145843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy kopás- és korrózióállóságú öntöttvas előállítására
Q Megjelent: 1960. május 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.843. SZÁM 18. d. 1—2. OSZTÁLY - KI-329. ALAPSZÁM Eljárás nagy kopás- és korrózióállóságú öntöttvas előállítására Kicsindy János üzemvezető, Esztergom A bejelentés napja: 1956. április 25. Szürkevas előállítására eddig legtöbbször a következő összetételt használták: 35—40% nyersvas, 35—40% géptöredék (más néVen jóminőségű hulladék), 10—20% felöntésekből, foeöntő tölcsérekből stb. származó úgynevezett saját hulladék és kb. 10% acél (régebbi nevén kovácsvas). Az így előállított szürke öntöttvas Brinnel keménysége kb. 180, szakítószilárdsága pedig kb. 18 kg/mm2 , szilárdsági tulajdonságai tehát igen sok esetben nem kielégítőek és kopásállósága is csekély. Bányákban használatos szivattyúk alkatrészeinek és sok más géprésznek a használatánál az ismert szürkevas tulajdonságai, ill. minősége gyengének bizonyul. A találmány célja az öntöttvas minőségének javítása, amit lényegileg azzal érünk el,- hogy a folyékony, kb. 1400 C°-ú vashoz 0,1—0,7%, leghelyesebben 0,5%, elektront és 0,5—1,3%, leghelyesebben 0,7—1% antimont keverünk. Az antimon legjobban bevált mennyisége 0,8%. Az anyag ötvözés után azonnal formába önthető. A tapasztalat megmutatta, hogy a leírt összetétel mellett az öntöttvas sajátosságai egészen lényeges javulást érnek el az ismert öntöttvasfajtákkal szemben. így pl. a keménység a fent említett értéknek több mint kétszeresét, Brinnel szerint 400-at ér el, amivel rendkívül nagyfokú kopásállóság jár együtt és ez a keménység — ismert módon — ferroszilicium hozzáadásával szabályozható. További előnye a találmánynak, hogy a leírt módon készített ötvözet korrózióálló képessége is igen nagy és az ütőmunka is nagyobb, mint az ismert szürkevasatenál. A találmány szerinti eljárással készített öntöttvas jóval sűrűbb szemcsézésű, mint az ismert anyagok, ami többek között azt is lehetővé teszi, hogy ezt - az ötvözött öntöttvasat színes fémek helyet alkalmazzuk, pl. szivattyú vezetőkerekeknél, amelyeket eddig bronzból állítottak elő. A leírt ötvözőanyagok gömbgrafitos szerkezetet eredményeznek, ami ismert jótulaj donságokkal jár együtt. Elektronfém alatt oly, magában véve ismert ötvözetet értünk, amely legalább 85% magnéziumot tartalmazó könnyűfém-ötvözet. Ez a könnyűfém tapasztalat szerint öntés után a munkadarab felszínén részben kiválik és vékony burkolóréteget képez, ami szintén fokozza az, anyag előnyös tulajdonságait. Az elektron-fém pontosabb összetétele pl. Kascsenko „A Metallográfia Alapjai" című, 1951-ben megjelent szakmunka 406. oldalán található. Tovs^pbi minőségjavulás érhető el 1%-ig terjedő kadmium és 1%-nál kisebb mennyiségű csapágyfém hozzáadásával. A csapágyfémnek kb. fele ón, a többi ismert adalékanyag. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagy kopás- és korrózióállóságú öntöttvas előállítására, azzal jellemezve, hogy a magában véve ismert összetételű öntöttvashoz ötvözőanyagként 0,1—0,7% elektronfémet és 0,5—1,3% antimont adagolunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy az elektronfém mennyisége 0,5%, az antimoné pedig 0,8%. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóin 60732. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
