145928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műprém készítésére és ezzel az eljárással készült műprémmel bevont játékállatok előállítására

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.928. SZÁM 8. b. 17—33., 77. f. 7—12. OSZTÁLY — KI—376. ALAPSZÁM (t— — — — Eljárás műprém készítésére és ezzel az eljárással készült műprémmeí bevont játékállatok előállítására Kiczkó Zoltán László iparművész és Fodor István szabómester, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 15. A műprémek előállítása általában úgy történik, hogy a szálakat műanyaglapra, vagy műanyaggal bevont textíliára ragasztják oly módon, hogy a műanyag felületét kismértékben fellazítják, s a szálak végét gépi úton a fellazított anyagba benyomkodják. Ez az eljárás csak gyári üzemben történhetik, megfelelő gépi berendezéssel, vele hulladékanyagot hasznosítani nem lehet, s ezért meglehetősen költséges. Ezenkívül megvan az a hátránya is, hogy az így készített műprém erősen görbülő felületekre — pl., játékállatokra — igen nehezen és csakis bizonyos ráncosodással dolgozható rá. A jelen találmány kiküszöböli ezeket a hátrányokat és olyan eljárást szolgáltat, amely a műprémet külön alapfelület alkalmazása nélkül állítja elő, a készített bevonat mindvégig igen plasztikus, vagyis tömöríthető és nyújtható, emellett még külön ragasztóanyag alkalmazása nélkül is kiválóan ragadóképes marad, különösen hasonló műprém bevonathoz, üveghez, bolyhos textilanyaghoz stb. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy az összefogott párhuzamos szálakat egy közös felületté levágva, a kapott felületet nyersgumi és előnyösen valamely szilárdító anyag, célszerűen mintegy 5—10% fenyőgyanta vagy műgyanta keverékével vonjuk be, majd a szálakat fellazítva a bevonatot száradni hagyjuk, végül száradás után a szálakat a kívánt vastagságban a bevonattal párhuzamosan ismét levágjuk. A párhuzamos szálak összefogását célszerűen valamely a kívánt alakú és nagyságú eszközzel, pl. négyszögletes alak esetén préssel, kerek alak esetén állítható acélszalaggyűrűvel hajthatjuk végre. A szálak levágását vibráló késsel végezhetjük, majd a bekent felületet a szálak fellazítása mellett száradni hagyjuk, majd kb. 10 perc eltelte után a plasztikussá és jól ragadóvá szilárdult bevonattal párhuzamosan a szálakat a műprém vastagságának megfelelően ismét vibrálókéssel levágjuk, — mivel a vibráló kés igen alkalmas arra, hogy a szálakat laza állapotban is jól vágja. Ezután a kész műprémet leemelhetjük. A bevonat annyira plasztikus marad hosszú idő után is, hogy nemcsak az erősen görbült felületekhez lehet hozzáformálni minden ráncosodás nélkül, hanem egyéb alakváltozásokat is elvégezhetünk rajta és vele együtt az egész műprémdarabon: pl. a szögletes műprémet egyszerűen a kezünkkel formálhatjuk kerek darabbá és fordítva. Ezenkívül hoszszú idő után is annyira ragadóképes marad, hogy külön ragasztóanyag alkalmazása nélkül kiválóan összeragasztható a hasonlóképpen készült bevonatfelületekkel, azonkívül üveggel, bolyhos textillel stb. Mindezért az eljárás maga és az eljárással készített műprém további alkalmazása is kiváltképpen alkalmas a háziipar keretében történő felhasználásra. Az így készített műprém például igen alkalmas olyan játékok előállítására, amelyek papírmasé formán hordozzák a műprémet. Az előre elkészített papírmaséformát bekenhetjük a már ismertetett módon a műprém-bevonat céljára is használt nyersgumival, illetőleg a nyersgumi és pl. gyanta vagy műgyanta keverékével, ami után a műprém bevonata ehhez a bevonathoz egyszerű hozzányomással ragasztható. A máséra való rádolgozás után (vagy előtte is) a műprém a kívánt színre és mintára festhető és a szőrzete utánanyírható. Nagy előnye továbbá az eljárásnak, hogy a műprém készítéséhez bármilyen gyapjú, selyem, len, kender hulladékot vagy műrostot is felhasználhatunk és így az eljárás igen gazdaságos. Ezenkívül a különféle színű anyagok keverésével már a szálak összefogásakor is bizonyos mintázatot érhetünk el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás műprém készítésére, azzal jellemezve, hogy az összefogott párhuzamos szálakat egy közös felületté levágva, a kapott felületet nyersgumi és előnyösen valamely szilárdító anyag, célszerűen mintegy 5—10% fenyőgyanta vagy műgyanta keverékével vonjuk be, majd a szálakat fellazítva a bevonatot száradni hagyjuk, végül száradás után a szálakat a kívánt vastagságban a bevonattal párhuzamosan ismét levágjuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kü-