145881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohászati kemencék fenekének dolomittömbökkel történő béléselésére
Q Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.881 SZÁM 18. c. 5—9. OSZTÁLY — WE—166. ALAPSZÁM Eljárás kohászati kemencék fenekének dolomíttömbökkel történő bélelésére Weigl Ernő és Faúr Ferenc A bejelentés napja: 1957. június 17. Ismeretes, hogy kohászati kemencék berendezéseinél általában, főleg az acélgyártásnál a kemencék fenekét többféle módon lehet elkészíteni. Így magnezittéglákkal, szemcsés magnezittel döngölni, vagy dolomittéglákkal falazni, vagy szemcsés zsugorított dolomittal, vagy Crespy eljárása szerint vasbetétes dolomittal döngölni. Mindezen eljárások hátránya, hogy az alatt az idő! alatt, amíg a kemence falazása megtörténik, a kemence üzeme szünetei. További hátránya, hogy a téglával történő falazás lényegesen drágább eljárás nemcsak azért, mert a téglák egységára magasabb, mint a döngölő anyagoké, hanem azért is, mert a falazás maga is sokkal lassabban megy, és fugákkal van. tele. Az új, találmány szerinti eljárás ezeken a hátrányokon kíván segíteni és a kohászati kemencék, főleg az acélgyártó kemencék fenekét a kemencén kívül, előre elkészíti egy, vagy több tömb formájában és azt (azokat) helyezi a kemencébe. A találmány célja egyrészt a falazási idő megrövidítése, másrészt a bélelést olyan anyaggal végezni, amely lényegesen olcsóbb és lényegesen nagyobb tömegben fordul elő, mint a magnezit alapanyag. A találmány szerinti eljárás előnye az, hogy a fenék bélelésére készült 1—50 t darabnagyságú tömböt (tömböket) egy darabban (több darabban) helyezi a kemencébe és így a téglánkénti falazás (egy tégla súlya 3—8 kg) időt rabló eljárása néhány darumozdulattal percek alatt helyettesíthető. További előnye az eljárásnak, hogy zsugorított dolomitot használ az előregyártott dolomittömbök készítéséhez. Ezen zsugorított dolomit legtöbb országban található és így szükségtelen az import magnezitről gondoskodni. Lényeges műszaki előnye az eljárásnak az, hogy nincsenek fugái, mint a tégla-falazásnak és így az acél nem tud a fugák között behatolni a fenék bélésébe. További előnye még az eljárásnak, hogy a jó zsugorított dolomit alapanyagból készült előregyártott dolomittömb lényegesen nagyobb tartóssága, mint a magnezittéglákkal falazott fenék. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük: A találmány szerinti eljáráshoz megfelelő minőségű nyers dolomit alapanyagból zsugorított dolomitot használunk fel alábbi szemcsenagyságokban: por 20% 1— 5 mm szemcsenagyság 10% 6—10 mm szemcsenagyság 10% 11—15 mm szemcsenagyság 50% ehhez a keverékhez 5—10% vízmentes kátrányolajat kell használni kötőanyag gyanánt. Kívánatos, hogy a kátrányolaj jó minőségű legyen és hogy az előregyártott tömbök készítése alkalmával' a zsugorított szemcsés dolomit és kátrányolaj keveréke 100—130 C° hőmérsékletre legyen felmelegítve és jól összekeverve. Fontos követelmény, hogy minden dolomitszemcse teljes felületén be legyen vonva vízmentes kátrányolajjal. A döngölés rétegenként történik, előregyártott olyan lemezsablonba, amely lemezsablon pontosan beleillik a bélelendő kemence fenekébe. A bevégzett döngölés után az így elkészített egy darabból álló feneket sablonjával együtt daruval behelyezzük a bélelendő kemence lemezköpenyébe, annak előre elkészített ágyába. Elvileg bármilyen nagyságú kemence fenekét egy darabból előre el lehet készíteni és egy darabba behelyezni a fenékbe. Nagyságát az üzem daruberendezése és a kemence kapacitása szabja meg. így 1—50 t nagyságú darabok általában azok, amelyekkel a bélelés történhet. Példa egy 8 tonnás ívfényes Heroult kemence fenekének a kibélelésére. Az előre elkészített lemez-sablonba az előírt technológia szerinti zsugorított dolomitból 12, tonnát keverünk össze, 1 tonna vízmentes kátrányolajjal. Ez a vízmentes kátrányolaj nem tartalmazhat csak nyomokban vizet és szuroktartalma 68%, antracin-olaj tartalma 34%, a szurok lágyuláspontja 67 C\ szabad C-tartalma 9,2% volt. A sablonba kb. 50 mm vastagságban terítjük fel a jól összekevert bélésanyagot úgy, hogy annak hőmérséklete 40—70 C° között legyen és ezeket a rétegeket lapos fejekkel ellátott döngölőkkel döngöljük egymásra. Döngölés alkalmával a felterített réteg magasságának felére tömöríthető. Az