145825. lajstromszámú szabadalom • Betű- és számrajzoló sablon

145.825 3 a kisbetűknél még egy alsó —9— kivágásra is, amit több betű alsó befejező ívéhez használunk, pl. .a j, g vagy y betűkhöz. A kisbetűknél a —6— furatok száma is nagyobb, mert fent az ékezetek mellett és lent a —9— kivágás mellett is kéli ilyen furat. így pl. a jobb oldali legfelső —6— furatot a d szárához, az alatta levő furatot a j pontjához használjuk, a legalsó bal oldali —&— furatot pedig az f betűhöz használjuk fel, amint mindezt a 7. ábra világosan mutatja. A kisbetűk írását, ül. rajzolását jobban részletezni nem szükséges, az 1., ül. 2. ábra és a 7. ábra összehasonlítása most már világosan mutatja a sablon használatát. Elegendő annyit megemlíteni, hogy a betűközt a —12—, a szóközt a —13— távolság mutatja, mikor tehát egy betűt befejeztünk, a sablont úgy toljuk el jobbra, hogy a —2a— vonal kerüljön a leírt betű jobb széléhez, ha betűközt kívánunk és a —4— kivágás jobb széle kerüljön a leírt betű jobb széléhez, ha szóköz következik. A sablon gyorsított használata, melynél viszonylag rövid ideig tartó gyakorlat után percenként öt betűt is rajzolhatunk, a kvetkezőkben ismertetendő eljárással történik. A betűk függőleges vonalait, ül. a dőlt betűknél a szokásos 75 fokos szög alatt hajló vonalakat nem pontozzuk ki, hanem a —2— él mentén húzzuk meg, amelynek hossza egyenlő a betű kívánt magasságával. Az ívelt részeket úgy rajzoljuk, mint a már leírt eljárásnál és ezután a kapott végpontokat összekötjük, és pedig akár vonalzóval, akár pedig úgy, hogy a ceruzát a sablon megfelelő helyen levő lyukába helyezzük és azután a sablont a ceruzával együtt a fejesvonalzó mellett elhúzzuk. Példák a 8. és 9. ábra kapcsán: a B betű rajzolása végett a függőleges vonalat meghúzzuk a sablon —2— éle mentén, majd pedig a sablont a vonalzó mellett elhúzzuk úgy, hogy a bal oldali —6— lyuksor erre a már megrajzolt vonalra kerüljön. Ezután megrajzoljuk a két ívelt részt a —4— kivágás jobb oldalán és az ívek végpontjaiból kiinduló vízszintes vonalakat vonalzóval, vágy az említett módon, tehát a lyukakba dugott íróeszközzel húzzuk meg. A D rajzolása végett megint először a bal oldali függőleges vonalat húzzuk meg a —2— élnél és így kapjuk meg a kívánt hosszúságú vonalat, majd pedig erre a vonalra rátoljuk a sablon bal oldali —6— lyukait, meghúzzuk a két ívet és azután ezeket összekötjük. A kis a rajzolása végett a kívánt hosszúságú függőleges vonalat a —2a— élnél kapjuk, az ívelt részeket a —4a— kivágás felső és alsó részeinél, a bal oldali összekötő vonalat pedig a sablon bármelyik megfelelő részével, pl. megint a —2a— éllel húzhatjuk meg. A b függőleges vonalának meghúzására felhasználhatjuk a —2— élt, mert a nagybetűk magassága éppen egyenlő a hozzájuk tartozó kisbetű felnyúló vonalának hosszával, és így tovább. A találmány szerinti sablon legegyszerűbb kivitelében csak a nagybetűk rajzolására és számok írására alkalmas, tehát csak az 1—6 kivágásokat tartalmazza, de előnyösebb kivitel az, amelyiket az 1. és 2. ábra mutat, amelynél tehát a sablonnal a kisbetűk is rajzolhatok. Még előnyösebb a 3. és 4. ábra szerinti megoldás, amelynél a bal oldali nyolcas alakú kivágás (és a hozzá tartozó részek) nagybetűk rajzolására valók, a középső kivágások alkalmasak ugyanennek a betűnagyságnak a kisbetűihez és egy kisebb betűnagyság nagybetűihez, . n jobb oldali kivágások pedig az említett kisebb betűnagyság kisbetűinek rajzolására valók. Ezzel a sablonnal tehát két betűnagyság valamennyi betűjét és számát rajzolhatjuk, de nem négy, hanem csak három kivágás-csoporttal, mert a középső csoport kettős célt szolgál. Az egyenes (álló) és a dőlt betűkhöz való 3., ül. 4. ábra ezt a megoldást világosan mutatja és ezeken az ábrákon az 1—9 számokat nem jelöltük meg, mert azok az 1. és 2. ábra megfelelő részeit jelölik, de szemlélteti ez a két ábra a —10— és —11— távolságokat, melyek a bal oldali és a középső kivágás-csoport között vannak. A —12— és —13— távolságok, teljesen ' analóg módon, a kisebb betűnagyság betű-, ül. szóközének felelnek meg, a —14— és —15— távolságok pedig a nagyobb betűnagysághoz tartoznak. A találmány szerinti sablon előnye még az ismert betűsablonokkal szemben, hogy használata nem gépies, mert a betűket részekből kell összeállítani és így a találmány használata a tanulókat, technikusokat stb. rávezeti a betűk szerkezetének, ül. felépítésüknek megismerésére. Szabadalmi igénypontok: 1. Betű- és számrajzoló sablon, melynek jellemzője a betűk és számok ívelt részeinek rajzolására alkalmas, nyolcas alakú (4) kivágás, ennek kerülete mentén elhelyezett, a betűket és számokat alkotó vonalak végpontjainak jelzésére alkalmas (6) lyukak vagy furatok, és a (4) kivágás bal szélétől mérve a betűköznek megfelelő távolságban levő (2) él, mely a betűk álló részeinek rajzolására alkalmas. 2. Az 1. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy (4) kivágás mellett hat lyuk vagy furat van, amelyek a betűket befogadó téglalapot, ül. rombuszt határozzák meg és a (4) kivágás ívelt részeinek legkülső pontjánál (7) jelek vannak az ívelt betű- és számrészek végpontjainak meghatározása végett. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (4) kivágástól balra levő kivágást jobb oldalt a betűmagasságnak megfelelő hosszúságú (2) él, baloldalt pedig a zárjel rajzolására alkalmas (3) él határolja és a sablon bal határolóélének a (2) éltől való (10) távolsága egyenlő a betűközzel. 4. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti sablon kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kisbetűk rajzolása végett a (4) kivágás felett és alatt is vannak (6) lyukak vagy furatok, emellett pedig a kisbetűk felnyúló és lenyúló részeinek rajzolása végett a (4) kivágás felett (8), alatta pedig további (9) kivágás van. 5. A 4. igénypont szerinti sablon kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy valamennyi nagy- és kisbetű, valamint szám rajzolása végett két nyolcas alakú (4 és 4a) kivágást tartalmaz olyképp, hogy a kisbetűk rajzolására való, kisebb (4a) kivágás legalsó pontja a (4) kivágás legalsó pontjával egy magasságban van, a kisbetűk függőleges, ül. dőlt