145765. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lenmag kifejtésére és tisztítására
2 145.765 tillátor által létesített légáram a könnyű szenynyezéseket (pelyva, por) jórészt kiválasztja és eltávolítja. Célszerű, ha a légáram által szállított szennyezéseket egy ismert rendszerű (a rajzon nem ábrázolt) ciklonba vezetjük, ahol a nagyobb fajsúlyú szennyezések (pelyva) lerakódnak, míg a port pl. zsákos szűrővel szűrhetjük ki a légáramból, annak a szabad légkörbe bocsátása előtt. A könnyű szennyezésektől ily módon megtisztított anyag a (10) szélcsatornából, ennek megfelelő módon kiképzett nyílásán keresztül a (11) szállítószalagra hull, amely azt a (13) etetőgaratba szállítja. A (13) etetőgaratból az anyagot a (14) serleges felvonó a (15) garatba emeli, ahonnan az a (16) lengőrostára kerül. Ez a rosta az ép gubókat különválasztja és a gubófejtőgép (17) garatjába továbbítja, míg az egyéb anyag — az összetört gubókból kifej tődött magok, a gyommag, valamint az előző szélfajtázás után keletkezett vagy megmaradt pelyva és por — a (16) rostán áthull és az alatta elhelyezett csúsztatólemezen végigcsúszva a (18) lengőrostára kerül. Ez a rostafelület viszszatartja a lenmagnál nagyobb (de az előzetesen már elválasztott %p gubóknál kisebb) méretű szennyezéseket (a gyommagvak és a pelyva egy részét), míg a lenmag és a vele azonos vagy kisebb méretű gyommagvak, pelyva, és por stb. a (18) rosta alatti csúsztatólemezen végigcsúszva a (19) rostafelületre jutnak. Ezen a rostán a lenmagnál kisebb méretű gyommagvak és egyéb szennyezések hullnak át és kerülnek eltávolításra, így a (19) rostáról olyan, nagyjából már tisztított lenmagot kapunk, amely lényegében csupán a lenmaggal azonos méretű gyommagvakat tartalmaz. Ilyen alakban kapjuk meg a lenmagnak azt a kisebb részét, amely vagy már a gubók gépi leszedése folyamán kifejtődött vagy az e művelet során megsérült gubókból a további műveletek során kihullt, vagy pedig a szárrészekkel együtt ebbe a gépbe került gubóknak a (3) hengerek általi feltörése során került kifejtésre. A gubózógép által leszedett termés főtömege azonban ép és szár részektől mentes gubók alakjában került a találmány szerinti berendezésbe. Ezek az ép gubók az eddigi műveletek során még érintetlenül maradtak és a (16) lengőrostáról a fentebb ismertetett módon a gubófejtőgép (17) garatjába kerültek. Ezeknek a most már minden idegen szennyezéstől mentesített gubóknak a kifejtése útján a találmány szerinti berendezés a betakarított lenmagtermés nagyobb részét teljesen tiszta, minden idegen gyommagtól és egyéb szenynyezéstől gyakorlatilag mentes állapotban termeli ki. Az ismertetett módon elkülönített ép gubók kifejtésére és a belőlük kikerülő lenmagnak a pelyvától és portól való megtisztítására elvileg bármely ismert rendszerű gubófejtő- és magtisztító-berendezés alkalmazható, célszerűen azonban a 2. ábrán bemutatott új rendszerű gubófej tógépet alkalmazhatjuk erre a célra, amely különösen alkalmas a találmány szerinti berendezés által szolgáltatott tiszta ép, gubók kifejtésére, és így szervesen kiegészítvén a találmány szerinti berendezést, szintén a találmány részét képezi. A 3. ábra ezt a gubófej tógépet a 2. ábra A—A vonala szerinti metszetben ábrázolja. Ebben a gubófejtőgépben a (17) garatba került gubókat a (20) szállítócsiga továbbítja a (21) kúpos fejtodobba, amelynek belsejében egy ugyancsak kúpos kiképzésű, de a külső dobnál tompább kúpszögű forgórész van, amely célszerűen a szállítócsigával közös tengelyen forog. E belső1 kúp palástjára, a palást teljesen hosszában végignyúló bemélyedésekben fejtőkések vannak felszerelve, amelyek a 3. ábrán látható módon tengelyük körüli részleges elfordulásra képesek. Így a külső álló és a belső forgó kúp között fokozatosan szűkülő tér van, amelynek teljes hosszában végignyúlnak a tengelyük körüli elmozdulásra képes, a kúpok közötti tér szűkülésének megfelelő mértékben csökkenő magasságú fejtőkések. A szállítócsiga által továbbított gubók a két kúp közötti térbe kerülnek, ahol a belső kúp forgó mozgása és a fejtőkések hatása folytán a gubók a szűkülő térben összetörnek és a mag kifejtődik. A fejtőkések elfordulásra képes volta folytán ez a művelet kíméletesen folyik le, ami a magvak sérülését kiküszöböli, ill. minimálisra csökkenti. Az összetört gubókból keletkező pelyva és a kifejtett mag a fejtődob ellenkező végén, a belső és a külső kúpfelület közötti szűk résen át a (22) garatba, majd innen a (23) szélcsatornába hull. Itt a (10) szélcsatornához hasonló módon a légáram eltávolítja a pelyvát és a port a nagyobb fajsúlyú lenmagtól. A por és a pelyva itt is célszerűen ciklon és szűrő segítségével választható ki a szabadba bocsátott légáramból. A minden szennyezéstől megtisztított lenmag a szélcsatorna megfelelően kiképzett nyílásán keresztül a (24) tárolóba vagy zsákolóba jut. Az itt kapott, semmilyen további tisztítási műveletet nem igénylő lenmag a teljes maghozam kb. 60%-ának felel meg, még a többi kb. 40%-ot a (19) rostáról kapott, a rostálás útján el nem különíthető gyommagvakkal még szennyezett termék képezi. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés lenmag kifejtésére és tisztítására, amelyet a szárrészeket az esetleg rajtuk levő gubókkal együtt elválasztó és továbbító lengőrosta (2), a továbbított anyagot összetörő törőhengerek (3), a szennyezéseket és pelyvát a gubóktól és magvaktól elválasztó szélfajtázó (10), a gubókat és magvakat méret szerint különválasztó rostarendszer (16, 18, 19), valamint az ép gubókat feltörő gubófejtőgép (20, 21) és az ebből kikerülő magvakat a pelyvától elválasztó szélfajtázó (23) jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a lengőrosta (2) alatt az áthulló anyagot a szélfaj tázóba (10) továbbító szállítószalag (7) van elrendezve, a törőhengerek (3) után pedig egy rostalemez (5) van, amelynek nyílásain át a magvak szintén a szélfajtázóba (10) juthatnak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a szélfajtázó (10) után egy szállítószalag (11) és egy — célszerűen serleges — emelőmű (14) van elrendezve, amelyek a szélfajtázóból kikerülő terméket a rázórostákra (16, 18, 19) vihetik.