145785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg készítésére

145.785 3 A találmány további kiviteli alakjánál az üveg számára olvasztókemencét alkalmazunk, amelyből megfelelő: szabályozó eszközökön át jut az anyag az olvadt fém tartályába és ennek be-, valamint kivezető nyílásai vannak; az olvasztókemencéből az üveg meghatározott sebességgel, ill. mennyiségben jut a tartályba és halad tovább, ahol réteget alkot a fürdő felszínén és ebből keletkezik az állandó vastagságú test. A fentiekből már nyilvánvaló, hogy a fémfürdő tartálya megfelelő alakú ahhoz, hogy a fürdő felületénél a tartály oldalfalainak egymástól való távolsága nagyobb, mint az úszótest szélessége. A tartályban bizonyos valószínűsége van annak, hogy a üveget szennyező anyagok keletkeznek a fürdő felett levő gázok és az olvadt fém közötti reakció folytán. Mivel ez a reakció az eljárás folyamán lehetséges, csővezetéket alkalmazunk, hogy a fürdő felülete felett ilyen reakciót meggátló gázokat lehessen fenntartani. Főleg a .fürdőnek azon része felett kell a védőgáz, ahol az olvadt fém — äz eljárás hőfokán — a körülmények folytán oxidálódásnak van kitéve, amire pl. az ón is hajlamos. Ezért nem oxidálódó gázt használunk a fürdő1 szabad felületeinek befedésére. Üvegszalag folyamatos előállítására való, találmány szerinti berendezésnél vízszintesen elhelyezett és motorikusán hajtott görgőpárokat alkalmazunk az anyag szélén, amelyek a szalag alakban mozgó üvegnek csak felső felületén működnek. Ezek a görgők ferde tengelyűek a szalaghoz viszonyítva, miáltal forgás közben igyekszenek a szalag szélességének csökkenését meggátolni. Emellett forgásirányuk olyan, hogy a szalag előrehaladását elősegítik. A találmány további részleteit a rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amelyek példaképpen kiviteleket tüntetnek fel. Az 1. ábra középen vett hosszmetszet, amely a fürdő tartályát és a hozzátartozó részeket szemlélteti, így a felette levő tetőt is. Ennél a berendezésnél a fürdőbe juttatott- üveget szalag alakjában visszük be. A 2. ábra a tartály felülnézete, ez az ábra tehát az 1. ábrához tartozó felülnézet. A 3. és 4. ábra egy-egy részletet szemléltet nagyobb léptékben és olyképp, hogy ezek az ábrák az 1., ill. a 2. ábrának felelnek meg. A 3. és 4. ábrán az üvegszalag bevezetése tisztán látható. Az 5. ábra keresztmetszet az 1. ábra V—V vonala szerint. A 6. és 7. ábra részleges hosszmetszet, ill. felülnézet, tehát az 1. és a 2. ábrának felel meg, de más kivitelnél, amelynél az üveget eltérő módszerrel juttatjuk a fürdőbe. A 8. ábra részleges felülnézet egy további kiviteli alaknál, amelynél az anyag szélén egymással szemben görgőpárokat alkalmazunk, amelyek állandó vastagságú szalag szélén a képlékeny üveggel érintkeznek. Itt az anyag esetleg merev szalag alakjában emelkedik ki az olvadt fémből. Végül a 9. ábra az egyik szélső görgőt szemlélteti, amely a szalag alakú képlékeny üveggel érintkezik. Az 1—5. ábra szerint az üveg folyamatos olvasztására alkalmas 1 előmelegítő kemencét alkalmazunk, mely után a vastagságot szabályozó 2 gát következik és ezután helyezkedik el a 3 kifolyatónyílás. Ez utóbbihoz fenékrész vagy 4 nyelv és 5 oldalrészek tartoznak, melyek közül csak az egyik látható az 1. ábrán. Az említett nyelv és az oldalrészek lényegileg négyszögletes alakú kibocsátó nyílást képeznek. A kibocsátó nyílás felett ismert módon tetőt vagy fedelet lehet alkalmazni. A kibocsátó nyílással működő kapcsolatban van két vízfűtéses adagoló görgő, melyek közül a felsőt 6-tal jelöltük. Az alsó 7 görgő1

a 8 keretben van elhelyezve és szokott módon a 9 erőforrás fogaskerekek révén hajtja. Az üveg útjában egy további 10 gát is van, amely ismert és fel nem rajzolt eszközökkel van felfüggesztve és függőleges síkban mozgatható a 6 görgő közvetlen közelében. Ez a 10 gát megvédi a felső 6 görgőt a 11 üvegből sugárzó hőtől, miközben az olvadt üveg az előmelegítő kemencéből a 6 és 7 görgők közé jut. A felső 6 görgő előbbre van, mint a 7 görgő, miáltal a megolvadt 11 üveg a 7 görgő oly részére jut, mely az üvegnek lefelé és előre hajló ívelt alakot ad. Az üveg ily módon a kiömlőnyílásból a kívánt irányba halad és arra kényszerül, hogy előrehaladjon, tehát nem tud az üvegből semmi sem hátrafelé mozogni, ill. visszafolyni. A fentiekben leírt szalagképző eszköz a találmány értelmében a tartály 12 feneke felett helyezkedik el és a tartálynak 13 oldalfalai is vannak, amelyeket 14 végfalak kötnek össze. Ez utóbbiak egy darabot alkotnak az oldalfalakkal és a fenékkel. A leírt falak a 15 fürdőt foglalják magukban és ez olvasztott ónból áll, melynek felszínét 16-tal jelöltük. A tartály alakja olyan, hogy a két 14 oldalfal közötti távolság a fürdő hossza mentén mindenütt nagyobb, mint a fürdőn levő üveg szélessége. Ez a tartály oly fedélszerkezetet tart, melyhez 17 fedő, függőleges irányban beállítható 18 fal és 19 oldalfal tartozik (2. ábra). Ily módon a fedélszerkezet a 15 fürdő felett alagútszerű átjárót alkot és a 20 teret határolja. A fedélszerkezethez tartozó beállítható 18 fal a kivezető végződésnél van és a tartály megfelelő 14 végfala egymás között keskeny 21 kivezetőnyílást alkotnak. Emellett a 6 és 7 görgők mellett lévő 18 végfal olyan beállítású, hogy a 23 szalag részére keskeny 22 bevezető nyílást létesít, annak az anyagnak, amely a fedél alatt mozog a szalagalkotó eszközök hatására. A tartály kivezető végénél mechanikai szállítóeszközök vannak, amelyeket a rajzon a 27 hajtott görgők szemléltetnek és ezek a 21 fenék szintje felett vannak; felettük ugyancsak hajtott 28 görgők vannak. A 27 és 28 görgők húzóerőt fejtenek ki az üvegszalagra a kibocsátó nyílás felé és ez elősegíti az üvegnek a fürdőn való mozgását. Az üvegszalag a 27 görgőkön halad át, amelyek az üveget egy szokásos (a rajzon nem látható) alagútkemence felé viszik. A szalagot létesítő 6 és 7 görgők között, a 18 beállítható fal mellett a fedélnek meghosszabbítása van, amely kamrát alkot a szalagot létesítő eszközök számára. A 25 fedéllel és 26 oldalfalakkal ellátott kamrát a tartály, 13 oldalfalai hordozzák. A tartályban levő fürdő hőmérsékletét a bevezetéstől a kivezető végződésig 29 hőszabályzókkal