145858. lajstromszámú szabadalom • Berendezés drót- vagy szalagalakú anyag pácolására
o Megjelent: 1959. december 3.1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.858. SZÁM 48. d. OSZTÁLY — RU—80. ALAPSZÁM Berendezés drót- vagy szalagalakú anyag pácolására Ruthner Othmar mérnök, Bécs (Ausztria) A bejelentés napja: 1958. május 15. Ausztriai elsőbbsége: 1958. január 10. , A találmány drót- vagy szalagalakú anyagok pácolására szolgáló oly berendezésre vonatkozik, amely egyszerűen és olcsón készíthető el, csekély a karbantartási költsége és lehetővé teszi a pácolandó anyag gyors áthaladását és egy idejű hatékony kezelését. A drót- vagy szalagalakú anyagok pácolására szolgáló ismert berendezések költséges készülékekkel rendelkeznek, amelyek kiszolgálására gyakran csak különlegesen képzett személyzet alkalmas. Ezenfelül e berendezések gazdaságos üzemeltetéséhez gyakran oly nagy minimálkapacitás szükséges, amely kisebb üzemben nem érhető el. Hátrányos még az ismert berendezéseknél azok nagy helyszükséglete. A találmány szerinti berendezés mindezen hátrányokat kiküszöböli, amennyiben egy gyakorlatilag gázáthatlan és saválló oly toronnyal rendelkezik, amelyben a pácolandó szalag vagy drót egyszer vagy többször le és fel lesz vezetve és közben pácoló savval lesz bepermetezve vagy öntözve. A találmány egy előnyös kiviteli" formájánál a torony saválló téglákkal van bélelve, mimellett a pácolási folyamat megfigyelésére megfigyelő nyílások lehetnek a torony falában. Abból a tényből következőleg, hogy a pácolandó fémfelület a pácolás előrehaladása során mindig világosabb lesz, az anyag tökéletlen vagy túlpácolásának elkerülésére célszerűnek látszott a pácolótorony két vagy több különböző magasságban levő helyén fotocellákat elrendezni, melyek az előttük elhaladó szalag- vagy drótfelület fényességétől függően a pácolandó anyagnak a tornyon való áthúzási sebességét szabályozzák. A találmány további részletei a rajzok kapcsán lesznek ismertetve, melyek a találmány szerinti pácolóberendezés egy példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel vázlatosan, metszetben. Az ábrán (1) azt a letekercselő csévét jelöli, amelyről a (2) szalagot vagy drótot egy sor szokásos, az ábrán fel nem tüntetett oly segédberendezéseken, mint egyengetőkön, hegesztőgépeken, nyír ókon és húzógörgőkön keresztül a tulajdonképpeni pácolóberendezéshez vezetjük. E berendezést a (3) torony képezi, amely belülről saválló téglával van kibélelve és a (4) vezetőhengereket, valamint az (5, 6) terelőhengereket tartalmazza, amelyek a szalag hurokszerű vezetését eszközlik. A felső (6) terelőhenger fel- és lefelé elmozdítható, szerepéről a" későbbiek során lesz szó. A torony gázáthatlan, vagy legalább is lényegileg gázáthatlan van kiképezve és egy levehető, szintén gázzáróan záródó (7) fedéllel van ellátva. A torony felett a (9) állványzaton helyezkedik el mozgathatóan a (10) darukocsi, amelyről az említett fedél leemelése után a toronyba egy horog vagy hasonló ereszthető le. A torony önhordozó szerkezetű és célszerűen fegyverzettel van ellátva. A pácolófolyadékot a toronyban több lépcsőben elrendezett (11) fúvókák permetezik szét. A felső (6) terelőhenger feles lefelé mozgatására a (12) vezetősínek szolgálnak, ezeken csúsznak a hengert hordozó tartók. A mozgatást magát természetesen különböző' módon oldhatjuk meg, pl. kötélvontatás révén. A (3) tornyot elhagyó (2) szalagot vagy drótot egy sor szintén nem ábrázolt segédberendezésen, mint mosógépeken, szárítóberendezésekén és húzógörgőkön keresztül a (13) feltekercselő csévére vezetjük. A (3) tornyon belül, különböző magasságokban, adott esetben három fokon a (14) fotocellák vannak elrendezve, amelyek az előttük elhaladó szalag vagy drót pácoltsági mértékére jellemző fényességétől függően a tornyon keresztülhaladó anyag haladási sebességét szabályozzák. E szabályozás oly módon történhet, hogy a fel-, ill. letekercselő csévék forgási sebessége megváltozik. Ehelyett vagy emellett azonban lehet a (6) felső terelőhenger magassági helyzetének folyamatos változtatása révén is változtatni a kezelendő anyag áthaladási sebességét. A szabályozást úgy vezérelhetjük, hogy a három fotocellát az anyagfelület egy-egy meghatározott fényességére állítjuk be, amely fényességi értékeknél az egyes fotocellák nem lépnek működésbe. Emellett az alsó fotocellától a felső felé haladva azok folyamatosan kisebb fényességre, mint nullértékre vannak beállítva. Ha mármost a szalag túlgyorsan halad a tornyon át, ami tökéletlen pácoláshoz vezetne, akkor az alsó fotocella előtt pl. oly fényességű szalagfelület halad el, amilyen fényességűnek a leg-