145815. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz
145.815 5 ezzel a —22— kar elfordulása, tehát a sebesség is más-más, aszerint, hogy melyik —52— léc került a pálcával szembe. Ha pedig az —50— hüvely legfelső helyzetében van (2. ábra bal oldalt), akkor az —51— pálca egyáltalán nem dolgozik és a sebesség végig megmarad gyorsjáratban. A munkadarab elkészülte után a gépnek a 3. ábra szerinti helyzetében azonnal a következő ciklus kezdődik, a gép tehát folyamatosan tovább dolgozik. Ha azonban azt akarjuk, hogy a gép a ciklus befejezése után megálljon, a -—36— kilincskeréken egy —57— csapot erősítünk meg, amely a felrajzolt helyzetben hatástalan, mert nem érinti sem a —42— kart, sem a gép alsó részén vezetett —58— rudat. Ez a rúd azonban a —60— kézifpgantyú révén kitéríthető felrajzolt középhelyzetéből és ha ezzel a fogantyúval az —58— rudat jobbra mozdítja el, a rúd meghajlított vége az —57— csap útjába kerül, miáltal a ciklus végén ez a csap megemeli az —58— rudat, ez pedig a —35— himbát támasztja meg, ez a himba tehát nem tud lesüllyedni és így a —37— kilincs nem juthat működő helyzetbe. A -—60— fogantyúnak ebben a balra lendített helyzetében tehát a szervomotorok által mozgatott részek egy munkadarab elkészülte után megállnak. Ha pedig a —60— fogantyút középhelyzetéből munka közben bármikor jobbra fordítjuk, a gép az éppen folyamatban levő szakasz után azonnal megáll, mert az —58— rúd balra tolódik, a helybenálló —59— csapnál levő lejtős kiképzésű orra e csap mentén elhaladva a rudat felemeli és a —35—• himbához szorítja, miáltal annak jobb vége nem tud : lesüllyedni. Ily módon a —37— kilincs nem jut működő helyzetbe. Indítás végett a —60— fogantyút megint középhelyzetbe vagy balra fordított helyzetébe kell vinni. A tapintó mozgása fentiek szerint két összetevő mozgásból ered, ill. a tapintó két vezeték mentén mozdulhat el: az egyik ilyen vezeték a fent leírt kiviteli példáknál azonos a —24— szekrény vezetékével, a másik pedig az 1. ábra szerint a •—28— karokból áll és ívpályát létesít, de hüvelyekben elcsúsztatható rudakból is állhat és egyenes vonalú mozgást eredményez. A „vezeték" szó tehát ebben a leírásban és az igénypontokban bárminő oly alkatrészt jelent, amely a tapintót meghatározott egyenes, síkbeli vagy térbeli pályára kényszeríti. A két vezeték által létesített pályák lehetnek egymásra merőlegesek vagy egymáshoz képest ferdék, de egymással párhuzamosak nem lehetnek. Megemlítendő végül, hogy a találmány csupán egy tapintóval és egy kényszerpályával is megvalósítható és «előnyösen használható, ha azonban két vagy több tapintóval egy gépegység két vagy több alkatrészének mozgását akarjuk vezérelni, akkor a helyes és előnyös kialakítás az, amelynél a kényszerpályák mozgatóberendezései legalább részben közösek. A leírt kiviteli példánál ezt úgy érjük el, hogy a két kényszerpálya közös —27— tengelyen van és a tengely szakaszos elfordítását végző berendezés a két vezérlés számára közös. Szabadalmi igénypontok: 1. Vezérlőberendezés szervómotorokhoz, azzal jellemezve, hogy a szervomotor szabályozószervét (22) közvetlenül vagy közvetve oly (25) tapintó működteti, amely két egymással nem párhuzamos vezeték mentén mozog és e tapintót az egyik vezeték mentén a szervomotor, a másik vezeték mentén pedig szakaszos mozgást végző kényszerpálya mozgatja, melynél az egyes szakaszok bekövetkezését a szervomotor által létrehozott mozgásnak előre megjelölt ponthoz érkezése eredményezi. 2. Az 1. igénypont szerinti vezérlőberendezés kiviteli alakja, melynél forgó dobon görgő gördül le és e két alkatrész egyikét a szervomotor a görgő forgási síkjára keresztirányban mozgatja, a görgő pedig oly ferde helyzetbe állítható be, amely e mozgás és a dob kerületi sebessége eredőjének irányába esik, miáltal ez a görgő csúszásmentesen gördülhet a dobon és ha e két összetevő sebesség egyike vagy mindkettő megváltozik, akkor a két alkatrész (dob és görgő) közül legalább az egyik súrlódás következtében eltolódik és ezt a mozgást használjuk fel a szervomotor vezérlésére, azzal jellemezve, hogy a (25) tapintó a görgő1 forgássíkjának említett ferdeségét állítja be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vezérlőberendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a szakaszos mozgást végző kényszerpálya állítható (26) ütközőkből áll, melyeknek két egymásra harántirányú működő felülete közül az egyik létesíti a tapintónak az említett egyik irányú mozgását, a másik felület mentén pedig a tapintó a mozgásszakaszok határán halad el. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szabályozóberendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a szervomotor által létesített mozgásban a (22) szabályozószerv és annak működtető részei, tehát a (25) tapintó is résztvesznek és ez képezi a tapintónak az 1. igénypont szerinti egyik mozgását, emellett pedig a tapintó e részek (24) szekrényéhez vagy vázához képest is elmozdulhat, ami a tapintó másik mozgása. 5. Gépegység, melynek jellemzője, hogy két vagy több, az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szervómotor-vezérlést tartalmaz, melyek úgy függenek össze egymással, hogy a kényszerpályák mozgatóberendezésének elemei, legalább részben, közösek. 6. Az 5. igénypont szerinti gépegység kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a kényszerpályáknak, vagy azok egy részének szakaszos mozgása akkor következik be, mikor valamenyi tapintó nullhelyzetben van. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 594037. Terv Nyomda, Budapest V.s Balassi Bálint utca 21-23.
