145758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnáló, mázoló- és permetezőszerek előállítására barnaszénkátránytermékekből

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.758. SZÁM 12. r. OSZTÁLY — LE—288. ALAPSZÁM Eljárás impregnáló, mázoló- és permetező szerek előállítására barnaszénkátrány-termékekből i VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht", Leuna (Kreis Merseburg), Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: dr. Seiter Fritz vegyész, Leuna, dr. Bernzott Hermann vegyész, Leuna, Gölitzer Heinz kereskedelmi szakember, Leuten berg A bejelentés napja: 1957. augusztus 10. Faanyagok, pl. vasúti talpfák vagy épületfa légköri behatásoknak ellenálló impregnálására vagy szervetlen sóoldatokat, vagy kőszénkátrányokat, ill. ezekből nyert párlatokat alkalmaznak. A barnaszénkátrányok vízben oldható és a fából könnyen kilúgozható voltuk következtében ilyen célokra nem alkalmasak, illetőleg csupán olyan farészek impregnálására használhatók fel, amelyek nem a szabadban, a légköri behatásoknak kitett módon kerülnek alkalmazásra. Faépítmények és keríté' sek mázolására, valamint gyümölcsfák és erdei fák kártevők elleni védelem céljából történő permetezésére is kőszénkátrány termékek kerülnek, pl. karbolineum alakjában alkalmazásra. A barnaszénkátrány termékekből nyert nyers fenolos olajok vizes nátronlúg-oldatban oldva, belső elhelyezésre kerülő faanyagok impregnálására használhatók. Ezek az anyagok vízben korlátlanul oldódnak, ezért a víz könnyen kilúgozza őket, így az ilyen anyagokkal impregnált fa az időjárási behatásokkal szemben nem ellenálló. Ismeretes az is, hogy barnaszénkátrányból oxidáció vagy formaldehiddel való reagáltatás útján tetőmázoló anyagokat, kiöntőmasszákat és egyéb olyan termékeket lehet előállítani, amelyek tapadóképességüket és duktilitásukat erős napsugárzás hatása alatt is megtartják. A jelen találmány értelmében a barnaszénkátrányokból nyert nyers fenolos olajok feldolgozása során kapott magasforrpontú lepárlási maradékokat kiindulóanyagként alkalmazzuk faanyagok rQthadás elleni védelmére szolgáló impregnálóanyagok, fára vagy falazatokra alkalmazható, vagy fémtárgyak, pl. vasszerkezetek korrózió elleni védelmére szolgáló mázolóanyagok, valamint élőfák állati kártevők elleni védelmére szolgáló permetezőszerek előállítására. Az említett nyers fenolos olajokat pl. barnaszénkátrányok, vagy a barnaszén-, ill. a barnaszénkátrány hidrogénezési termékek, ill. az ilyen termékekből kapott alacsony, közepes, vagy magas forrpontú frakciók vizes nátronlúg-oldattal történő extrakciója és az elválasztott nátriumfenolát-oldatok széndioxiddal való elbontása útján állíthatjuk elő. Előállíthatók azonban ilyen termékek ún. fenoszolván-kivonatok alakjában is, fenoltartalmú folyadékoknak, pl. a fenolokkal dolgozó iparok szennyvizeinek szerves oldószerekkel, pl. butilacetáttal, trikrezilfoszfáttal vagy alkilketonokkal való kivonatolása, majd a kivonat desztilláció útján történő szétválasztása útján. A nyers fenolos olajok vákuum-desztilláció útján fenolra, krezolokra, xilenolokra és a pl. 250 C° feletti forrpontú lepárlási maradékra bonthatók szét. A desztillációs maradékok azonban túlságosan sűrűnfolyósak ahhoz, hogy további hígítás nélkül favédőszerként továbbfeldolgozhatók legyenek. Ezért ezeket a lepárlási maradékokat a találmány értelmében a nyersfenol-lepárlás xilenolfrakcióival és egyéb, 225 C° felett forró frakcióival hígítjuk. Amennyiben — főként lakkok esetében — különösen jó terülésre és lehetőleg gyors száradásra van szükség, úgy ezeket az oldatokat még tovább hígíthatjuk benzinnel vagy metanollal. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a nyers fenolos olajok desztilláció ját korábban, pl. 200 C°-on vagy ennél valamivel magasabb hőmérsékleten (légköri nyomásra számítva) szakítjuk meg, így a xilenolfrakció részben vagy egészben a lepárlási maradékban marad és így ez utóbbit hígabban folyós állapotban kapjuk. A hígításra felhasznált xilenolfrakciók tartalmazhatnak hasonló forrponthatárok közötti semleges olajokat is. Egyéb ismert favédőszerek, mint pl. kőszénkátrány-olajok, klórozott naftalinok (Xylamon), kátrány olaj okban vagy barnaszénkátrány-olaj okban oldott pentaklórfenolok stb. szintén alkalmazhatók az itt leírt favédőszerek hígítására vagy továbbhígítására, vagy pedig a felhasználás alkalmával történő bekeverésre. A hígítás mértéke a felhasználási céltól függ. Az impregnálószereket, amelyeknek a lehetőséghez képest mélyen kell a szívóképes anyagokba behatolniuk, valamint a permetezőszereket nagyobb mértékben kell felhígítani, mint a mázolóanyago-