145817. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőtest

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.817. SZÁM 21. h. 1-12. OSZTÁLY — BA—1255. ALAPSZÁM Villamos fűtőtest Bátorfi János gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 29. Az eddig ismert villamos fűtőszerkezetek a fűtőellenállásban fejlődő meleget általában közvetlen sugárzás útján adják át a fűtendő helyiségnek. Az ily hősugárzó kályha hátránya, hogy a levegővel közvetlenül érintkező izzószálakra por rakódik le és e por égéstermékei a légzőszerveket károsan izgatják, gyakran köhögésre ingerelnek. Az ily kályhák további hátránya, hogy fűtőhatásuk korlátozott, amennyiben a helyiség levegőjét csak kis területre ható, sugárzó meleggel fűtik. Jobb hatásfokkal működnek az oly villamos fűtőszerkezetek, melyeknek fűtőteste vízzel van feltöltve és a fűtőellenállás a víztérben van elhelyezve. Az ily szerkezetek hátránya, hogy felfűtésük hosszadalmas és hogy a fűtőellenállásnak a víztérben való elhelyezése pontos szerelést igényel, melynek be nem tartása több hiba forrása lehet. A találmány e hátrányokat megszünteti. A fűtőtest gyorsan felfűthető, szerkezete pedig igen egyszerű. Nagy előnye, hogy az ismert radátortagokból összeépített fűtőtesthez, a fűtőtest szerkezeti átalakítása nélkül, egyszerű eszközökkel hozzáépíthető. A találmányt az jellemzi, hogy a fűtőellenállás a radiátortagokból összeépített fűtőtest külső oldalán, előnyösen a szélső radiátortag külső felületén, e felület bemélyített hornyában, illetőleg hornyaiban van elrendezve. A találmányt a rajz ábráival kapcsolatban, részletesen ismertetjük. Az 1. ábra a fűtőtest elölnézete, a 2. ábra a fűtőtest távlati képe, a 3. ábra egy radiátortag elölnézete, végül a 4. ábra a 2. ábra IV—IV vonala szerinti keresztmetszet, nagyobb léptékben. A fűtőtest a melegvíz-fűtésnél használt, ismert 1_ radiátortagokból van összeépítve. Az egyes radiátortagok előnyösen acéllemezből vagy más, ötvözött lemezből vannak, belül üregesek és az egyes tagok —2— furatokon közlekednek egymással. Az —1— radiátortagok a —2— furatokon átvezetett, ismert kötőszervekkel, összefüggő fűtőtestté vannak összefogva. Az —1— radiátortagok két szemben levő oldalfelületébe vályúalakú —3— hornyok vannak besajtolva. E —3— hornyokba ismert, szigetelő gyöngyszemeken áthúzott —4— fűtőellenállások vannak fektetve. A —4— fűtőellenállás —5— azbesztlap közbeiktatásával, —6— vaslemezzel, —7— szorítócsavarokkal az —1— radiátortaghoz van fogva (4. ábra). A —4— fűtőellenállás háromfokozatú —8— kapcsolóhoz van kötve, mely kapcsolóval a fűtés nagysága szabályozható. A —8— kapcsoló forgatótengelye ;

—9—, kapcsolókarja —10— hivatkozási számmal van jelölve. A —4— fűtőellenálláshoz, illetőleg a —8— kapcsolóhoz —11— fali dugaszban végződő —12— kábel csatlakozik. A —6— lappal lefogott —4— fűtőellenállás —13— védőburkolattal van lefedve. A —8— kapcsolónak —15— védősapkája van. A fűtőtestnek a fűtőszerkezettel ellentétes oldalán, a szélső —1— radiátortaghoz, a víz betöltésére való —16— könyökcső van erősítve. E —16—• könyökcső alul a fölös víz leeresztésére való —17— csappal van egyesítve (1. és 2. ábra). E szélső radiátortagnak alul vízleeresztő furata van, mely furat —18— csavarral van lezárva. A fűtőtestnek négy darab —19— kereke, illetőleg görgője van, melyek révén a fűtőtest ide-oda gördíthető. A fűtőtest a következőképpen működik: A fűtőtestet a —16— könyökcsövön át vízzel töltjük meg. A fölös vizet a —17— csap nyitásával leengedjük. Ekkor a fűtőtestben levő víz szintje az A—A vonal magasságában van, úgyhogy e vonal fölött a fűtőtestben légtér keletkezik. E légtérre azért van szükség, hogy fűtés közben a felmelegedett víz szabadon tágulhasson. A —8— kapcsoló 0 állásánál a —11— dugaszt a fali dugaszolóaljzatba helyezzük, ezután a —8— kapcsolót a III állásba, vagyis a legerősebb fűtésre kapcsoljuk.. Az izzó —4— fűtőellenállás a vele érintkező —1— radiátortagot erőteljesen felmelegíti, miközben a radiátortagokban levő víz fokozatosan melegedni kezd. A felmelegedett víz az első tagban felfelé áramolva átáramlik a második tag felső részébe, ugyanekkor a hideg víz alul az első tagba áramlik. A felmelegedés folytán a többi tagban is hasonló áramlás indul meg. A fűtőtestben tehát a B nyíl értelmében, fokozatosan vízkörforgás indul meg, mindaddig, míg az egész vízmennyiség a fűtés erősségéinek megfelelő