145911. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű elektromos izzólámpa, különösen fényszórólámpa

Megjelent: 1959. december 3.1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.911. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY — EE—483. ALAPSZÁM Gáztöltésű elektromos izzólámpa, különösen fényszórólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t., Budapest Feltaláló: Gajdos György technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. szeptember 9. — m rák kapcsán magyarázzuk, melyek . közül az 1. ábra egy szokásos U-nalakú ismert izzótestet, míg a 2. ábra egy találmányunk szerinti hurkolt izzótesitet mutat be. Az 1. ábrán (10) jelöli az izzó-test spiralizált részét, míg (11, 12) az izzótest spiralizálatlan kivezető részeit jelöld. Az izzótest a (13, 14) tartókra, illetve árambevezetőkre van a (11, 12) spiralizálatlan részeivel felerősítve. A 2. ábra oldal- és felülnézetben tünteti fel a találmányunk szeriinti spirált, a jelölések az 1. ábra szerinti jelölésekkel azonosak. Az ábrából látható, hogy a (10) spiralizált rész hurokszerűen meg van hajlítva, 'és .megközelítőleg vetületben egy körgyűrűt 'alkot, a (11, 12) spiralizálatlan részek pedig ehhez megközelítőleg érintkezőliegesen csatlakoznak, egymást keresztezik, és a (13, 14) tartókra, ill. áramvezetőfcre vannak felerősítve. Ennek a konstrukciónak igen nagy előnye a (10) spiralizált rósz ós a (11, 12) spiralizálatlan részek közötti külön hajlítás nélküli átmenet, ami nagymértékben csökkenti az ismert U-alakú fonalaik hasonló helyen való törésérzékenységét. Egy másik előny, hogy a spiralizált részvégek egymáshoz közel esvén egymást melegítik, így a spiralizált rész hőimérséklete egyenletesebb, a spirál koncentráltabb, és 'ennek következtében jobb a fényhasznosí'tása. Ugyanakkor gyártása is egyszerűbben oldható meg. A találmányunk szerinti izzóitest jellemzője tehát egyrészt az, hogy vetületben zárt hurkot alkot, tehát pl. a spiralizált része vetületben kört vagy ellipszist képez, míg ugyanakkor a nem spiralizált, illetve kivezető részei egymást közel érintőlegesen keresztezik. Ezen kivezető részeknek csupán végpontjai lesznek a spirál középpontjában hosszirányban átmenő síkban, ezért a spirált célszerű úgy a tartókra felszerelni, hogy az egyik hozzávezető rész egyik oldalról érintse az egyik tartót, míg a másik hozzávezetés a másik tartót ellenkező oldaliról érintse. Ily módon maga az izzótest egyenesen fog elhelyezkedni, akáncsiak U-alakú spiráloknál szokásos. Ez a felszerelés látható a 2. ábrán is. Mint ismeretes,, különösen speciállámpákban használatosán U-alakú izzószálak. Ilyen izzószálakat szokás alkalmazni autófényszóró lámpáknál, vagy egyes vetítőlámpáknál. A ma használatos két izzószálas autófényszóró lámpáknál a le nem árnyékolt főfonál szokott U-alakú szimplaspirálból készülni. Ezen U-alakú spirálok spiralizálatlan végekkel rendelkeznek, és e Végeket szokás ponthegesztéssei, vagy más alkalmas módon tartóbotokhoz erősíteni, amelyek egyben áramibevezetőként is szolgálnak. Ennek az elrendezésinek több hátránya van: Az izzószál spiralizálatlan végeit aránylag kis ívben kell meghajlítani, ez a hajlítás a spiralizálással együtt erősen igénybe veszi a wolframhuzalt, itt repedéseik keletkeznek, melyek esetleg azonnal vagy későbbi időpontban törésre vezetnék. A spirál hőmérséklet elosztása nem - egyenletes, a szólén levő menetek nem izzanak fel. Mindez egyrészt a lámpa időelőtti tönkremeneteléhez veaet, másrészt azt eredményezi, hogy az izzószálaik nem szolgáltatnak annyi fényt, amenynyi azokból különben kinyerhető volna. Mindezekhez járulnak még az U-alakú spirálok készítésének munkaigényessége és az ezzel kapcsolatos technológiai nehézség. Találmányunk célja e fenti hátrányok kiküszöbölése. A találmányunk szerinti gáztöltésű elektromos izzólámpa, különösen fónyszórólámpa, legalább egyik egyszeresen, vagy kettősen spiralizált izzóteste oly módon van kiképezve, hogy az vetületben zárt hurkot iallkat, és kivezető részei egymást úgy nkeresiZitezJk, hogy ezen zárt hurok görbéjéhez képest közel érintőlegesek. Az izzószál továbfomenően célszerűen úgy van kiképezve, hogy szimplaspirál esetén az említett hurkot a spiralizált rész, a hozzávezetést pedig a spiralizálatlan rész, duplaspirál esetén pedig a kétszeresen spiralizált rész az említett hurkot, az izzószál egyszeresen spiralizált, vagy spiralizálatlan része pedig az izzótest áramhozzávezető részét képezi. Találmányunkat részletesebben a mellékelt áb-