145915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőráru tartósságának, víz- és kopásállóságának fokozására

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.915. SZÁM 28. a. 9-12. OSZTÁLY - El—69. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás bőráru tartósságának, víz- és kopásállóságának fokozására Üjpesti Bőrgyár 50% és dr. Vágó György vegyész mérnök 50%. Az Üjpesti Bőrgyár által megnevezett feltaláló: dr. Érdi Pál vegyészmérnök A bejelentés napja: 1956. július 25. Régóta ismeretes, hogy cipők bártalpát különböző, filmképző vagy zsírszerű anyagokkal átitatva, a talp élettartama, kopásállósága megnő, vízfelvétele pedig csökken. Az anyagok ezen. kategóriájába tartozik pl. a lenolaj-kencével, vízüveggel, parafinnal, gyantával való impregnálás. A műanyagok felfedezése óta az irodalom számos javaslatról emlékezik meg, melyeknél a talpfoőr élettartamának meghosszabbítása céljából műanyagok szerves oldószeres oldatait használják a talpbőrök itatására. Az 'oldatot vagy kefélés útján viszik a bőrre, viagy mozgó hordában ványolják be, s ezután az oldószert elpárologtatják. Ilyen anyagok pl. a vinil éterek (Densodrin-ok), a gumi benzolos oldiata, poli-izobutilének (oppanol), thiokolok stb. Ezen eljárásoknak általában az a hátrányuk, hogy az oldószeres kezelést meglehetősen nehézkes a szokásos bőripari technológiákba beilleszteni, jelentékenyen emelik a gyártmányok önköltségét, továbbá kevéssé teszi tetszetőssé a készáru külső képét. Éppen ezért ezen eljárások nem tudtak még nagyüzemlileg elterjedni, a viselőnél jelentkező kétségtelen gazdasági előnyök dacára sem. Ehhez jön még a nlagy molekulasúly következtében gyakran jelentkező akadály, -ha mélyebb rétegekbe akarták az anyagot bevinni (pl. gumioldatok, PVC esetében). Ez még erősebben jelentkezett vizes emulziók használata esetében, amikor is legtöbb esetben az emulzió már a bőr felszínén megtörik és a bőr felületét bevonó ragacsot képez. A bejelentés szeriníti eljárás mindezt kiküszöböli, amennyiben olyan anyagot kíván alkalmazni, amely a) aránylag alacsony mol. súlyú (30—• 40 000); b) nem poláros és ennek, következtében a bőr felületi töltésétől messzemenően független lévén nem következik ibe az emulzió kicsapódása a bőr felszínén.. A fenti tulaj diomságökkal rendelkező anyagot a Plastiklator 32-ben. talál íuk meg, mely mészkonzisztenciájú, butadión-szé'nMdrogének polimerizátuma, mintegy 32 000-es molekulasúllyal. Tulajdonságai következtében" mind oldószeres oldatból, mind a lelágyított megfelelő módon elkészített vizes emulzióból sikeresen, bevihető a bőrbe és kísérleteink szerint már aránylag kis mennyiség (a bőr száraz súlyára számított 6— 8%) elegendő ahhoz, hogy a bőr kopását 60— 70%-Jkal, vízfelvételét pedig 25—30%-toal csökkentse. Emellett megőrzi a bőr vízgőz áteresztő tulajdonságát, s így járás közben nem lépnek fel azon kellemetlen •érzések, ill. higiéniai hátrányok, amelyek a műanyag talp hordásával kapcsolatban keletkeznek. Ezen pozitív tulajdonság annak tulajdonítható, hogy a Pllastikator a fogaoatosítási példák szeriint eljárva egyenletesen oszlik el a bőrrostök felszínén,, a rostokat körülveszi, beágyazza, azonban a kapilláris járatokat még szabadon hagyja. Ez azért fontos, merit a műanyag talpú lábbelilben (főleg zárt cipőknél), a vízgőz áteresztés hiánya miatt a láb befülled. A jelzett eljárás szerint készült talp egyesíti a, bőrtalp előnyeit a műanyag talp pozitív tulajdonságaival. Az eljárással lehetőség nyílik a talpbőrök kevésbé értékes hulladék részeinek járótalp céljára való eredményesebb felhasználására is. A találmány szerinti eljárást az alanti foganatosítási példák kapcsán részleteiben is ismertetjük. 1. példa: A következő emulziót állítjuk elő: 100 rész Plastikator 32 100 rész benzin 100 rész triklóretilén 20 rész dibutilíftalát 20 rész olein 14 rész 'ammónia, 25%-os 200 rész víz. Az emulziót merzolát, Tarnál stb. hozzáadásával, illetve a dibutüftalát mennyiségének fokozásával tehetjük még stabilabbá. •