145780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háncsrostos növények főleg kender törésére

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.780. SZÁM 29. a. 2-5. OSZTÁLY — PA—46. ALAPSZÁM Eljárás háncsrostos növények, főleg kender törésére A Magyar Állam, mint a feltaláló: Pártos Béla nyugdíjas, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1950. augusztus 9. A háncsrostos növények, mint pl. kender, len, juta és kenaf, ipari felhasználásának előfeltétele a rostos rétegnek a fás rétegtől való elválasztása. E célból a legtöbb esetben már előre áztatott és lapított háncsrostos növényt, mechanikai behatásoknak, ún. törő eljárásnak vetik alá, felhasználva azt, hogy a fás réteg kevésbé hajlékony, mint a rostos réteg, tehát a mechanikai behatásra elaprózódik és így á törést követő ún. tilolás során már könnyen eltávolítható. Az erre a célra eddig szokásos eljárások, pl. a rovátkás törőhengerek alkalmazásának hátránya, hogy a törtvonal mentén végzett hajlítgatással együtt járó igen erős mechanikai behatások és a hengerek súlya folytán a rostos részek is megsérültek és törtek, miáltal nagymennyiségű csekélyértékű kóc és értéktelen hulladékanyag keletkezei de a kapott rostanyag is rövidszálú és gubancoo volt. Mindezek a hátrányok elkerülhetők, ha a háncsrostos növényt, a szögben történő törés helyett különböző nagyságú, előnyösen kisebbedő keresztmetszetű ívekben történő ismételt folyamatos hajlításnak vetjük alá. A hajlítás következtében ugyanis a fás rész elpattan, repedezik és töredezik, anélkül, hogy a körülötte levő rost is szakadna. A találmány eljárás háncsrostos növények, főleg kender törésére, melynél az anyagot hajlítóhengerek vagy görgők között zeg-zugos pályán, ívek mentén vezetjük, előnyösen lágy anyagból, pl. gumiból készült szalagpár között. Az anyagot oly módon mozgatjuk, hogy a pozdorja törése a rostnövénynek a zeg-zugos pálya ívelt részein történő áthaladása közben történik. A görgők (hengerek) átmérője, tehát a hajlítás sugara, az anyag haladási irányában fokozatosan csökken. A találmány ezenkívül berendezés az eljárás megvalósítására. A rajz a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti vázlatos oldalnézetben. Az 1 rostos anyagot a szalagpár 2 és 3 ágai között vezetjük be. Az anyag a szalagpár két ága között rétegeződik. A.szalagpár két ágát szinkron hajtjuk, ennek ellenére a két szalagág a réteg vastagságának megfelelően egymástól . elmozdítható, de rugónyomással egymáshoz vannak szorítva. A rostnövény réteg a két szalagág között kényszermozgást végez és e mozgás során a 4, 5, 6 bevezető görgők, majd a 7—7'—8 hajlítógörgők alkotta görgőcsoport és a további hasonló 9—9'— 10, 11—11'—12 stb. görgős csoportok között halad, miközben a rugóhatás folytán a rostanyag a görgők körüli ismételt hajlításnak van kitéve. Az egyes görgőcsoportok egymással szemben és egymás után úgy helyezkednek el, hogy a szalagpár két ága között haladó anyag hullámvonalszerű pályán mozog. Eközben az egyes csoportok belső 7, 9 stb. görgői mentén történik az említett íves hajlítási művelet, és minthogy e görgők átmérője a haladás irányában csökken, a hajlítgatás egyre intenzívebbé válik. A szalagokat a külső 8, 10, 12 stb, nyomóhengerek szorítják rá a hajlító 7, 9, 11 stb. görgőkre, egyrészt azért, hogy a hajlítás intenzív legyen, másrészt, hogy a szalagokat a fás anyagrészek által történő sérüléstől, pl. átszúrástól megóvják. A szalagok nem működői 23, 24 ágát a berendezés középső részén alul és felül egy-egy rugózott és; szabályozható feszítőszerkezet 15, 15' feszítőhengere tartja feszesen. A A, 5, 6 bevezető és 7, 9 stb. hajlítóhengerek azonos kerületi sebességgel mozognak. A fás rész törése a 7, 9 stb. görgők mentén történik, melyeket a rugóhatás alatt álló, 7', 9' stb. rugózott görgők szorítanak a szalagpárhoz. Miután a rostanyag végighaladt a pl. hat görgőcsoportból álló hajlítóberendezésen és a 20—22 kivezető görgőkön, elhagyja a berendezést. A szalagpár előnyösen lágy anyagból, pl. gumiból, vagy a más célra ismert szállítóhevederből van, de esetleg más anyagból is készülhet (textil,, műanyag vagy fém). Az eljárás szerint kezelt rostos anyagnál a leírt eljárás után következő tilolás, esetleg áztatás során a rostos és fás részek egymástól igen könnyen elválaszthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás háncsrostos növények, pl. kender törésére a rost és a pozdorja egymástól való eltávo-