145855. lajstromszámú szabadalom • Anód elektrolítikus cellákhoz
2 145.855 A nyers tömbök méretei igen különfélék lehetnek. Előnyös azonban, ha az elemi tömbök hosszát a kész anód szélességével egyenlőre választjuk. Ez a hosszúság tehát 1—1,5 méter lehet, ha az anódot nagy áramerősségű elektrolitikus cella anódjaként kívánjuk alkalmazni. Célszerű, ha minden elemi tömböt egy vagy több árambevezetéssel látunk el. Ezek az árambevezetések kialakíthatók például acéltömbökként, amelyek csömöszölés vagy rázás alatt a tömbökbe helyezhetők, vagy a tömbök előállítása után előre elkészített nyílásokba süllyeszthetők. A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakokkal kapcsolatban részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra az elektrolitikus cellát hosszabbik oldalára merőleges függőleges metszetben tünteti föl a cella anódjával és az anódon elrendezett árambevezetéssel. A 2. ábrán ugyanez a cella hosszabbik oldalával párhuzamos metszetben látható. Az ábrán csak a bal oldali tömbsor árambevezetéseit tüntettük föl. Valamennyi többi sor árambevezetései hasonlóan vannak kialakítva és elrendezve. A 2. ábrán feltüntetett elemi tömbök négyszögletes keresztmetszetűek és sakktáblaszerűen vannak anóddá összeállítva. A 3. és 4. ábrán oly példakénti kiviteli alak látható, amelynek tömbjei hasonló alakúak, mint a 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén, de másként vannak összerakva. Az 5. ábrán hatszögletes keresztmetszetű tömbök láthatók A 0. ábra oly tömbalakot tüntet fel, amely ugyancsak alkalmas a találmány szerinti anód összeállítására. A rajzon 1 hivatkozási számmal az elektrolitikus cella tégelyét, 2 hivatkozási számmal a megömlött elektrolitból álló réteget, 3 hivatkozási számmal e réteg alatt elhelyezkedő folyékony fémet, 4 hivatkozási számmal az anódot alkotó nyers elemi tömböket, 5 hivatkozási számmal pedig az áramot e tömbökhöz vezető acélcsapokat jelöltük. Elemi tömbként két vagy négy ilyen csapot tüntettünk föl, a csapok száma azonban ettől eltérő is lehet. Mint minden folytonos utánpótlású anódnál, az 5 csapokat akkor távolítjuk el, amikor az anód már annyira elhasználódott, hogy a csapok a 2 fürdővel érintkezésbe kerülhetnek. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti folytonos utánpótlású anód számos előnnyel rendelkezik: az anódot az elektrolitikus cella veszteségmelege süti ki. ami fölöslegessé teszi különleges sütőkemencék alkalmazását. Az alkalmazott szurok százalékos mennyisége lehetővé teszi a deformálódás nélkül való sülést, ami viszont mellőzhetővé teszi a Söderberg-féle anódok köpenyét és mozgó kereteit. Mindez jelentékeny mértékben csökkenti a befektetési költségeket. Egymásra rakott vagy egymással átlapolódó elemi tömbök egyszerű összeragasztásával oly egyetlen anódra teszünk szert, amely könnyen szabályozható. Az árambevezetéseket az anód oldalain helyezhetjük el és viszonylag mélyebb helyzetben távolíthatjuk el, mert a Söderberg-féle anódok keretei ezt nem akadályozzák. Mindez azzal jár, hogy az anódon föllépő; közepes feszültségesés viszonylag kedvezőbb és így a teljesítmény viszonylag nagyobb. Annak elkerülése végett, hogy az anód a meleg övbe érkezve a környezeti levegő hatása alatt megégjen, az anód felületét alumíniummal szórjuk be. A találmányt a továbbiakban két példa alapján is ismertetjük. I. példa 8150 kg kalcinált ásványolajkokszport, amelynek fajsúlya 1,98, szemnagysága pedig milliméterben kifejezve 15 mm 5,54 mm 3.33 mm 1,70 mm 0,83 mm 15% 7% 11% 12% 10% 0,36 mm 0,16 mm 0,089 mm 10% 10% 25<y0 1850 kg olajszurokkal gondosan összekeverünk. Az olaj szurok jellemzői a következők: Lágyulási hőmérséklet 82 C° Kokszolási maradék 52 •% Benzolban oldhatatlan és antracénolaj okban oldható gyanták mennyisége 24,4% A fentiekben említett gyanták kokszolási maradéka 91,3% A keverést 150 C° hőmérsékleten foganatosítottuk. Egy-egy anódelem előállítása végett körülbelül 384 kg pasztát rázószerkezet lapján rögzített 1,20 m hosszú és 0,50 m széles derékszögű formába öntünk. Rázás után 1,20 m hosszú, 0,50 m széles és 0,40 m magas nyers anódelemet kapunk. Ezek az anódelemek a 3. ábra szerinti módon összerakva valamennyi érintkező felületük mentén teljesen egymáshoz ragadnak, a lágyulás időszakában nem deformálódnak és mindenféle fémes köpeny nélkül használhatók. II. példa Karbonanyagként 1,96 fajsúlyú szurokkokszot használunk, amelyet az 1. példában említett szemnagyságúra zúzunk. A szurok mennyisége ekkor a teljes paszta súlyának százalékában kifejezve 17,5%. Ugyanúgy járunk el, mint az I. példa esetében. Szabadalmi igénypontok: 1. Folytonos utánpótlású karbonanód ömlesztéssel dolgozó elektrolitikus cellákhoz, azzal jellemezve, hogy nyers pasztából Mló oly elemekből van összeállítva, amelyeknek külső felülete sütés alatt nem változtatja alakját. 2. Az 1. igénypont szerinti anód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elemei a szomszédos elemekkel érintkező felületeik mentén maguktól összeragadnak. 3. Az 1. igénypont szerinti anód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szurok százalékos menynyisége a karbonpaszta összsúlyának százalékában kifejezve 17% és 23% között van.
