145785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg készítésére

145.785 5 tag, ill. ugyanolyan méretei vannak, mint e 31 testnek. Mégis a berendezés bármelyik kiviteli alakjá­nál a végső termék, ill. szalag vastagsága változ­tatható a 27, 28 görgők fordulatszámának növelé­sével, ami változtatja a húzóerőt és ezzel megvé­konyítja a 31 test vastagságát, miközben az át­halad a fürdőn. Egymással szemben levő görgők­ből álló görgőpároknak a szalag szélén való alkal­mazása által (lásd a 8. és 9. ábrán 38-nál), ame­lyek csak a képlékeny üveganyag felső felületére fejtik ki hatásukat, olyan szalagot létesíthetünk, a tartály kivezető nyílásánál, amelynek szélessége egyenlő az úszó 31 test szélességével, de vastag­sága kisebb, mint ez utóbbi test vastagsága. A széleken elhelyezett 38 görgőpárok legkedve­zőbb elhelyezését a 8. ábra mutatja, amelyen a 32 és 33 közfalakhoz viszonyított elhelyezés lát­ható. Az 1—5. ábrák szerinti berendezésnél, továbbá a 6. és 7. ábra szerinti kivitelnél is a fedélszerkezet egyes helyeken 39 csővezetékkel van ellátva, ame­lyet a 40 vezetékek 41 elosztóval kapcsolnak össze. Ilyen módon tudunk védőgázt juttatni a 20 térbe olyan mennyiségben, hogy ebben a térben csak ez a gáz legyen jelen, ül. ez a tér a gázzal telítve van. A védőgáz olyan természetű, hogy az ónnal nem lép vegyfolyamatba és nem létesít az üveget szennyező idegen anyagokat, pl. ónoxidot vagy ónszulfidot. Védőgáznak a közönséges ház­tartási vagy világítógázt használhatjuk, amely a 39 vezetéken át áramlik be és nem oxidáló lég­kört létesít, amely telíti a 20 teret és meggátolja a külső levegő behatolását. A 41 elosztókat úgy lehet készíteni, hogy azok meghatározott hosszúságokra terjednek ki a fürdő hossza mentén, és ezek a hosszúságok megfelel­hetnek a 32, 33 és a többi közfal közötti távolsá­goknak. Az elosztókat még hevítőkkel is lehet el­látni, hogy a bevezetett védőgáz hőfokát pontosan lehessen szabályozni. Az 1—5. ábra szerinti szerkezetnél a 20 térbe juttatott védőgáz fel nem tüntetett csöveken át vezethető a fürdő fölé, pontosabban kifejezve a 25 fedél és a 26 oldalfalak közötti kamrába, vagy lehet a 18 közfalat megfelelően szabályozni, hogy a kívánt védőgáz atmoszférája jusson be a kam­rába. A 6. és 7. ábra szerinti szerkezetnél a kamra oly eszközöket tartalmaz, amelyek megfelelő tér­fogatú védőgáz mennyiséget tartanak fenn a für­dőnek fedetlen részei felett a kamrában, az olvadt üveg mindkét oldalán. Az olvadt üvegnek a fémfürdő felé való haladá­sát elbillenthető kibocsátó nyílással is lehet sza­bályozni úgy, amint azt az 518 415 számú angol szabadalmi leírás ismerteti. Az ilyen szerkezetű kibocsátó nyílás csukló körül elfordítható furatot vagy fúvókát tartalmaz, amely függőleges síkban mozgatható az előmelegítő kemence domború végfalához viszonyítva; a kibocsátó nyílás elfordí­tásának beállításával a kifolyó anyag mennyisé­gét szabályozni lehet és a nyílás vége érintheti a fürdő felületét. A találmányhoz tartozik még mint új gyárt­mány oly síküveg, amelynek fényes felülete a fentiekben már említett tűzben kikészített minő-* séget adja és ez az üveg egyenletes vastagságú, lényegileg minden felületi torzulás nélkül, amit csiszolás nélküli eljárással érünk el. Pontosabban kifejezve a találmányhoz tartozik az az új gyártmány, amely az említett fényességű és a találmány szerinti eljárással készített síküveg­ből áll. A leírt berendezésben a fémfürdő tartálya tel­jes hossza mentén oly méretű, hogy az üveg nem érinti a tartály falait, mégis a találmányhoz tar­tozik az a berendezés is, amelynél a beadagolt üveg vagy a megolvadt 24 réteg érinti a falak egy részét vagy nedvesíti a táguló alakú kibocsátó nyílást. Megemlítendő azonban, hogy a tartály minden kivitelénél annak méretei lehetővé te­szik a megolvadt 24 üvegtest üveganyagának át­alakulását az állandó vastagságú úszó olvadt üveg­testté, azáltal, hogy az oldalmozgásokat szabadon lehetővé tesszük akkor, amikor az úszó, állandó vastagságú test kialakul. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás síküveg gyártására, ázzak jellemezve, hogy meghatározott mennyiségben üveget adago­lunk egy olvasztott fémből álló fürdőbe és az üve­get a fürdő felszínén úgy visszük keresztül, hogy a Jiőmérséklet szabályozása által biztosítjuk az olvadt üveg rétegének képződését, emellett pedig a fürdő felett védő atmoszférát tartunk fenn, amivel meg­akadályozzuk az üveget szennyező anyagok jelen­létét az üveg és a fürdő válaszfelületénél és to­vábbá biztosítjuk az olvadt réteg oldalperemének akadálymentes oldalirányú folyását, így a fürdő felületén az állandó vastagságú olvadt üvegből egy felszínen úszó test keletkezik és ez utóbbi folyamatosan halad át szalag alakjában a fürdőn* miközben ezt a szalagot megfelelően hűtjük előre­haladása közben olyképp, hogy lehetővé váljék a fürdőből való sértetlen kiemelése mechanikai esz­közökkel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melynek jellemzője, hogy a meghatá­rozott méretű üvegszalag kialakítása és mozga­tása, ill. előrevitele a fürdőn meghatározott mér­tékben történik, emellett a szalag a fürdő felszí­nén oly hőmérsékleti viszonyok mellett halad előre, hogy a szalagot olvadt üveg rétegévé ala­kítja és ezután akadálytalan oldalirányú mozgás közben, amit az olvadt réteg széleinél teszünk lehetővé, a fürdő felszínén állandó vastagságú, olvadt üvegből álló úszótest keletkezik. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatos!­tási módja, melynek jellemzője, hogy az olvadt üveget meghatározott időegységenkénti mennyi­ségben visszük az olvadt fémre, ahol az réteg alakjában halad előre a fürdő felszínén oly hő­mérsékleti viszonyok között, amelyek azt ered­ményezik, hogy a réteg olvadt állapotban mara'd és azután a fürdő felszínén állandó vastagságú és olvadt üvegből álló, úszó testet létesítünk ebből a rétegből, miközben gondoskodunk arról, hogy az anyag szélei akadálytalanul folyhassanak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy az olvadt üvegből álló, állandó vastagságú testből keletkezett szalag vastagságát változtat­juk a szalagra kifejtett húzóerő módosításával, miáltal szabályozzuk az állandó vagy közel állandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom