145836. lajstromszámú szabadalom • Bázisos tűzállótéglák betétlapokkal

2 145.836 ződött friss fémoxid reagál a tégla tűzálló bázisos anyagával, elsősorban a magnéziumoxiddal és a krómércben jelenlevő kísérő anyagokkal, ennek során magnéziaferrit keletkezik, amely azután egy­séges anyagszerkezet kialakulására vezet és gá­tolja a repedések fellépését. A találmány értelmében több belső lemezt al­kalmazunk, amelyek lényegileg egyenlő távol­ságra helyezkednek egymástól és a tégla oldal­. lapjain .a belső lemezekkel párhuzamosan elhelye­zett külső lemezektől, mimellett az U-alakú belső lemezek jó eredmények elérése érdekében két­szárúakra vannak kiképezve, adott esetben azon­ban, amennyiben ez kívánatos, többszárúak is lehetnek. A belső lemezek a tégla méretének nagyobb részén, célszerűen legalább a teljes méret 75%-ig keresztülnyúlnak abban az irányban, amelyben a sajtolás történik; hosszirányban célszerűen a tégla teljes hosszának legalább 80%-ára terjednek ki. Előnyös, ha ezek a lemezek közel a- tégla hideg végéig, vagy egészen odáig érnek. A tűzálló tégla előállítására alkalmazott nyers­anyagkeverék zsugorított magnezitből (agyonége­tett magnezit) vagy elektromosan megolvasztott magnéziumoxidból állhat. Magnezit helyett kro­mit is alkalmazható; e célra megfelelő kromit­magnéziumoxid keverékek pl. a következők: 75 súly-% kromit és 75 súly-% zsugorított (agyon­égetett) magnezit. A tűzálló tégla anyagának ége­tetlen állapotban való kötését szerves kötőanya­gok, mint szulfitlúg-maradék, ill. szulfitlúg-szurok, dextrin, enyv vagy arabmézga, vagy szervetlen kötőanyagok, mint vizes nátriumszilikát-, magné­ziumszulfát-, magnéziumklorid- vagy nátrium­bikromátoldat alkalmazásával biztosíthatjuk. A kötőanyag mennyisége rendszerint kb. 1% száraz­anyag, a tégla tűzálló nyersanyagára számítva; ez a mennyiség ritkán haladja meg a 2%-ot és soha­sem nagyobb 5%-nál. A téglák sajtolására legalább 70 kg/cm2 , előnyö­sen 350 kg/ cm'2 -t meghaladó nyomás alkalma­zandó. Tűzálló téglán e leírásban mindenfajta szo­kásos kiképzésű tűzálló tégla és alaktest, vala­mint mindenféle profilozott vagy tartó-, ill. csat­lakozószervvel kiképzett tűzálló építőelem vagy tömb értendő. A találmány szerinti tűzálló téglák előállításá­hoz az 1. és 2. ábrán ábrázolt alak esetében olyan méretű (20) külső lemezt alkalmazunk, amely a tégla (21) felső lapját teljesen elfedi. Emellett egy vályú- vagy csatornaalakú (22) belső lemezt alkal­mazunk, amely egy (23) alaplapból és két, egymás­tól bizonyos távolságra, általában párhuzamosan elrendezett (24, 25) szárból áll; ennek az U-alakú belső lemeznek az alaprésze pl. ponthegesztés út­ján van egyesítve a (20) külső lemez egyik oldalá­val, célszerűen ennek középvonala mentén (26). Az U-alakúra kiképzett (22) belső lemez — amint a 2. ábrán látható — célszerűen a tégla hosszának legalább 80%-ára kiterjed,.kívánatos azonban, hogy valamivel rövidebb legyen a tégla teljes hosszánál és a (20) külső lemeznél, úgyhogy a tégla végein, ahová a belső lemez már nem ér el, a (27) tűz­álló anyag belső lemezek által nem tagoltan, sza­badon van jelen. Ezenkívül alkalmazunk még egy U-alakú (28) külső lemezt is, amelynek (30) alaplapja lényegé­ben a tégla (31) alapfelületének — tehát a (21) lappal szembenfekvő lapjának — teljes hosszát és szélességét elfedi, míg a (28) U-alakú lemez (32) oldalrészei elegendő hosszúak ahhoz, hogy a tégla (33) oldalfelületeit lényegében elfedjék, egy cse­kély (34) rész kivételével, ahol a tűzálló anyag szabadon marad. A (28) U-alakú külső lemez hossza, amint az ábrán is látható, célszerűen megegyezik a tégla hosszával. Az 1. és 2. ábra szerinti alakú téglák saj tolása során a (28) lemezt oly módon helyezzük a sajtóba, hogy annak (32) oldalsó lapjai felfelé álljanak, e lemez alaplapja a sajtolóforma (35) alsó lapján nyugodjék, míg a (32) oldalsó lapok a sajtoló­forma (36) oldalfelületeivel érintkezzenek. A (22) belső lemezzel összekötött (20) külső lemezt vala­milyen módon — pl. az ábrán fel nem tüntetett mágneses tartószerv segítségével — a sajtolóforma (37) felső szerszámához rögzítjük, mimellett a belső lemeznek az U-alakot képező (24, 25) oldal­szárai, amint az ábrán látható, lefelé mutatnak. Ezután bevisszük a nyitott sajtolóformába a (38) bázisos tűzálló anyagot, majd a (37) felső és (35) alsó sajtolószerszámot egymáshoz közelítjük, miközben az U-alakú belső lemez (24, 25) oldalsó lapjait belesajtoljuk a tűzálló anyagba és ezzel együtt őket is kitesszük a sajtolás hatásának; ily módon a sajtolás után is fennmaradó benső érintkezést biztosítunk a külső lemezeknek a tűz­álló anyagra felfekvő belső felületei és a tűzálló anyag között is. A legtöbb esetben előnyös oly módon eljárni, hogy a belső lemezeket egymással szembenállóan elrendezett U-alakú elemekből képezzük, amint ez a 3. és 4. ábrán látható. Ebben az esetben a (22') U-alakú lemez (24' és 25') oldallapjai viszony­lag rövidebbek, mint a fentebb leírt kiviteli alak esetében. Emellett egy másik (22") belső lemezt alkalmazunk, amely pl. ugyanolyan méretű és alakú lehet, mint a (22') belső lemez; e (22") belső lemez (24") oldallapja a (22') belső lemez (24') oldal­lapjával, (25") oldallapja pedig a (22') belső lemez (25') oldallapjával van azonos síkban, (23") alap­lapja pedig a (28) külső lemez (30) alaplapjának belső oldalára van ez utóbbi lap középvonala mentén ráhegesztve. A tűzálló anyagnak a sajtolóformába való be­vitele a forma nyitott helyzetében történik, ami­kor a (20) külső lemez és a (22') belső lemez a felső sajtolószerszámon van rögzítve; a bevitt tűz­állóanyaggal megtöltjük az alulsó (28) külső le­mez és a (22") belső lemez közötti szabad teret, majd a felső és az alsó sajtolószerszámot közelítjük egymáshoz, ami által ezek a szerszámok sajtoló nyomást fejtenek ki és ezzel a tűzálló anyagot összesajtolják a belső lemezek (24' és 25', ill 24" és 25") lapjai közül és a külső lemezek belső felületén, egészen addig, míg a belső lemezek egymás felé néző1 lapjai csaknem érintkezésbe kerülnek egymással, és csupán a tűzálló anyag egy vékony (40) csíkja választja el őket egy­mástól. Láthatjuk, hogy a találmány szerinti módon a belső lemezek igen szilárd, egyszerű és olcsó rög­zítődését érhetjük el úgy, hogy ezek a lemezek a sajtolás előtt és annak folyamán is megtartják egymáshoz viszonyított megfelelő helyzetüket, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom