145721. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső katódmerevítő csillámmal
Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.721. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—488. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Elektroncső katódmerevítő csillámmal Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Kázmér Miklós főművezető A bejelentés napja: 1957. október 12. Mint ismeretes hosszú indirekt fűtésű katódoknál a katód esetleges igen kis mozgása is az elektroncsövekben mikrofónia jelenségeket hoz létre. Ennek elkerülésére a szokásos két tartócsillámon kívül egy harmadik katódmerevítő csillámot is alkalmaznak, amelynek két nyelve van a katódcső merevítésére. Ilyen megoldást ismertet pl. a 662.278. sz. angol szabadalom. Ezen ismert harmadik katódmerevítő csillámnak egyebek mellett az a hátránya, hogy többszörös csöveknél nem alkalmazható, mert ilyen esetekben az egész szerelvény tartására nem két csillám, hanem több, pl. három csillám szolgál és a katódmerevítő csillámot gyakran a középső csillámra kell felszerelni. Ez pedig nem oldható meg a katódmassza megsértése nélkül. Találmányunk célja ezen említett hátrányok és nehézségek kiküszöbölése. A kitűzött cél elérésére egy újfajta, két tagból álló katódmerevítő csillámot dolgoztunk ki, amely ennélfogva a katóda bármely pontján alkalmas annak merevítésére nemcsak valamelyik végén, mint az ismert merevítő csillámok. A találmányunk szerinti elektroncső ezek szerint egy kétrészes katódmerevítő csillámmal van jellemezve, mely csillámdarabok egy-egy oldalról egy szokásos tartócsillámra rászerelve merevítik a katódot. A találmányt részleteisebben a mellékelt ábrák kapcsán magyarázzuk, mely a találmányunk szerinti elektroncső egy példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmányunk szerinti merevítőcsillámmal felszerelt tartócsillámot tünteti fel felülnézetben, míg a 2. ábra egy a találmányunk szerinti merevítőcsillámjmal ellátott elektroncső részletet ábrázol. Az 1. ábrán (10) jelöli a szokásos tartócsillámot, (11) a katódcsövet, (1,2, 13, 14 és 15) a rácsbotokat jelöli. (16) a találmányunk szerinti merevítőcsillán egyik része és (17) ezen csillám másik része. E csillámokat a szerelvény összeszerelése után helyezik csupán, rá külön-külön a tartócsillámra és ezek azután egy-egy oldalról nekifekszenek a katódcsőnek és azt merevítik. A (16, 17) merevítőcsillámok egyébként pl. az anódát a (10) tartócsillámban rögzítő (18) nyelvecskék visszahajlítása révén íehetnek a (10) csillámon megerősítve. A 2. ábrán az elektroncsőnek csupán azon részét tüntettük fel, mely a találmány megértéséhez szükséges. (19) jelöli ezen az ábrán a katódcsövet, (20) pedig az, emittáló bevonatot. Mint az ábrán is látható, többszörös csőről lévén szó, az emittáló bevonat két részre oszlik, az egybeépített két csőrésznek megfelelően. Az alsó rész ugyanis pl. egy hexóda, a felső pedig pl. egy dióda. Ilyen csöveknél az egész szerelvény megfogására három csillám szolgál, éspedig a (21, 22, 23) csillámok. A találmányunk szerinti (24, 25) merevítőcsillámrészek példánk esetében a (23) csillámra vannak felszerelve. Ily módon megoldható többrészes csövek katódjainak merevítése is. Természetesen a találmányunk szerinti csillám oly esetekben is alkalmazható, amikor nem oszlik több részre a cső, tehát pl. egyszerű pentódák esetében is, ez esetben a felső katódvégnél levő csillámra kell felszerelni. Ily esetekben is e merevítő csillám kétrészes volta szerelési könnyebbséget jelent a korábban ismertekkel szemben. Megjegyzendő, hogy a merevítőcsillám alakja az ábrán feltüntetettől eltérő is lehet a szükségleteknek megfelelően és a tartócsillámhoz való erősítőre is történhet bármilyen más ismert megoldással. A csillám célszerűen csupán a katódcső egy részének támaszkodik neki, tehát azt nem veszi körkörösen körül. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső, melyben a szokásos tartócsillámokon kívül egy katódimerevítő csillám is van, jellemezve két részből álló, a katódának egy-egy
