezen gyul­ladnak, ill. teljesen kiesnek az üzemből. 3. Önműködően vezérelt léghevítőknél tapintó­szervekként mechanikai működésű — legtöbbször kétfémes — érintkezőket alkalmaznak, ezeknek azonban hátrányuk a nagy tehetetlenségük, vala­mint érzékenységük sérüléssel és műszaki beállí­tási értékeik változásával szemben. 4. A készülékek üzembe és üzemen kívül helye­zése a többnyire meglevő villamos hajtó- és ve­zérlőrészekre, valamint az égési folyadékot elzáró szervekre van szétválasztva. Ha e szervek vala­melyikét nem ésszerűen működtetik, fölösleges égési folyadékveszteségek lépnek fel, ill. a töké­letlen elégésből eredő füstképződés a környezetet zavarja. 5. Végül bizonyos esetekben a léghevítőt köny­nyen kezelhető, tömör fűtőtegységgé kell össze­építeni, ezt azonban az eddig ismert készülékek nem engedik meg, ill. nehezen kezelhető, rossz térkihasználású egységeket kapnánk. A találmány mindezeket a hátrányokat meg­szünteti. Különleges légvezető csatornák alkalmazása kö­vetkeztében a meleg levegő vételezése és megosz­tása olyan, hogy a hőkicserélő körül egy vagy több gyűrű alakú keresztmetszet jön létre és a teljes készülék burkolatának külső részében oly nagy sebességű légréteg áramlik, hogy a hőmér­séklet a gyűrű alakú térben a külső levegő hő­mérsékletével megközelítően egyenlő. A belső, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom