145910. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű elektromos izzólámpa
2 145.910 a hidrogén adagolása a gáztöltéshez az ívieégések csökkentésére, hiszen ez nagyarányú vízgőzkörfolyamatot és ezáltal tetemes minőségromlást jelenthetne, ha mindjárt csökkentené is az ív-' leégési hajlamot. Az ívleégés csökkentésére (irányuló vizsgálataink során felismertük, hogy egyrészt már aránylag kis H2 -konceintrá,ciók ívleégést csökkentő hatása is igen jelentős, másrészt, hogy ezt a hatást csak nitrogén egyidejű jelenléte esetén, továbbá csak afobian az esetiben lehet a lámpaminőség más: irányú romlása nélkül teljesen kihasználni, ha a töltőgázzal érintkező felületek hidrogén által az adott üzemikörülmények között kiredukálható oxidoktól eléggé menteseik. Találmányunk tárgya ezek szerint egy gáztöltésű elektromos izzólámpa, melynek gáztöltése legalább egy nemesgázból és nitrogénből áll és jellemezve van hldrogéngázMadalékkal, előnyösen továbbá azzal, hogy a töltőgázzal érintkező felületek az 'adott üzemkörülmónyek mellett hidrogén által kiredukálható oxidoktól eléggé mentesek. A lámpa gáztöltésére továfohmenően az jellemző, hogy az N2 gáz 'mennyisége 0,5 térfogatszázaléktól >a jelenlevő legalacsonyabb ionizációs feszültségű nemesgáz atomsúlya Vs-ának megfelelő számértékű , térfogatszázalékig terjed, a H2 gáz mennyisége pedig 0,1—1,5 térfogatszázalék között van. A találmányunk szerinti kettős, célt, vagyis az ívieégések lehető legnagyobb mértékben való megszüntetését és egyidejűleg a lámpa ökonómiáj ániak javítását ezenfölül akikor lehet a legeredményesebben elérni, ha az egyes felületek kiredukállható oxiidmentességéről is, pl. megfelelő anyag megválasztásaival, tisztítással, vagy a meglevő anyagok megfelelő bevonásával gondoskodunk. Találmányunkat részletesebben a mellékelt rajzok, vaíllamint az alábbi leírás és példáik kapcsán ismertetjük. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a hidrogén ívleégést csökkentő hatása igen jelentős még olyan izzólámpáknál is, ahol e gázzal érintkező, felületek kiredukálható oxidoktól nem mentesek. A hatás mértékéül célszerűen azt a százalékszámot választjuk, amely megadja, hogy biztosítódrót-szalkasszal készült lámpák egyes csoportjaiban a lámpák hány százalékánál égett ki a biztosítékdrát ívfcópződés, azaz a gáztéren át meginduló (nagyinitenzitású áram hatásaira, a kiégésig történő szokásos élettartam vizsgálat alatt. Az 1., 2. és 3. ábráik iá H2 -lhatás mértékét jól szemléltetik. Az ábrákon a növekvő H2 ^tartalomrríal készült lámpacsoportak 'biztosítékdrót leégési százalékait foglaltuk össze. Az 1. ábrán egy koordináta-rendszer látható, amelynek vízszintes- tengelyére -a gáztöltés hidrogiénitartalmának százalékos mennyiségét vittük fel, míg a függőleges tengely a biztosítékdrótok leégését mutatja ugyancsak százalékosan. Az ábra a 110 V 40 dim, foszforral getterezett kryptongáz^töltésű dupláspirál-Jámpák méresd adatait tünteti fel. A fölső görbe olyan lámpákra vonatkozik, amelyek gáztöltése a következő komponensekből állt: n% H2 + 3% N 2 + (97-n)% Kr. Az alsó görlbe a következő összetételnél jelentkezett : n% H2 + 6% N 2 + (94Hn)% Kr. A töltőgáznyomás 700 mm volt. Ezenfelül mérések történték hidrogéngáz mentes, különben pedig 10% N2 -t és 90 fcryptiont tartalmazó izzólámpákkal is. Megállapítást nyert, hogy ezen hidrogén mentes lámpáknál 95% fejezte be életét ívleégéssel !(íbíztosítékileógéssel). Ugyanakkor, mint ahogy az az ábráiból is látható, 0,5% H2 ^t és csupán 6% 'N 2 -t tartalmazó lámpák közül csak 17%-nál 'égett ki a biztosítékdrót. Ha az 1. ábra szerinti görbéket extrapoláljuk, úgy megállapítható, hogy foszforgetter megtartása mellett kb. 0,7% hidrogén 'adagolásával készít-» hetők olyan krypton, dupláspiirál-lámpák, amelyek közül az alacsonyfeszültségű lámpáknál a szokásos 13% N2-tartalom helyett 6% N2-ta:rtalo!m mellett az ívleégés gyakorlatilag telj'esen megszűnik, ugyanakkor pedig a nitrogén mennyiségének csökkentése révén a lámpa Ökonómiája számottevő mértékben javul. A 2. ábrán argon duplaspirál-lámpákkal kapcsolatos méréseink eredménye van feltüntetve. A koordináta-rendszer vízszintes tengelyére ugyancsak a gáztér hidrogéntartalmánák százalékos mennyiségét, 'míg a függőleges tengelyre a biztosíték leégés százalékát vittük fel. A méréséket 110 V 40 dim lámpákkal végeztük, amelyek töltőgáz nyomása 700 mm volt és a töltőgáz összetétele pedig a következő: n% H2 + 2% N 2 + (98-n)% Ar. A felső görbe a foszforgetter nélküli, míg az alsó görbe a foszforgetterrel ellátott izzólámpákra vonatkozik. Az ábrából az látható, hogy a foszforgetterrel készült és csupán 2% NM; tartalmazó argonlámpákban 0,1% H2 kb. 10%-Jra, 0,5% H 2 alkalmazása pedig gyakorlatilag nullára csökkenti az ívvel kiégő lámpák számát. Ezek szerint foszforgetter megtartása mellett 0,5% H2 adagolásával olyan argon duplaspirál-lámpák készíthetők, amelyek közül a szokásos 8% N2 helyett 2% N 2 tartalomnál gyakorlatilag nulla % ég ki ívleégéssel és ezenfelül a csökkentett N2 mennyiség révén a lámpa ökonómiája számottevő mértékben növekszik. A 3. ábrán azon kísérleteinket foglaltuk össze, amelyek arra vonatkoznak, hogy lehet-e hidrogéngázt adagolni a lámpáihoz a 'nitrogéngáz teljes elhagyása és továbbmenően a foszforgetter elhagyása mellett. A kísérletek 110 V 40 dim krypton duplaspiráWámpákkal történtek, amelyek nem voltak foszforral getterezve és amelyek töltőgázhyomása 700 mim volt, a gáz 'összetételé pedig: n% H2 + 0% N 2 + (100-n)% Kr. Ezen ábrából az látható, hogy foszfor- és. nitrogénmentes lámpákban csupán 5% hidrogén szünteti meg teljes mértékben iaz ívleégéseket és 1% hidrogénnek jóformán ínég semmi mérhető hatása nincsen. Régóta ismeretes azonban, hogy a hidrogén, a többi gázokénál sokkal nagyabb hővezetése foly-
