145799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilglobulin előállítására
Megjelent: 1959. december 15. . ; . ... . -JBL -_— -• • •• . . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.799. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — TE—150. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Eljárás textilglobulin előállítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Földes Pál textilmérnök, Dévényi Tibor vegyészmérnök, Sajgó Mihály vegyészmérnök és Lakner Kálmán vegyészmérnök A bejelentés napja: 1957. augusztus 13. A földimogyoró és a szójabab globulinjának -ipari kinyerésére már ismeretesek eljárások. E módszerek lényege, hogy a globulintartalmú anyagot valamilyen sóoldattal vagy lúgoldattal kezelik, és a kapott globulin oldatból, az oldat megsavanyításával kicsapják a globulint, majd szűrés, vizes mosás, szárítás és a teljes víztelenítés végett — acetonos extrakció után őrlik. Az ily módon előállított globulin azonban nem alkalmas minden tekintetben fehérje műszál előállítására, mivel ezek a módszerek nincsenek tekintettel a globulin azon speciális állapotjelzőire, amelyek figyelembevétele nélkül szálképzésre alkalmas globulin nem nyerhető', illetőleg a kapott műszál minőségileg nem megfelelő. Bármilyen globulin alapanyagból indulnak is ki, az eddig megismert eljárások esetében a globulin olyan kémiai és mechanikai károsodást szenved, ami károsan befolyásolja a fibrilláris szerkezet kialakulását, tehát lényegében magát a szálképzést. Ugyanis a szálképzés fehérjekémiai mechanizmusának legalapvetőbb tényezője a fehérje globuláris térszerkezetének fellazulása és ezzel a kellő alap biztosítása a fibrilláris formába való átmenet számára. Ez a szerkezeti változás — amely lényegében a szálképzés — döntő mértékben függ a globulin adott állapotától, vagyis annak hidratáltságától, a fehérje-felület töltésviszonyaitól, a másodlagos kötések jellegétől stb. így pl. a globulin előállítása során eddig minden esetben alkalmazott száraz őrlés a globulinmolekulákat annyira igénybeveszi, hogy láncszakadás lép fel, aminek természetes velejárója a kapott szál rossz minősége. Amennyiben pedig a globulin kímélése érdekében a száraz őrlést csak durva szemcséjű anyagig végezzük, akkor a fonóoldat elkészítéskor a heterogén fázisban lejátszódó reduktív oldás a diszperzitásfok meg nem felelő volta miatt hosszadalmas és tökéletlen. Vonatkoznak ezek a megállapítások minden eddigi technológiára, te- kintet nélkül a kiindulási alapanyagra, de különösen érvényesek az extrahált napraforgómag esetére, mivel ebből az alapanyagból eddig még senkinek sem sikerült szálképzésre alkalmas globulint előállítani. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a globulinnak e komplex tényezőkben megnyilvánuló állapotát a szálképzés szempontjából kedvezően befolyásolhatjuk — még az extrahált napraforgómag esetében is —, egyrészt a kinyert globulin koaguláltatásának körülményeivel, másrészt a kicsapott globulin megfelelő víztartalom melletti nedves őrlésével. Kísérleteink során ugyanis azt találtuk, hogy megfelelő minőségű textilglobulin — még napraforgómagból is — csakis abban az esetben nyerhető, amennyiben a kinyert 2—3%-os globulin oldat koaguláltatását 9—10%-os kénsawal 3—3,5 pH mellett végezzük és a kicsapás után a pH-t 4—5-re állítjuk be híg NaOH, vagy KOH oldat hozzáadásával. Megállapításunk szerint csakis a találmányban megadott pH érték melletti kicsapás biztosítja a globulinnak a szálképzés szempontjából szükséges optimális állapotát, és ettől eltérő savmennyiségek esetében textilglobulin nem nyerhető. Azt találtuk továbbá, hogy a fonóoldat elkészítéséhez, a heterogén fázisban lejátszódó reduktív oldási folyamat gyors és kíméletes véghezviteléhez szükséges nagy diszperzitásfokú globulint, a globulin 38—40%-os víztartalom mellett történő nedves; őrlésével biztosíthatjuk. Az őrlésnek víz jelenlétében való kivitelezése biztosítja a globulin kíméletes porítását, anélkül, hogy a globulin láncok megsérülnének a mechanikai aprítás miatt. A találmány szerint úgy járunk el, hogy 1 rész alapanyagot, pl. extrahált napraforgómag darát, 5 rész 10%-os NaCL oldattal összedolgozzuk, majd kipréselés után ezt a műveletet megismételjük. Az így kapott 2—3%-os globulin oldatokat egyesítjük és literenként 5—7 cm3 mennyiségű 9—10
