145744. lajstromszámú szabadalom • Gép magvak folyadék csávázására
Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.744. SZÁM 45. b. 1—9. OSZTÁLY — HO—517. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Gép magvak folyadék csávázására A Mezőgépfejlesztési Intézet, mint Holl Sándor, Moharos Dániel és Uzsák Vilmos tervező mérnökök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1958. február 27. A találmány magvak folyadék csávázására alkalmas gépre vonatkozik. Csávázáson tudvalevőleg a gabona és más termények vetőmagjainak nedves, esetleg száraz méreganyaggal való fertőtlenítését értik, melynek célja különböző növényi betegségek (üszög stb.) megszüntetése, illetve megelőzése. A találmány szerinti gép eltér az eddig ismert áztatva csávázás (pl. kosaras és kádesávázás) és permetezve csávázás eszközeitől, gépeitől és azok működésétől. A folyadékcsávázás ismert gépeinek, eszközeinek hátránya — a javasolt géppel szemben — főképpen abban jelentkezik, hogy folyadékszükségletük nagyobb ós a vetőmagot csávázás után szárítani kell, mielőtt vetésre vagy tárolásra kerülne. Ez jelentős energiatöbblet felhasználásával jár. A találmány szerinti gép főbb előnyei: a magok folyadékfelvétele csekély, így szárításra nem szorulnak, tehát anélkül vethetők, vagy tárolhatók. Az ilyen elven felépülő gép amellett, hogy a csávázási eredményesen elvégzi, teljesítményéhez képest viszonylag kis terjedelmű, egyszerű felépítésű és olcsó. E találmány szerinti elv kisebb teljesítményű csávázógépek kialakítását is lehetővé teszi. Az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölését célzó találmány szerinti gép lényege az, hogy olyan csávázó szervei vannak, melyek felülete egészben vagy részben rugalmas, nedvszívó anyaggal bevont. E csávázólével itatott csávázófelületek közé fátyolszerűen adagolt magot a csávázófelületek rövid ideig — legfeljebb néhány másodpercig — körülfogják és így e felületekről bizonyos mennyiségű csávázólé e magok felületére tapad. Amikor a felületek egymástól eltávolodnak, a felesleges nedvesség a rugalmas nedvszívó csávázófelületekbe visszahúzódik. Az ábra a találmány szerinti gép egy példakénti kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. A találmány szerinti gép —1— magadagoló berendezése, célszerűen forgóhengeres rendszerű lehet, mely a felöntött —2— vetőmagot folyamatosan, vékony —3— rétegben az egymással szemben forgó —4— csávázóhengerek közé adagolja. A csávázóhengerek —5— palástfelülete rugalmas, puha, nedvszívó, szivacsos, hab- vagy szálas szerkezetű anyagból (pl. laticel gumiból) vannak. A —4— csávázóhengerek egymástól való távolsága állítható. Célszerű a —4— csávázóhengereket úgy beállítani, hogy azok egymást érintik, vagy esetleg annyira, hogy egymást kissé összenyomják. A csávázóhengerekkel egy-egy forgó -—6— csávázólé-adagoló henger érintkezik, melyek alsó része a csávázólét tartalmazó —7— edénybe merül és forgás közben a —7— edényekből folyamatosan csávázólevet szállít a —4— csávázóhengerekre. A —6— csávázólé-adagoló hengerek célszerűen ugyancsak puha, nedvszívó —8— felületűek. E közbeiktatott szerv azonban elhagyható, s ekkor a csávázó felületek közvetlenül érintkeznek a csávázófolyadéikkal. A —4— csávázóhengerekre adagolt csávázólé mennyisége a —4— csávázóhengerekre fekvő —0— lehúzólemezek szorosabb vagy lazább beállításával szabályozható, miáltal több vagy kevesebb csávázólé folyik vissza a —4— csávázóhengerekről a —7— edényekbe. A csávázólé : —7— edények túlfolyásos rendszerrel, azonos szintmagasságú csávázólé-mennyiséget biztosítanak. Az elhasznált csávázólé pótlására és a leülepedésre hajlamos csáváié hidraulikus keverésére célszerűen egy —10— membránszivattyú szolgál. A berendezés példaképpeni kiviteli alakjához természetesen még egy csávázólé-tartály és a csávázott mag lezsákolására alkalmas lezsákológarat is tartozik, melyet azonban a vázlatos rajz nem tüntet fel. A csávázófelületek példaképpeni, más kiviteli alakja forgó hengerpalást helyett pl. végtelenített mozgó szalag is lehet, mely szalag tagolt, vagy folytonos: lehet. Jelen esetben a tagolt kifejezés alatt részekből összekapcsolt, hernyótalpszerű szalagot értünk. Továbbá a csávázófelületek egyike vagy bármelyike szektoronként készülhet tömör szerkezetű {pl. fa) anyagból is.