145814. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott fal- és tetőelemek és ezekből összerakható épület, főképpen weekendház

2 145.814 A falpanelek különböző kivitelűek lehetnék, úgymint: F tömör, Fi teli ablakos, F2 fél ablakos, vagy F3 ajtós -falpanelek. Az ablakos és ajtós falpanelekbe ezek tokja be van építve a csuklópánttal együtt, melyre összeépítés után az ajtó-, ill. ablakszárnyak ráakaszthatók. Az ajtók és ablakok (7. ábra) a célra megfelelő sajtolt —17— profilokból álló, egyszeres ütközésű kivitelűek. Az ajtók és az ablakok egy-, ill. kétszárnyúak is lehetnek. Az —le— ajtó-, ill. ablaktokok szintén U-alakúra hajlított lemezből készülhetnek. A tetőpanel (3. és 3a. ábra) ugyancsak fém, előnyösen alumínium —la— keretbe foglalt tábla, mely a —8— bordákkal, ill. födémgerendákkal van kimerevítve és azok fölött a —9— tér, mint hőszigetelő légréteg, közbeiktatásával a könnyűfém —10— lemezburkolat van tetőfedő lemezként elhelyezve. E —10— tetőfedő lemez lehet hullámlemez, vagy más, pl. —fDa— idomokkal kimerevítve, amelyek nyomással vannak a lemezbe besajtolva. A tetőfedő lemez merevítő hullámai vagy —10a— trapézszelvényei a —-8— födéffigeréndákra harántirányúak és azok között teherhordozóak. A tetőpanel belső oldalán ugyancsak a —3— lemezzel van burkolva, afölött a —4— hőszigetelő anyag, majd a hőszigetelés növelése céljából a —9— légréteg van. Az —la— keret itt a légréteg miatt magasított U-szelvényű, amelynek —1b— szára a —10— tetőfedő lemezig nyúlik fel és azt hordozza. A tetőpanel a választott modulméretnek megfelelő négyszögletes alakban és lxl, 1x2, vagy 2x2 modulméretben is készülhet, úgyhogy a fal alátámasztás nélkül is, két modulméretnek megfelelő fesztávolságuk áthidalására is alkalmas mindkét irányban. A tetőpanelek —la— kereteikkel egymáshoz Csatlakoztathatók és a —6— tuskók révén az említett kötőelemekkel egymással vagy a találkozási helyük alá eső falpanellel is, továbbá tetőszéleken pedig az oldalfalpanelekkel, a 3. ábrán szemléiteteti? módon minden irányban összekapcsolhatók, úgyhogy az épület alaprajzi változtatás, ill. nagyobbítás esetén új tetőpanelek is könnyen és gyorsan beiktathatok. A tetőszegélyek kiképzése a tetőpanelek széleihez vízszintesen csatlakoztatott —ld— szelvények alkalmazásával történik, amely fölé a —10— tetőfedő lemezt megfelelően és célszerűen túlnyúlóan meghosszabbítjuk. A —10— lemez a'tetőpanelek, valamint a tetőszegélyek csatlakozásánál korcolással vagy —10b— elemmel kapcsolhatók össze. A épület az oldal- és szükségszerűen közfalait képező falpanelek alatt a talaj teherbíró rétegén elhelyezett előregyártott könnyűbeton, ill. vasbeton —11— pallókra vagy gerendákra alapozható (4. ábra). E —11— pallókra felső felületükön a falpanelek felfekvése számára a deréküszögben hajlított —12— talplemez van ráerősítve, pl. —12a— fülek révén betonozással, amelyre _1— kereteik révén a falpanelek ráállíthatók és •a ^12— lemez —12b— szárán átmenő —7b— kötőelemmel odaerősíthetek.- A falpanelek közé az ugyancsak előregyártott —13— palíótáblákat" helyezzük be, melyek —14— lemezzel, pl. kátránypapírral vannak szigetelve és széleik mentén a —12— talplemez vízszintes szárán feküsznek fel, úgyhogy ily módón a padló terhelést is a —11— alapozás hordozza. Az alapozás könnyebb kiviteli változatát a 4a. ábra mutatja, melynél a falpanelek a hajlítással kialakított —15— talplemezen nyugszanak és lesznek rögzítve. A —15— talplemezek a —16— cövekkel vannak a talajhoz rögzítve. Az alapozás adott esetben készülhet egyéb megfelelő és a helyszínen található anyagokból, pl. téglából, kőből, betonból, fagerendákból stb., melyekhez a falpanelek a megfelelő módon rögzíthetők. Az összes kötőelemek célszerűen úgy vannak kialakítva és alkalmazva, hogy a fal- és tetőélemek kapcsolataik megbontása céljából kívülről hozzáférhetők ne legyenek, ezért az ékek kihúzásuk ellen belülről biztosítva vannak, a csavarok anyái a belső fálsíkoldalak felől szerelendők. Az épületelemek merevítőkereteinek és összekapcsoló elemeinek anyagai készülhetnek bármely könnyűfémből, különböző színű, eloxált kivitelben is, festve vagy anélkül. A mellékelt rajz 1. ábrája a lehetséges modulosztásokból, ill. elrendezésekből egyet alaprajzilag ábrázol. Az épületek alaprajzi elrendezése, ill. a lakóterek és előterek modulok szerinti variálása és fejlesztése számtalan lehetőséget biztosít. A tömör ajtós, ill. ablakos falelemek elhelyezése ugyancsak tetszés szerinti lehet az épületen belül. A épület felállítása céljából a 4. ábra szerinti alapozás esetén először a —11— alapgerendákat fektetjük le a talaj szintbe hozott teherbíró felületére, ezután az alapgerendákra rászereljük a falpaneleket, melyeket széleik mentén a szomszédos falpanelekkel az 5., ill. 6. ábrák szerint részben már előzetesen is összekapcsolhatunk vagy pedig a felállítás után. A 4a. ábrán szemléltetett alapozás esetén célszerű előbb az alapgerenda szerepét betöltő —15— alaplemezt a falpanelekre rászerelni, a falpaneleket a szintbe hozott talajra felállítani, és csak a falpanelek felállítása és összekapcsolása után rögzítjük az alaplemezt a —-<16—• cölöpökkel a talajhoz. Eltérő eljárás, vagyis a . Cölöpök előzetes'talajba verése esetén, a falpanelek a függőlegestől elhajló helyzetbe kerülhetnek vagy elhúzódhatnak, ami lehetetlenné tenné vagy legalábbis megnehezítené azok összekapcsolását. Szabadalmi igénypontok: 1. 'Előregyártott fal- és tetőelemek, amelyek borítással ellátott hőszigetelőanyagból, fémkeret szegélyezéSSermerevítve, önhordó fal- (F, Fi—F3), illetve tetőpanelként (T) vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a fémkeretekben a panelek összekapcsolására, a kötőelemek (7, 7a, 1b) falsíkbeli és arra harántirányú átvezetésére való nyilasakkal ellátott tuskók (6) vannak. 2. Az 1. igénypontban meghatározott tuskán, átvezethető panelösszekötő kötőelemek -.-kiviteli alakja, jellemezve - éknyílással ellátott :hengeres szárú csappal és azon harántirányban átdugható ékkel. 3. Az 1.' igénypont -szerinti épületelemek •.kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a tetőelemként