145900. lajstromszámú szabadalom • Rézötvözet kerámiai testekkel való vákuumtömítő kötés létesítéséhez és eljárás előállítására

2 145.900 kisebb. Ilyen kismennyiségű szennyezést tartal­mazó ötvözethez juthatunk, ha elektrolitosan két­szer finomított katódrezet kénvegyületet nem tar­talmazó tüzelőanyaggal hevített kemencében, elő­nyösen villamos indukciós kemencében ömleszt­jük meg és dezoxidálószerként pedig foszfort egyáltalán nem, hanem bórt és adott esetben be­rilliumot használunk, s a hőkezeléseket is kén­mentes légkörben, előnyösen villamos kemencében végezzük. A találmány foganatosítására az alábbi példát adjuk meg: a rézötvözet készítéséhez kétszer elekt­rolizált rézkatódot használunk, melynek réztar­talma 99,97—99,99%, Az elektrolizáló kádban szo­kásos módon kapott rézkatódot anódként kap­csoljuk és újból elektrolizáljuk. A katódon levá­lasztott rézkatódot, melynek réztartalma 99,97— 99,99%, az elektrolizáló fürdőből kiemelve jól le­mossuk, gőzkamrában gőzzel kezeljük, hogy a réz­lemezről a szulfát-zárványokat és iszapmaradéko­kat eltávolítsuk. A katódlapokat ezután feldara­boljuk és 450—500 C°-on hevítjük, melynek célja, hogy a nedvesség-nyomokat, szulfátzárványokat és íszapmaradékokat teljesen eltávolítsuk, nehogy azok az öntendő tuskókban hólyagokat vagy pofo­zitást okozzanak. Az így feldarabolt rézkatódot indukciós olvasztókemencében száraz faszéntakaró slatt ömlesztjük meg. Az ezüst beötvözéséhez pl. 0,15% színezüstöt használunk. Az ily módon elő­állított ezüst-tartalmú rézötvözetet előmelegített üstökbe öntjük, melynek fenekére vékony réz­lemezbe csomagolt bórsavanhydridet helyeztünk, az öntött réz mennyiségére számítva mintegy 0,1%-nyi mennyiségben. Bórsavanhydrid helyett használhatunk bórkarbidot vagy bórkalciumot is. A tuskót száraz, mogyorószem nagyságú faszén­takaró alatt öntjük vízköpenyes kokillákba. Az öntésnél kapott fémtuskók felületét" célszerűen finomra lemarjuk, a prés, illetve a cső hengerlési tuskókat pedig célszerűen leesztergályozzuk. Az ily módon végrehajtott hántolás után a tuskókat vákuumkemencében 10~3 —10~ 4 mm vákuumban 6—30 órán át 500—700 C° hőmérsékleten izzítjuk, mely hőkezelés során az ötvözet hidrogén-szeny­nyeződését lehet jelentősen csökkenteni. A hő­kezelésnek még az is az előnye, hogy az ötvözet­ben esetleg bennemaradt kismennyiségű réz-oxidul zárványok a tuskó belsejéből a tuskó felületére, vagy annak közelébe diffundálnak és onnan bán­tolással könnyen eltávolíthatók. A fenti módon vákuumkemencében homogeni­zált, gáztalanított, majd hántolt tuskók melegen történő alakítását célszerűen a következő módon végezhetjük: A lemez tuskók előmelegítését és lágyítását a szokásos 600—800 C° hőfokon, villamos ellenállá­sos fűtőkemencében végezzük, majd huzalokká, vagy lemezekké önmagában ismert módon feldol­gozzuk. Csövek gyártásánál, különösen olyanok­nál, melyeket nagyteljesítményű adócsövekhez kí­vánunk felhasználni, célszerű, ha fenti módon elő­melegített, előfúrt tuskókból csöveket hengere­lünk, egalizáló húzás után mintegy 450 C°-on kétszer, esetleg háromszor is 0,5 mm réteget hán­tolással eltávolítunk és húzásra csak teljesen tiszta felületű csöveket használunk. E hántolás által a homogenizálás és előmelegítés alatt a tuskó belsejéből a felülethez diffundált oxidul­részecskéket, szekundér réz-oxidul zárványokat az öntési kéregtől és a behengerlés folytán kelet­kezett felületi szennyeződéseket könnyen és jól el lehet távolítani. Ha ily módon járunk el, akkor adócsövekhez való, pl. 150—200 mm átmérőjű rézcsöveket hengerelt csövekből hideghúzások út­ján jól lehet előállítani, melyekből gyakorlatilag selejtmentesen készíthetünk nagyteljesítményű adócsöveket, melyeknél az üveganyag és a réz­csövek között tartós és jó vákuum tömítő kötést lehet előállítani. A csöveket hidraulikus sajtón is előállíthatjuk, mely esetben azokat egyszer szin-, tén hántoljuk. Az adócsőgyártásnak legjobban megfelelő réz­ötvözet szakító szilárdsága 15—20% szakadó nyú­lás mellett, 25—28 kg/mm2 . Szabadalmi igénypontok: 1. Rézötvözet kerámiai testtel,fckülönösen üveg­gel való vákuumtömítő kötés létesítéséhez, melyre jellemző, hogy az 0,08—1,5% ezüstöt és nyomok­ban bórt tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti ötvözet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a berilliumot 0,1%-ig terjedő mennyiségben, de legalább nyomokban tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti rézötvözet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy oxigén- és kéntartalma együttesen kisebb, mint 0,03%, fosz­fortartalma kisebb, mint 0,003%;, arzéntartalma kisebb, mint 0,002%,, ólomtartalma pedig kisebb, mint 0,008%. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti réz­ötvözet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy an­nak kéntartalma kisebb, mint 0,005%, foszfor­tartalma kisebb, mint 0,0002%. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti rézötvözet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a rézen, ezüstön, boron és berilliumon kívül egyéb anyagokat 0,05%-nál kisebb mennyiségben tartal­maz. 6. Eljárás az 1—5. igénypontok szerinti ötvözet előállítására, melyre jellemző, hogy fémrézbe 0,08—1,5%-ig terjedő mennyiségben színezüstöt viszünk be, a rézötvözet dezoxidálására pedig bór­tartalmú anyagot használunk. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a rézötvözet dezoxi­dálásához bórsavanhidridet használunk. 8. A 6. vagy 7. igénypontok szerinti eljárások foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy dezoxidáláshoz még berilliumot 0,1%-nál kisebb mennyiségben, előnyösen rézberilliumot előötvö­zet alakjában használunk. , 9. A 6—8. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző^, hogy a rézötvözet előállításához kétszer elektrolizált rezet használunk. 10. A 6—9. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a rézötvözetből öntött tuskókat hántoljuk, majd vákuum kemencében, célszerűen 10~3 —10~* mm-es vákuumban, 500—700 C°-on hőkezeljük, célsze­rűen 6—30 órán át, ezután a tuskókat 600—-800 C°-on előmelegítjük, majd melegen alakítjuk, pl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom