145790. lajstromszámú szabadalom • Szövetrugalmasság vizsgáló készülék

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.790. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY - SI-614. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Szövetrugalmasság vizsgáló készülék Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Sziráki Béla és Géczy János kutatómérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1956. augusztus 8. Pótszabadalom a 143 373 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 143 373 lajstromszámú szabadalom szövetrugalmasság vizsgáló készüléket véd, melynél a próbadarab függőleges vonal mentén van összehajtva és excenterrel működtetett nyomókarral összekötött nyomólappal rendelkezik, változtatható súllyal terhelhető. Jelen találmány e szabadalomban foglaltakat van hivatva tökéletesíteni, amennyiben olyan megoldást nyújt, melynél egyidejűleg több mintadarabon folytatható le a vizsgálat folyamatosan, a mintadarabok az alkalmazott szerkezeti megoldásoknál fogva a teljes vizsgálat során szabad szemmel ellenőrizhetők, így a nem kívánt elcsúszások, idejében kiküszöbölhetők, másrészt a szögmérő berendezés paralaxismentes szögleolvasást tesz lehetővé, végül a beépített időjelző óra megkönynyíti a vizsgálatot végző egyén munkáját. A rajz a találmány példakénti kiviteli alakját szemlélteti, ahol az 1. ábra a készülék felülnézetét, a 2. ábra az összenyomó és tehermentesítő berendezés oldalnézetét ábrázolja. A közös 1 tartóasztalra több, rugóval ellátott 3 befogó lappár van szerelve, amely a 2 vizsgálati minta rögzítését célozza. Az 1 tartóasztalt a befogott mintákkal a készülék 4 tartóbakjára helyezzük, balról jobbra haladva az összenyomó berendezés alá csúsztatjuk, közben a mintadarabokat a félig előrehozott, átlátszó anyagból, pl. plexiüvegből készült 5 nyomólap összehajtja. A nyomólap fajlagos nyomása- tetszés szerint határozható meg, megfelelő terhelés alkalmazásával. A nyomólapból kinyúló 6 nyomórúd vízszintes síkban a 7 vezetékben előre-hátra mozgatható. A nyomóerőt a változtatható 8 súlyterhelés szolgáltatja, a nyomórúdhoz és vezetőtárcsákhoz kapcsolódó 9 huzalok útján. E szerkezeti rész előnyös megválasztásával elérhetjük azt, hogy megfelelő áttételezéssel aránylag kis súllyal a nyomófej nagy nyomást fejt ki. A mintadarabok megfelelő ideig tartó összenyomása utáni tehermentesítés — a nyomólap eltávolítása. — a nyomórúd vezetékéből kinyúló 10 görgős csapra ható, 12 excenterrel ellátott 11 kétkarú emelő, vagy más alkalmas, önmagában ismert mozgatószerkezet közbeiktatása által a 13 kézikar elfordításával történhet. Az összenyomás megszűnte után a szövet rugal-* másságától függő mértékben a mintadarab szabad szára „kiugrik", a minta két szára szöget zár be, mely szög a pihentetés során kezdetben gyorsabban, később egyre lassabban növekszik. Pihentetés céljából a tartóasztal oldalirányban a 14 szögmérő fölé csúsztatható a tartóbakon, A 14 szögmérő ugyancsak oldalirányban jobbra-balra mozgatható olyan mértékben, hogy a szögmérő középpontja minden mintadarab hajlítási tengelye alá hozható legyen és a 15 mutató a kiugró szövetszárral párhuzamos helyzetbe állítható legyen. A szögmeghatározás így teljesen pontosan, paralaxismentesen történhet, mert a mutató a szögmérőn levő 16 tükrös ív felett mozog. Megfelelő ideig tartó pihentetés elteltével egymásután lemérhető minden egyes mintadarab gyűrődési szöge, illetve a maradó alakváltozás mértéke fokokban kifejezve. A pihentetett mintadarabokat a környezet légmozgásától és egyéb, a mérés pontosságát és megbízhatóságát befolyásoló tényezőtől átlátszó anyagból készült bura védi. A pihentetés tartama alatt az eltolt tartóasztal helyére összehajtott mintadarabokkal ellátott újabb tartóasztal helyezhető, és az újabb mintadarabok vizsgálata a már ismert módon kezdődhet. A tehermentesítésnek és pihentetésnek, illetve a gyűrődési szög leolvasásának időpontját a be-