145767. lajstromszámú szabadalom • Kotta-rajzgép és hozzávaló jelbélyegző

hető az ugyancsak lapalakú 7 szán, mely a sarkai közelében alul elhelyezett négy görgő közvetítésével gördül a 2 alaplemezen. A 7 szán alsó felületén továbbá az 5 vezetősínhez fekvő vezetőelemek vannak. A 7 szán felső felületére offset gumilapot fektetünk, erre pedig a rajzolandó kottakép 8 lapját helyezzük, mely előnyösen krétapapírból vagy valamely transzparens papírból áll. A kottalap szélei túlnyúlnak'a gumilemez szélein. A 8 kottalap baloldali szélét az alul gumicsíkkal borított 9 acélszalaggal,, jobboldali szélét pedig a 10 acélszalaggal borítjuk le. Ezt a jobboldali 10 acélszalagot a kottalap kifeszítése céljábólkét darab 11 feszítőcsavar segítségével (melyek egyikét az 1. ábrán az alább ismertetett vonalzó takarja el) jobbfelé elhúzhatjuk. Kb. 0,5 mm-rel a 8 kottalap fölött foglal helyet a kb, 10 mm vastag 12 vonalzó, melyet a 2 alaplemezhez erősített egy-egy pántszerű 13 vezeték vízszintes irányban eltolhatóan ágyaz. A vonalzó felső szélének egy darabját kb. 8—9 mm vastag átlátszó 14 üvegbetét helyettesíti, mely ekként lehetővé teszi a rajzolás alsó környezetének áttekintését. Az üvegbetét jobboldali végénél a vonalzóhoz a hozzáerősített, szintén mintegy 8—9 mm vastag, függélyes 15 szár csatlakozik, mely ugyancsak átlátszó üvegből készül. Az 1. ábrán kicsiny teli körökkel jeleztük a hangjegyrajzolás területét az adott helyzetben. A 2 alaplemezhez erősítjük továbbá a csúsztatható alaplécre szerelt, nyújtható gumiszalagból készült beosztásos 16 mérce vezetősínét. A mérce baloldali vége a csúsztatható alapléc (baloldali) végén rögzítve van, míg a mérce másik (jobboldali) vége az alaplécre szerelt 17 kilincsmű segítségével jobbfelé kifeszíthető, ill. nyújtható. (Ezzel érjük el, hogy a mérce 0 pontja a tetszőleges helyre.állítható.) A 15 vonalzószár a 16 mérce felső széléig terjed. A mérce beosztásának számozása 0-tól kezdődő egész számokból áll, célszerűen 250-ig. A 8 kottalap előzetes vonalazását gráfosztollal, szabványos távolságokban, a 18 mozgatócsavar teszi lehetővé, melynek menetnélküli végeit a 2 alaplemezen .forgathatóan ágyazzuk. Az 1. ábrán az alsó ágyazat látható, míg a felsőt a 16 mérce takarja el. A mozgatócsavar szükséges szakaszos forgatására való a 19 kilincsmű, melynek kilincskarja mellett nem ábrázolt, állítható ütköző van a a különböző sortávolságok beállításához. A 7 szánnak a sorvónalazáshoz szükséges fel-alámozgatását a 18 mozgatócsavar és a 7 szánon levő 20 anyadarab kapcsolódása teszi lehetővé. A sorvonalázás után a hangjegy rajzoláshoz a 7 szán mozgását függetleníteni kell a 18 mozgatócsavartól, ami bármely ismert módon történhetik, így pl. a ,20 anyadarab kétrészű kialakításával, mely részek a csavar felé zárhatók és nyithatók. Az anyadarab egyrészű és így állandóan zárt is lehet, ha a mozgatócsavaf menetei olyan meredekek, hogy nem önzárók. Az ábrákon látható még olyan ferde helyzetű 21 kászlettartó lap is, amelyen a mindenkori munkához éppen szükséges jel- és betűbélyegzőket, f e&tékezőhengert, a bélyegzőkről a nyomat készítése után a visszamaradt festéket letörlő kefét és egyéb kellékeket tároljuk. A kottarajzoláshoz a metszési eljárásnál szokásos jelbélyegzőkhöz hasonló bélyegzőket használunk, azzal a különbséggel, hogy a bélyegzőn levő jel lenyomáskor nem negatív, hanem pozitív nyo- -matot ad, és hogy minden egyes jelbélyegző fogószárán két, egymásra és a nyomófelületre merőleges csiszolt vezetőfelület van. A betűbélyegzők a nyomdaiparban használatos betűk, melyeknek szárán az említett vezetőfelületek már eleve megvannak. Nincs~szükségünk tehát a cinkográfiai eljárásnál használatos drága acélvésetű negatív betűbélyegzőkre. Rajzolás közben a vezetőfelületek ^egyikét vagy másikát á 12 vonalzó 14 betétjéhez vagy ~ 15 szárához illesztjük, előbb azonban a rendszerezett készletbőr a szükséghez képest kiválasztott bélyegzőt befestékezzük. Nyomás után a bélyegzőről a visszamaradt festéket a törlőkefe segítségével távolítjuk el. Nyomtatás közben a rajzoló személy jobb kezének külső széle a 12 vonalzón és a 15 száron nyugszik, ezek találkozási helyénél. A munka megkezdése előtt a másolandó kottán megszámozzuk az egyes kottaképelemeket, az első kottaelemtől (zérus helyzet) számított távolságuknak megfelelően növekvő számokkal. A szükséges számok tapasztalati értékek és némi gyakorlattal könnyen felbecsülhetek. Valamely adott képelem nyomtatásakor a vonalzót eltolással beállítjuk úgy, hogy a,15 szár baloldali széle a 16 gumimérce azon beosztási vonalával essék egybe, amelynek számozása az illető képelem beírt számozásával egyezik. A 16 mércének azért kell nyújthatónak lennie, mert a kottaírás természetének megfelelően a soronkint beírt legnagyobb (jobbszélső) számok általában eltérnek egymástól és a sorvégeknek mégis közös függőlegesbe kell esniök. így pl. ha az egyik sornál a 130-as számú beosztási yonal jut a sor végére, a következő sorban pedig a 142-es, akkor a gumimércét á sor -megrajzolása előtt a 17 kilincsművel annyira meg kell lazítani, hogy a mérce 142. beosztása oda essék, ahol előbb a 130. beosztás volt. Oly célból, hogy a gumimércét ne kelljen túlzott mértékben megnyújtani, azon előnyösen nem egy, hanem két vagy három különböző beosztást alkalmazunk egymás fölött és minden kottasor írásnál azt a beosztást vesszük alapul, amely a gumiszalag legkisebb mérvű megnyújtását teszi szükségessé. Az ismertetett találmány előnyei a következők. Előállítási, ill. beszerzési költsége a cinkográfiai ímetszőberendezé|s költségének kb. l/3-a. Ugyanakkor az új berendezés teljesítménye kb. 25%-kal nagyobb, mert az eddig szokásos nehézkes, időrabló kottakép-beosztás egyszerű összeadási műveletté zsugorodik. A kprrektúrához nincs szükség a cinkográfiai lemezről készítendő külön lenyomatra vagy fényképészeti félvételre, hanem az az eredeti kottaképen történik. Hibák javítása az eddiginél egyszerűbb, mert ehhez csak radírozás vagy fehér akvarell festékkel végzett retusálás kell, nem pedig a cinkvéset elkalapálása A cinklemez állandóan hiánycikk és az raktározáskor nagyobb helyet foglal el, mint pl. a krétapapír. A munka teljesen zajtalan, úgyhogy közös munkahelyiségakárhány grafikus egymás zavarása nélkül dolgozhatik." Némi kézügyesség és kottaismeret feltételezésével a munka betanulásához negyedannyi idő szükséges, mint a konvencionális hangjegymetszésnél (utóbbinál négy év); A munka minőségileg