145797. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus emelőszerkezet billenőszekrényes járművek részére

2 145.797 ezen hiány teljes mértékben ki van küszöbölve, mert a nyomóhenger-dugattyú — a teljesen lesüllyesztett rakodóhídhoz hasonlóan — a nyomóközeg mindennemű kiáramlását a nyomóhengerből megakadályozza. Ugyancsak itt is felesleges minden további biztosítás ütközővel, kötéllel, vagy hasonló eszközzel. A találmány kivitelezése alapján a tolattyú működtetése a vezérlőhengeren túlnyúló és egy működtető hengerbe behatoló dugattyúrúd közvetítésével egy dugattyúval van összekötve, mely a működtető hengerben ennek végén található nyomóközeg-nyílásokon keresztül egy további nyomóközeggel, előnyösen nyomólevegővel eltolható. Minden esetben a vezérlőtolattyú két különböző emeltyűállása szükséges ahhoz, hogy vagy közvetve, egy további nyomóközeggel, vagy közvetlen egy működtető emeltyűvel a rakodóhíd kibillenthető, visszasüllyeszthető vagy valamely közbenső kilengésben, vagy lesüllyesztett állapotban biztosítható legyen. Mint már több ízben ismertettük, a szabályozó szerv az emelőberendezés nyomóhengerét és a hozzátartozó nyomóközeg-forrást összekötő körvezetékbe van beiktatva. Eltekintve attól, hogy ezen ismert emelőberendezések nem a billencszekrényes jármű rakodóhídjának kibillentésére szolgálnak, az ismert szabályozószervek egyidejűleg nagyszámú vezérlőcsatornával, több mint két beállítást igénylő:

összeműködő vezérlőtolattyús elrendezéssel rendelkeznek. Ezen megoldások a találmány szerinti szabályozó szervhez képest szerkezetileg lényegesen bonyolultabbak, ezáltal drágábbak és több hibaforrást rejtenek magukban. A rajz a találmány tárgyát képező emelőberendezést részben sematikusan, részben metszetben ábrázolja. Az ábrázolt hidraulikus emelőszerkezet lényegében a következőket tartalmazza: —1— olajnyomású henger, melyben —2— dugattyú elcsúsztatható, melynek —3— dugattyúrúd ja (a rajzban nem ábrázolt) a billenőszekrényes jármű rakodóhídjával van kapcsolva. Továbbá a —4— olajszivatytyút, mely előnyösen például fogaskerékszivattyú lehet. A —4— olajszivattyú az —5— szabályozószerven keresztül, az —1— nyomóolaj szivattyú —6— emelőterével, valamint ennek —7— sülylyesztőterével olaj körvezetékkel van összekötve. Ez utóbbi —8—9—10—11— vezetékekből áll, ahol a —4— olajszivattyú —4'— szívócsonkja a szokásos —12— olajtartállyal kapcsolható össze. Az —5— szabályozószerv egyik homloklapján egy —13— kilépőnyílás van, mely a —4— olajszivattyú —4'— szívócsonkjához vezető —11— vezetékkel és a —14— vezérlőhengerrel kapcsolódik, mely —14— vezérlőhengerben egy tengelyirányban átfúrt —15— tolattyú hosszirányban elcsúsztatható. Ez a —15— tolattyú a —17— dugattyúrúd szabad végén helyezkedik el. A —17— dugattyúrúd másik vége a —13— kilépőnyílással szemközt, az —5— szabályozóhenger homlokfalán áthatolva a szabályozóhengerhez csatlakozó, —16— működtetőhengerben eltolható •—18— dugattyút hordja. A —16— működtetőhenger mindkét végén egy-egy ,—19— és —20— nyílás található, melyekhez a nyomólevegő megfelelő —19'— és —20'— hozzá és elvezető vezetéke kapcsolódik. Ezáltal a —15— tolattyú közvetve, az ismert nyomólégszabályozó szeleppel — (rajzon nincs feltüntetve) két végállása között ide-oda elcsúsztatható. A •—15—• tolattyú egyik végállásában a —14— vezérlőhenger a —21— keresztnyíláson keresztül a —4— olajszivattyú —4"— nyomócsonkjától az —1— nyomóhenger —-6— emelőteréhez vezető —8—9— vezetékkel áll összeköttetésben, míg a —15— tolattyú másik végállásában a —14— vezérlőhenger a másik végén található —22— nyíláson keresztül a —7— süllyesztőtértől a —4— olajszivattyú —4'— szívócsonkjához vezető —10— —11— vezetékkel van összekapcsolva. A —15— tolattyú és a —21—22— keresztfuratok úgy vannak méretezve és elhelyezve, hogy a —15— tolattyú minden egyes végállásában egy-egy —21—, illetőleg —22— keresztirányú furatot takarjon. A —21—22— keresztirányú nyílásoknak a —4— olajszivattyú felé vezető —8—, illetőleg —11— csövekkel való csatlakozásánál az —5— szabályozószervnek a —4— olajszivattyú felé záródó egyegy visszacsapó szelepe van, melyek —23— rugó segítségével a —25—, illetőleg —25'— golyókat a —24—, illetőleg —24'— szelepüléshez szorítják. Az ismertetett emelőberendezés a következőképpen működik: A —18— dugattyú megfelelő nyomólevegő hozzávezetés hatására a rajzban feltüntetett • (jobb oldali) állásba hozható. A nyomólevegő hozzávezetése a —19'—:

vezetéken át történik, ezzel egy időben a —16— működtetőhenger —20'—vezetéken át való légtelenítése is végrehajtandó. Ezzel a művelettel egyrészt a —14— vezérlőhenger —21— nyílása a —15— tolattyú révén záródik, másrészt a —22— nyílás összeköttetést biztosít az —1— nyomóhenger —7— süllyesztőteréből kiinduló —10— vezeték és a —4— olajszivattyú —4'— szívócsonkjához csatlakozó —11— vezeték között. A tolattyú ezen állásában az olajszivattyú bekapcsolandó, minek következtében a nyomóolaj a —26— nyíl irányában a —8—9— vezetékeken keresztül az —1— nyomóhenger —6— emelőterébe áramlik, mialatt az —1— nyomóhenger —7— süllyesztőterében található olaj a —10— csővezetékben, a —22— keresztirányú nyíláson, a —14— vezérlőhenger —13—• kilépőnyílásán és a —11—• szívóvezetéken keresztül a —4— olajszivattyú szívócsonkjába visszatérhet. Ezáltal a —2— dugattyú felemelkedik és a —3— dugattyúrúd közvetítésével a rakodóhidat (mely az ábrán nincs feltüntetve) billenti. Mindaddig, míg a nyomólevegővezérlés átkapcsolása a —18— dugattyúval be nem következik, az olajnyomás a —2— dugattyút felfelé tolja, míg végül az erősen az —1— nyomóhenger felső végéhez szorul. Amennyiben a rakodóhíd többé vagy kevésbé kibillentett helyzetben tartandó, úgy ebből a célból a —4— olajszivattyú leállítandó. Emellett a rakodóhíd önkényes lesüllyedése ki van zárva, mert a —24—25— visszacsapószelep az olaj visszaáramlását a leállított —4— olaj szivattyúba megakadályozza. Abban a pillanatban, midőn a nyomólevegőhozzávezetés átkpcsolása a —18— dugattyú felé megtörténik, amely a rakodóhíd legszélső billenőállása előtt bekövetkezhet, a —15— tolattyú másik (a rajzban szaggatottan jelölt) végállásába tolódik át, mely végállásban a tolattyú a —22—