145916. lajstromszámú szabadalom • Plüsskelmék gyártása és vágása lánckötőgépeken és ehhz plüssvágó és kelmehúzó szerkezet

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.916. SZÁM 25. a. 15-16. OSZTÁLY — EO—89. ALAPSZÁM Plüsskelmék gyártása és vágása lánckötő gépeken és ehhez plüssvágó és kelmelehúzó szerkezet Erdős Károly gépészmérnök és id. Lévay Kálmán gépészmérnök, mindketten Békéscsabán A bejelentés napja: 1957. október 12. A találmány plüssvágó szerkezet, amely lánckötő gépekkel előállított osztott plüss-kelménél a lkét kelmefelület között elhelyezkedő piüssf on alrendszert közvetlenül a kötési művelet befejezése után már a lándkötő gépen elvágja egy a kelme szélessége irányálban alternáló mozgást végző késsel, továbbá kelmelehúzó szerkezet, amely lehetővé teszi a kötött kelme erős mértékű meghúzását és ezzel a kelme nagy szemsűrűségének megvalósítását. Eddig ,nagytermelékenységű lándkötő gépen plüss-ttcelmieféieségeket csak szórványosan gyártottak, mert nem tudták a kelmét kellő szemsűrűségűre kötni, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő kelmefeszítő szerkezet, és így a kelmének neon volt meg a szükséges erőssége, tartóssága. Szintetikus anyagból előállítható műszőrmét látnickiötő gépen eddig még egyáltalán nem gyártottak, mert ezeknél még fokozottabb mértékben szükséges a nagy szemsűrűség és tartós kötés. Eddig az osztott plüss4kelmék plüss-fonálrendszerét a kelme teljes hosszának kötése után, külön vágógéppel vágták el. Ez a technológiai eljárás egyenlőtlen anyagvastagságot eredményezett és sok esetben csak az egyik oldal volt használható. A tetején nyírással kiészremunkált hurokplüss gyártásánál is sok az anyaghulladék. Mind az osztott plüss-kelmék plüss-fonálrendszeréinek kettévágása, mind a hurokplüss tetejének nyírása sok munkaidőt vesz igénybe. A találmány célja lánckötő gépékhez használható olyan plüssvágó szerkezeit létesítése, amely az osztott plüss-kelmék kettóvágását magán a lánckötő gépen végzi hulladékmentesen a kötési folyamat ideje alatt, továbbá olyan kelmeldhúzó szerkezet létesítése, amely lehetővé teszi nagy szemsűrűség megvalósítását. A találmány szerinti plüssvágó szerkezet a lánckötő gépre szerelt, a lkét tűágylemez közé beállított, a tűágylemezek hosszirányában oldalirányú alternáló mozgást végző vágókestartó testből és a vágókóstartó testbe beerősített vágókésíből áll, a kelmeldhúzó szerkezet pedig kényszermeghajtású és súrlódó felülettel bíró kelmelehúzo dörzsihengerekből, a kelmeldhúzó dörzshengerekkel párhuzamosan elhelyezett szabadon, forgó terelőhengerekből és lehúzó billenő-hengerből áll. A mellékelt rajz a találmány szerinti szerkezetek egyik kiviteli alakját vázlatosan és példaképpen szemlélteti: A plüssvágó szerkezet a 10 vágókéstartó testbe beerősített 9 vágókésből áll, A 10 vágókéstartó test és a 9 vágókés a lánc kötött kelme teljes szélességének megfelelő hosszúságú, és a kelme szélessége irányálban alternáló mozgást végez, Az alternáló mozgást a rajzon nem látható hajtó szerkezettől kapja, íamely szerkezet például a hajtótengely két végére szerelt vezető pályákból és a vezető pályákhoz illeszkedő, a 10 vágókéstartó testhez mereven hozzáerősített csatlakozó alkatrészekből állhat. A 10 vágókestartó a két I tűágylemez közé úgy van beszerelve, hogy a II kettévágott kelme szabadon futhasson a 6 kelmelehúzo dörzshengerek felé. A 9 vágókés éle az 1 tűágylemezek felső széle alatt 3—4 mm-re helyezkedik el. Az 1 tűágylemezek felső szélei közé behúzott plüsskelme 12 plüssKfonálrehdszerét az alternáló mozgást végző 9 vágokéís éle vágja ketté. A kelmelehúzó szerkezet két 6 kelmelehúzo dörzshengere hajtott henger. A meghajtó berendezés a rajzon nem látható. A 6 hengerek felülete érdes, például dörzspapírral van bevonva. A 6 kelmelehúzo dörzshengerek húzzák be a még ketté nem vágott plüss-kelmét az 1 tűágylemezek közé és szorítják a 12 plüss-fonálrendszert a 9 vágókés éléhez. A 6 kelmelehúzó dörzshengerek forgási sebessége tetszés szerint szabályozható attól függően, hogy milyen feszességű, il-