145895. lajstromszámú szabadalom • Égési motor közvetlen tüzelőanyag-befecskendezéssel és kompressziógyújtással

145.895 3 kor először a 4 sugár 6 része gyullad meg, mely az égési tér 1 falának 3 széle fölé szóródik, majd . pedig a 4 sugár többi része, végül a szomszédos 4' sugár üzemanyaga gyullad meg. Ennek hatására az égési térbe különböző hosszú sugarakban befecskendezett üzemanyag fokozatosan elég. A 4, 4' üzemanyag-sugarak szabad hosszát és a közöttük levő vetítési szöget úgy kell megválasztani, hogy a legnagyobb kifecskendezett üzemanyagmennyiség megközelítően a beszívott levegőmennyiség stöchiometriás mértékének feleljen meg. Ennek az alapelvnek helyes alkalmazásával módunkban áll a szükséges légfölösleg X = 1 ideális együtthatóját az égési tér méreteinek megfelelően választott légmozgás támogatásával megközelíteni. A 2. ábra a 4, 4' üzemanyag-sugaraknak az égési tér 1 fala 3 széléhez viszonyított ugyanolyan elrendezését szemlélteti, ahol azonban az égési térnek az 1 fal és a 2 dugattyú- vagy hengerfejfenék között 1' átmeneti nyaka van. Itt is, ha a 4 gyújtósugár 6 részét a 3 perem fölött az 1' nyak felületére fecskendezzük, a légáram viszonylagos irányváltozása a 8 nyilak szerint az égési tér legmelegebb falrészénél, a 3 peremnél levő övben az üzemanyag összetorlódását és így feldúsulását és ezzel a leggyorsabb meggyulladását eredményezi. A 2. ábra esetében tehát -a gyújtósugár nem a dugattyúfenékre irányul, hanem annak csak igen kicsiny része jut az 1' átmeneti nyakra, míg a többi üzemanyag-mennyiség kizárólag a tulajdonképpeni égési térbe kerül. A 2. ábra szerinti megoldással is azt az eredményt érjük el, mint az 1. ábrabelivel. A motor fagy alatti biztos indítása szempontjából a találmány szerinti sugárelrendezés további előnyt nyújt azzal, hogy a 4' sugárnak vagy még egy további sugárnak is a gyújtósugár után bizonyos időköz múlva kell az égési tér 1 falát elérnie. A két utóbbi sugár közötti vetítési szöget az égési tér középvonalához viszonyítva úgy választhatjuk meg, hogy az utolsó sugár köpenye az ún. „holt övezetet" érinti, amelyben tehát nincs légmozgás az égési tér középvonala körül, melyben a legnagyobb kompresszióhőfok adódik.. A motor indítását csak így lehet fagyban is biztosítani. Fagy alatti indításkor, az égési tér magasabb falhőmérsékletei mellett kapott normális üzemi viszonyoktól eltérően, először a leghosszabb szabad sugár köpenyében levő üzemanyag gyullad meg, mégpedig csak a kifecskendezés befejezte után, vagyis nagy gyújtási késedelemmel. Ilyen feltételek mellett az üzemanyag-sugár az égési tér szabad részében úgyszólván állva marad, mert hiszen a kicsiny indítási fordulatszámoknál, melyeknél a légmozgás az égési térben még jelentéktelen, a levegő az üzemanyag-sugarakat még nem befolyásolja. Az ismertetett elrendezéssel az üzemanyaglevegőkeverék hasonló elégését érjük el, mint a pontgyújtású, vagyis idegen gyújtású motoroknál. A kopogásmentes járás és a füstmentes üzem szempontjából a találmány szerinti dieselmotor az otto-motorokkal gyakorlatilag egyenértékű, de előnye, hogy különböző üzemanyagfajták alkalmazását teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Égési motor közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel és kompressziógyújtással, forgástest alakú égési térrel, mely a henger középvonalához képest szimmetrikusan vagy közel szimmetrikusan a dugattyú- vagy hengerfej-fenékben helyezkedik el és amelyben a sűrítő löket vége felé csaknem az egész beszívott levegőtérfogat benne van, melyet előzetesen, magukban véve ismert eszközökkel, az égési tér középvonala körül heves forgómozgásba hoztunk, továbbá ehhez az égési térhez képest excentrikusan elrendezett befecskendező szeleppel, mely az üzemanyagot legalább két, különböző szabad hosszúságú üzemanyag-sugárban fecskendezi az égési térbe, jellemezve olyan befecskendező szeleppel, amely a legrövidebb (gyújtó-) sugár (4) köpenyéből származó üzemanyag egy részét (6) a tulajdonképpeni égési tér falának (1) szélén kívül a dugattyú vagy a henger fenekére (2), vagy pedig az égési tér és a hengertér közötti átmeneti nyak (1') felületére fecskendezi, míg a sugár (4) többi része az égési tér falára (1) közvetlenül ennek széle (3) alatt ütközik és a további üzemanyag-sugár vagy -sugarak kizárólag az égési tér falának (1) széle (3) alatti mélyebb helyekre irányulnak. 2. Az 1. igénypont szerinti égési motor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetítési szög a két utolsó üzemanyag-sugár között, a légáramlás irányában mérve, akkora, hogy a leghosszabb üzemanyag-sugár, köpenyének egy részével, az égési tér középvonala körüli övezetet érinti, melyben mindenféle levegőmozgás elhanyagolható kicsiny. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 594045. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.