145758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnáló, mázoló- és permetezőszerek előállítására barnaszénkátránytermékekből

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.758. SZÁM 12. r. OSZTÁLY — LE—288. ALAPSZÁM Eljárás impregnáló, mázoló- és permetező szerek előállítására barnaszénkátrány-termékekből i VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht", Leuna (Kreis Merseburg), Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: dr. Seiter Fritz vegyész, Leuna, dr. Bernzott Hermann vegyész, Leuna, Gölitzer Heinz kereskedelmi szakember, Leuten berg A bejelentés napja: 1957. augusztus 10. Faanyagok, pl. vasúti talpfák vagy épületfa lég­köri behatásoknak ellenálló impregnálására vagy szervetlen sóoldatokat, vagy kőszénkátrányokat, ill. ezekből nyert párlatokat alkalmaznak. A barna­szénkátrányok vízben oldható és a fából könnyen kilúgozható voltuk következtében ilyen célokra nem alkalmasak, illetőleg csupán olyan farészek impregnálására használhatók fel, amelyek nem a szabadban, a légköri behatásoknak kitett módon kerülnek alkalmazásra. Faépítmények és keríté­' sek mázolására, valamint gyümölcsfák és erdei fák kártevők elleni védelem céljából történő per­metezésére is kőszénkátrány termékek kerülnek, pl. karbolineum alakjában alkalmazásra. A barna­szénkátrány termékekből nyert nyers fenolos ola­jok vizes nátronlúg-oldatban oldva, belső elhelye­zésre kerülő faanyagok impregnálására használha­tók. Ezek az anyagok vízben korlátlanul oldódnak, ezért a víz könnyen kilúgozza őket, így az ilyen anyagokkal impregnált fa az időjárási behatások­kal szemben nem ellenálló. Ismeretes az is, hogy barnaszénkátrányból oxidáció vagy formaldehid­del való reagáltatás útján tetőmázoló anyagokat, kiöntőmasszákat és egyéb olyan termékeket lehet előállítani, amelyek tapadóképességüket és duk­tilitásukat erős napsugárzás hatása alatt is meg­tartják. A jelen találmány értelmében a barnaszénkát­rányokból nyert nyers fenolos olajok feldolgozása során kapott magasforrpontú lepárlási maradéko­kat kiindulóanyagként alkalmazzuk faanyagok rQthadás elleni védelmére szolgáló impregnáló­anyagok, fára vagy falazatokra alkalmazható, vagy fémtárgyak, pl. vasszerkezetek korrózió elleni vé­delmére szolgáló mázolóanyagok, valamint élőfák állati kártevők elleni védelmére szolgáló perme­tezőszerek előállítására. Az említett nyers fenolos olajokat pl. barnaszén­kátrányok, vagy a barnaszén-, ill. a barnaszén­kátrány hidrogénezési termékek, ill. az ilyen ter­mékekből kapott alacsony, közepes, vagy magas forrpontú frakciók vizes nátronlúg-oldattal történő extrakciója és az elválasztott nátriumfenolát-olda­tok széndioxiddal való elbontása útján állíthatjuk elő. Előállíthatók azonban ilyen termékek ún. fenoszolván-kivonatok alakjában is, fenoltartalmú folyadékoknak, pl. a fenolokkal dolgozó iparok szennyvizeinek szerves oldószerekkel, pl. butil­acetáttal, trikrezilfoszfáttal vagy alkilketonokkal való kivonatolása, majd a kivonat desztilláció út­ján történő szétválasztása útján. A nyers fenolos olajok vákuum-desztilláció útján fenolra, krezo­lokra, xilenolokra és a pl. 250 C° feletti forrpontú lepárlási maradékra bonthatók szét. A desztillációs maradékok azonban túlságosan sűrűnfolyósak ahhoz, hogy további hígítás nélkül favédőszerként továbbfeldolgozhatók legyenek. Ezért ezeket a lepárlási maradékokat a találmány értelmében a nyersfenol-lepárlás xilenolfrakcióival és egyéb, 225 C° felett forró frakcióival hígítjuk. Amennyiben — főként lakkok esetében — külö­nösen jó terülésre és lehetőleg gyors száradásra van szükség, úgy ezeket az oldatokat még tovább hígíthatjuk benzinnel vagy metanollal. Eljárha­tunk azonban oly módon is, hogy a nyers fenolos olajok desztilláció ját korábban, pl. 200 C°-on vagy ennél valamivel magasabb hőmérsékleten (légköri nyomásra számítva) szakítjuk meg, így a xilenol­frakció részben vagy egészben a lepárlási mara­dékban marad és így ez utóbbit hígabban folyós állapotban kapjuk. A hígításra felhasznált xile­nolfrakciók tartalmazhatnak hasonló forrponthatá­rok közötti semleges olajokat is. Egyéb ismert fa­védőszerek, mint pl. kőszénkátrány-olajok, klóro­zott naftalinok (Xylamon), kátrány olaj okban vagy barnaszénkátrány-olaj okban oldott pentaklórfeno­lok stb. szintén alkalmazhatók az itt leírt favédő­szerek hígítására vagy továbbhígítására, vagy pe­dig a felhasználás alkalmával történő bekeverésre. A hígítás mértéke a felhasználási céltól függ. Az impregnálószereket, amelyeknek a lehetőséghez képest mélyen kell a szívóképes anyagokba beha­tolniuk, valamint a permetezőszereket nagyobb mértékben kell felhígítani, mint a mázolóanyago-

Next

/
Oldalképek
Tartalom