145759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta szalicilsavamid kinyerésére szalicilsavészter feleslegben levő mennyiségű vizes ammoniával való reakciója útján kapott oldatokból
O Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 145.759. SZÁM 12. o. 11-18. OSZTÁLY —LE—305. ALAPSZÁM Eljárás tiszta szalicilsavamid kinyerésére szalicilsavészter feleslegben levő mennyiségű vizes ammóniával való reakciója útján kapott oldatokból VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht", Leuna (Kreis Merseburg) Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: dr. Rudolph Arthur vegyész, Leuna A bejelentés napja: 1958. március 11. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. november 16. Ismeretes a szalicilsavamid előállítási eljárása szalicilsavészterek, előnyösen szalicilsav-metilészter vizes ammóniával történő reakciója útján. Ezt a reakciót általában nagy ammóniafelesleg jelenlétében folytatják le, egyrészt abból a célból, hogy gyakorlatilag elfogadható reakcióidő alatt teljes átalakulás legyen elérhető, másreszt pedig annak érdekében, hogy a képződött szalicilsavamid a reakció befejeződéséig oldatban maradjon. A kapott reakció-oldatból, amely szalicilsavamidot, alkoholt és ammóniát tartalmaz vizes oldatban, a vízben nehezen oldódó szalicilsavamidot azután az ammóniafelesleg és a képződött alkohol kihajtása, ill. eltávolítása útján választják ki. Ez pl. a reakcióelegy bepárlása útján történhet. Ennek során azonban, amint ezt az irodalom tanúsítja, többékevésbé erősen színezett termék képződik, amelyet a legtöbb felhasználási célra még tisztítani kell. Javasoltak már ezért a szalicilsavamid oly módon történő elkülönítését az ammóniás reakcióelegyből, hogy ez utóbbit sav hozzáadása útján olyan pH-értékre állítják be, amelyben a szalicilsavamid kicsapódik, a melléktermékek azonban oldatban maradnak. Ebben az esetben is azonban a nedvességtartalomtól és a reakcióelegy semlegesítésekor keletkező ammóniumsó koncentrációjától függő mértékben szennyezett termék válik ki, amelyet — amennyiben azt gyógyászati készítmények előállítására kívánjuk felhasználni — még utólagos tisztítási műveletnek kell alávetni. Eljártak már oly módon is, hogy az ammóniát és az alkoholt vízgőznek vagy más hordozógáznak az előzetesen felhevített oldatba való befúvatása útján űzték ki a reakcióelegyből. Amint azonban a vonatkozó szabadalmi leírások ezt kifejezetten hangsúlyozzák, az ammóniafeleslegtől ilyen eljárással mentesített szalicilsavamidot is vízből vagy egyéb oldószerből még át kell kristályosítani, ha a terméket gyógyászati célra kívánjuk felhasználni. Ez az átkristályosítási művelet azonban mindig lényeges munkaszükséglettel és anyagveszteséggel jár. Emellett vízgőz befúvatása felhígítja a reakcióelegyet, és ezáltal csökkenti a szalicilsavamid hozamát. Azt találtuk, hogy az említett hátrányok kiküszöbölhetők, és gyógyszerkészítési célokra is elegendő tisztaságú szalicilsavamid nyerhető közvetlenül a reakcióelegyből, ha az ammóniafelesleg és a képződött alkohol, pl. metanol kihajtását oly módon végezzük, hogy az oldatot előzetes felmelegítés nélkül 90 és 100 C° közötti hőmérsékleten egy felületi bepárlón vezetjük át. Ez a bepárló, amely előnyösen körte. alakú lehet, egy célszerűen zárt henger alakú üreges testből álló lehajtó-oszlopban van megfelelő módon elrendezve; fejrészén olyan elosztóberendezés van, amelyből az oldat egyenletes, vékony rétegben csurog le a bepárló felületén. A bepárló felületével való érintkezés során a reakcióelegyből kihajtott ammónia és alkohol gázalakban távozik a lehajtó-oszlop felső részénél, az alkoholtól és ammóniától mentesített amidoldat pedig az oszlop alján lép ki. Keverés közben történő lehűtés vagy más szokásos módszer alkalmazásával igen nagy tisztasági fokú szalicilsavamidot nyerhetünk ki ily módon az oldatból. Kitűnt, hogy a találmány szerinti eljárás során a reakcióelegyet a bepárló felületén való igen rövid tartózkodási idő ellenére is csupán 92—95 C° hőmérsékletre kell felhevíteni ahhoz, hogy az ammóniafelesleg és a képződött alkohol gyakorlatilag teljesen kihajtható legyen. Az oldat ilyen különlegesen kíméletes kezelésével, nagyobb mennyiségű kondenzált vízgőz bevitelének elkerülése mellett olyan nagy tisztasági fokban kapjuk a szalicilsavamidot, amilyent vízből való átkristályosítással nem is tudunk elérni. A felületi bepárlót körülvevő gáztér megfelelő méretezése útján elérhetjük azt is, hogy "a felszabaduló ammónia, amelyet ismert módon visszavezetünk a körfolyamatba, nyomásingadozás nélkül lépjen
