145923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korom kezelésére, különösen gumikeverékekhez alkalmas nem porlódó korom előállítására

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.923. SZÄM 39. b. 1—11. OSZTÁLY — GU—129. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás korom kezelésére, különösen gumikeverékekhez alkalmas nem porlódó korom előállítására Gumiipari Központi Laboratórium, Budapest Feltalálók: Bartha Zoltán oki. vegyészmérnök, Budapest, dr. Bruckner Zoltán oki. vegyészmérnök, Budapest, Juhászné dr. Kovács Margit vegyész, Budapest, dr. Szőr Péter fizikus, Budapest A bejelentés napja: 1956. március 29. Ismeretes, hogy gumiba viszonylag nagymennyiségű kormot ágyaznak be. A gumikeverék tartalmaz azonkívül lágyítóanyagokat is. A gumikeverékek annál jobb minőségűek, minél jobban és egyenletesebben van a korom a kaucsukban diszpergálva. Ilyen esetben sok önálló koromszemcse van a keverékben és ezáltal sok csomópont keletkezik a térhálós szerkezetű gél kialakításában. A gél-tartalmat az összkaucsukra vonatkoztatva százalékos mennyiségben szokták kifejezni és sok esetben kívánatos, hogy a géltartalom lehetőleg nagy legyen, mert a géltartalommal arányosan a kész gumi fizikai tulajdonságai javulnak. A gumikeverék géltartalmának növelésére irányuló kísérleteink során azt találtuk, hogy nem mindegy, hogy a kormot milyen állapotban viszszük be a gumikeverékbe. A gumikeverék minőségére befolyással van az is, ha a lágyítóanyagot külön vagy a korommal keverten dolgozzuk be a keverékbe. Igen előnyösnek mutatkozott, ha a lágyítóanyagot felületaktív anyaggal együtt kebelezzük be a gumikeverékbe. Kísérleteink során azt találtuk, hogy nagy géltartalmú gumikeverékeket tudunk előállítani, ha a gumikeverékbe olyan kormot kebeleztünk be, melybe a koromra számítva 5—20 súlyszázaléknyi mennyiségű lágyítószert kebeleztünk be, olyan vizes emulzió alakjában, mely a lágyítószerből 1—20%-nyi mennyiséget és 0,1—5 százaléknyi mennyiségű emulgálószert tartalmaz. Az így kezelt koromból azután legalább részben elpárologtattuk a vizet. A vizes emulzióval összekevert kormot még a víz elpárologtatása előtt formatestekké, szemcsékké alakíthatjuk, melyek alakjukat szárítás után is megtartják, így nem porlódó, könnyen kezelhető terméket kapunk, mely azonban a kaucsukmasszába való bedolgozáskor széthull, úgyhogy könnyen és egyenletesen dolgozható be. Lágyítószerként használhatunk a gumiiparban használatos lágyítóanyagokat, növényi olajokat, viaszokat, pl. montanviaszt, használhatunk olajféleségekben oldott gyantákat, pl. fenyőgyantát. Alkalmazhatunk alacsony polimerizálási fokú műanyagokat, díszpergálható gumiféleségeket is. Használhatunk továbbá kátrányféleségeket, mint szénféleségek kátrányait, faszénkátrányt vagy azok származékait, Különösen előnyösnek találtuk az ásványolaj termékeket, mint finomítási, desztillálási maradékokat, pl. pakurát, extrakciós finomítási maradékot. A vizes diszperzió előállításához különféle felületaktív anyagokat használhatunk. Így pl. használhatunk zsíralkohol szulfonátokat, nagyobb molekulasúlyú zsírsavas észtereket stb. Lágyítószer mellett használhatunk vulkanizációs ágens diszpergátort, mint elain, stearin stb. A találmány szerinti eljárásnál a vizes emulzió töménységével és az alkalmazott lágyítószer menynyiségével, továbbá a koromkeverék sajtolásával, esetleg formatestek alakításával különböző mértékben tömörített különböző litersúlyú, ill. rázósúlyú termékekhez juthatunk. Meglepő módon kitűnt, hogy már kis mennyiségű lágyítószer és diszpergálószer alkalmazásával olyan jól tárolható és kezelhető kormot lehet előállítani, mely nem porlódik és a kaucsukmasszába könnyen és egyenletesen dolgozható be. A mellékelt összehasonlító kísérletekből kitűnik a korom gélképző képessége, hogy növekszik, ha abba felületaktív anyagot tartalmazó lágyítóanyagot vittünk be vizes emulzió alakjában. A géltartalom meghatározását Duke és Taft szerint benzolos extrahálással végeztük. r