145903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai testek, különösen metallokerámiai célokra, alkalmas formadarabok előállítására korundszemcsékből, zsugorító égetéssel

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALALMAxNYl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . , 145.903. SZÁM 80. b. 8. OSZTÁLY — CO—80. ALAPSZÁM Eljárás kerámiai testek, különösen metallokerámiai célokra alkalmas formadarabok előállítására korundszemcsékből, zsugorító égetéssé) Dr. Csordás István oki. vegyészmérnök, Budapest, Dr. Lányi Béla egyetemi ny. r. tanár, oki. vegyészmérnök, Budapest, Veress Zoltán, oki. vegyészmérnök, Karcag, Vissy László oki. vegyész­mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 4. Ismeretes .hogy koirund formatesteket korúnd­porból zsugorító égetéssel állíthatunk elő. E for­matesteik égetésénél nagy hőmérsékletet alkalma­zunk, így pl. ha tiszta korundporból, melynek olvadáspontja mintegy 2050 C°, pórusmentes, egyenletes szövetszerkezetű foinmatesteket kívá­nunk előállítani, a zsugorítást 1800 C° körüli hő­mérsékleten végezzük. : E nagy hőmiréséklet elő­állítása ipari méretű kemencékben költséges lég­hevítő berendezést igényel és nagy energia­fogyasztással jár, mert a korundot oxidáló lég­köriben kell égetni, amit gyakorlatilag csak gáz­tüzeléssel lehet megvalósítani. A zsugorító hőmér­séklet csökkentésére és a szemcseszerkezet finom­ságának növelésére különböző adalékokat aján­lottak. Ezek az adalékok azonban a zsugorított test keménységét, azonkívül a testek méret tartós­ságát csökkentik. A találmány eljárás kerámiai testek, különösen metalldkeráimiai célokra .alkalmas formadarabok előállítására koruindporból zsugorító hőkezeléssel, melynél a zsugorítást az eddig használatosnál lényegesen kisebb hőmérsékletein, foganatosítjuk és emellett igen finom szövetszerkezetű, nagy hő-. állóságú, nagy szilárdságú kerámiai testeket tu­dunk előállítani és a zsugorítást pl. az iparban használatos magnezitkemenoében foganatosít­hatjuk. A találmány értelmében a zsugorított korund­testeket legalább 99,9% A12 0 3 tartalmú és 10 mikronnál finomabb szemcséjű korundból ké­szítjük, azokat 1700 C°-nál kisebb hőmérsékle­ten zsugorítjuk és a zsugorítás időtartamát oly rövidre szabjuk meg, hogy a zsugorított testben a szemcsék legalább 90%-ának nagysága a 10 mik­ront ne haladja meg. Az elérendő keménység és szilárdság szempont­jaiból a találmány értelmében, továihbá olyan korundszemcséket használunk, melyek titán-, mangán- és nátriumfémék oxidjaiból külön-külön vagy együttvéve 0,02%-nál többet nem tartal­maznak. A sziliciumatartalom magasabb lehet, de a sziliciumoxid tartalom szintén kevesebb, mint 0,1%. Különösen jó eredményeket érünk el olyan nagytisztaságú alfa-fcorundszemcsékkel, melyeknek az Al2 0 3 -tartalma legalább 99,99%. Minél finomabb szemcséjű alfa-korundpíorból indulunk ki, annál pontosabb méretű és metallo­kerámiai szempontból annál értékesebb korund­foirmatesteket, mint pl. húzógyűrűket, forgácsoló lapkáikat lehet előállítani. Éppen ezért # a talál­mány értelmében célszerűen olyan finomszemcsés korundot használunk', melynek legalább 50%-a 1 mikron vtagy annál is kisebb. Igen jó eredmé­nyeket érhetünk el, ha olyan finom szemcséjű korundporból indulunk ki, mely 3 mikronnál na­gyobb szemcséket gyakorlatilag nein tartalmaz és az átlagos szemcsenagysága mintegy 1 mikron, vagy annál is kisebb. Ha a fentebb megjelölt finomságú korudporból indulunk ki, a zsugorítási hőmérsékletet lényege-­sen leszállítjuk és így már 1500 C°-náI alacso­nyabb hőmérsékleten is nagy szilárdságú, egyen­letes és igen finom szövetszerkezetű zsugorított formatesteket állíthatunk elő. Így pl. ha olyan korundszemcsékből indulunk ki, melyeknek 90%-a 1 mikron, vagy annál kisebb, . 1450— 1500 C° közötti hőmérsékleten előnyösen 1480 C° körüli hőmérsékleten végezhetjük a zsugorítást és hogyha a zsugorító hőfokán a foirmatesteket 1 óránál nem hosszabb ideig, pl. előnyösen 10— 15 percig tartjuk iá zsugorított test szemcséinek legalább 90%-a a 10 mikront nem haladja meg. A fentebb említett finom szemcsék készítése céljából a korudport golyós malmokban, célsze­rűen vibrációs malmokban őröljük. A szennyezé­sek elkerülése végett célszerű, ha tiszta korúdból készült őrlőtesteket használunk. A malmok belső falburkolatát pedig olyan szerves anyagokból ké­szítjük, melyek az égetésnél hamu visszahagyása nélkül égnek el. Finomszemcsés karund előállítására felhasznál­hatjuk a nagyiparban kapható tiszta alumínium­hydroxidot vagy alumínium oxidot, melyet ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom