145766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázvizek tisztítására

Megjelent: 1959. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.766. SZÁM 85. b. OSZTÁLY -- KA—521. ALAPSZÁM Eljárás gázvizek tisztítására Nehézvegyípari Kutató Intézet, Veszprém Feltalálók: dr. Kárpáti Jenő és Herédy László A bejelentés napja: 1954. október 27. . Pótbejelentés a 145 249 1. sz. törzsszabadalomhoz A törzsszabadalom eljárást ismertet gázvizek tisztítására, melynél az ammóniatartalmú gázvizet lúgos közegben hidroxid csapadékot képző anyagokkal, különösen alumíniumszulfáttal hozzuk össze, majd a képződő csapadékot a folyadéktól elkülönítjük. Kitűnt, hogy a hidroxid csapadékkal történő tisztítás hatásosságát lényegesen fokozhatjuk és sokkal kevesebb csapadékkal is igen nagyfokú tisztítást érhetünk el, ha a frissen létesített hidroxid csapadékot tartalmazó gázvizet már korábban létesített csapadékon át áramoltatjuk. A gyakorlatban ezt pl. úgy hajtjuk végre, hogy a frissen képzett csapadékot tartalmazó gázvizet ülepítő tartály alsó részébe vezetjük és a korábbi kezelés folyamán létesített és ülepítéssel sűrített csapadékrétegen áramoltatjuk át. A sűrű csapadék igen erős adszorbeáló és egyben szűrő hatást gyakorol az azon átvezetett és lényegesen hígabb csapadékot tartalmazó gázvízre. E művelet nemcsak a tisztítás hatásfokát növeli, hanem nagymértékben meggyorsítja a csapadéknak nagyobb pelyhekké való összeállását és így a csapadék ülepedését gyorsítja. Ha így járunk el, úgy azt a hatást érjük el, mint hogyha a hidroxid csapadékképző anyagot nagy feleslegben alkalmaznánk. Kísérleteink során kitűnt, hogy a sűrű csapadékon átvezetett gázvíz a már adszorbeált szenynyezéseket nem deszorbeálja a csapadékról. Az ilyen ülepített csapadékon többször vezethetünk át frissen kicsapott hidroxidot tartalmazó gázvizet anélkül, hogy a tisztítás hatásfoka csökkenne. A csapadék adszorbeáló hatásának a kimerülését úgy kerülhetjük el, hogy az ülepedésben levő csapadék alsó, legsűrűbb csapadékrészét szakaszosan vagy folyamatosan eltávolítjuk. Az ilymódon tisztított gázvízből a fenolt szerves oldószerekkel pl. benzollal, fenolszolvannal, vagyis n-butilacetáttal kivonatolva nagy tisztaságban kaphatjuk és a kivonatolás során zavaró emulzióképződés nem lép fel, úgyhogy az eljárást igen gazdaságosan foganatosíthatjuk. A fenti módon előtisztított gázvízből a fenolt szilárd adszorbensekkel pl. aktív szénnel is elkülöníthetjük. A hidroxid csapadéknak a gázvízben való oldódását csökkenthetjük, ha a gázvizet pH 7—8 közötti értékre állítjuk be és a hidroxid képző anyagokat ilyen pH érték mellett adagoljuk. Célszerű, ha a csapadékot meleg, célszerűen 50 C °-nál magasabb hőmérsékletű gázvízben létesítjük. Példa: 9,5 pH értékű, literenként 5 g egy- és 5 g többértékű fenolt, valamint 6 g ammóniumkarbonátot tartalmazó barnaszénlepárlási gázvízhez annyi kénsavat adunk, hogy pH értékét 7—8-ra állítjuk be, majd a 65 C°-ra felmelegített gázvizet 0,15% mennyiségű, kristályos alumíniumszulfátot tartalmazó oldattal keverjük össze. Nyomban sűrű, világosszürke csapadék keletkezik, mely gyorsan ülepszik és 20—30 percnyi ülepítés után már csak kis töredéke marad vissza lebegő állapotban. Ugyanolyan hatást érhetünk el, ha 0,1% menyw nyiségű kristályos alumíniumszulfátot adunk a fenti gázvízhez és azt az előzően kezelt és 20 percig ülepített hidroxid csapadékon áramoltatjuk, át. Az ily módon tisztított gázvíz lebegő állapotban gyakorlatilag sem hidroxid csapadékot, sem egyéb szennyezést nem tartalmaz. Ha az így tisztított gázvizet n-butilacetáttal rázzuk össze, a két folyadékréteg közbülső emulziós réteg nélkül élesen elkülönül és az oldószer mentesített fenolok 10%-os nátronlúgban maradék nélkül oldódnak.