145719. lajstromszámú szabadalom • Fénycsőgyújtótok

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.719. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — EE—458. ALAPSZÁM Fénycsőgyújtótok Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Gács István mérnök és Gajári Gyula fizikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. június 1. Általában a fénycsövek gyújtására szolgáló ún. gyújtók fémtokba vannak beszerelve. A feszültség alatt álló részeket szigetelő anyagból készült alap­lemezre erősítik fel és ezt mechanikusan rögzítik a fémtokihoz. Tekintve, hogy a fémtók érintésbiztonsága kö­vetelmény, a féimtokot belső szigeteléssel kell el­látni, annak megakadályozására, hogy a tok bel­sejében levő gyújtó és kondenzátor csupasz fém­részei a tokkal érintkezésbe kerülhessenek. A gyújtó és kondenzátor is elválasztandók egymás­tól egy terelőlemezzel, abból a célból, hogy a gyújtó melege ne hasson károsan a kondenzátorra. A fénycsőgyújtót üzembiztonsági okokból szige­telési és átütési vizsgálatnak vetik alá nedvességi próba után, valamint még egy mechanikai próbá­nak is meg kell felelnie. Ismeretesek olyan gyújtók is, melyeknek tokja, vagy burája' fém helyett valamilyen szigetelő anyag. A biztonsági vizsgálatoknál a szigetelési feltételnek az ilyen gyújtók megfelelnek, de itt is szükséges a kondenzátor elválasztása a gyújtótól. A szilárdsági feltételeknek ezek a gyújtók csak akkor felelnek meg, ha a belső szerelvény ide-oda ütődését, lengését külön betéttel gátolják meg. Találmányunk tárgyát olyan műanyag fénycső­gyújtótok képezi, mely egy a belső szerelvényeket hordozó alaplemezből és egy hengeres zárórészlből áll és a tokiban egy választólemez helyezkedik el és azzal van jellemezve, hogy a tok saját anya­gából készült és azzal egy darabot képező válasz­fallal van ellátva, továbbá az alaplemez és a záró­rósz közötti légzáró kötés jellemzi. A válaszfal a kondenzátort és a gyújtót választja el egymástól és a kondenzátor hőszigetelését is biztosítja a gyújtótól, és jellemző rá még az is, hogy az alap­lemezig nem ér le. Az alaplemez és a zárórész •összekötése ragasztással, vagy meleg állapotban történő összeömlesztéssel készül. Azáltal, hogy a tok belső szigeteléséül a tok saját anyaga szolgál, messzemenően biztosítva van a kellő érintésvéde­lem és a tok légmentes és nedvességmentes le­zárása. A válaszfallal és a hengerpalásttal határolt részek alakja olyan, hogy a gyújtó és a konden­zátor mozgását korlátozzák, ami a szilárdsági kö­vetelmények teljesítése szempontjából fontos. A találmányunk szerinti kivitelű gyújtó tokja olyan kiképzésű, hogy valamennyi biztonsági fel­tétel kielégíthető ezen tok alkalmazásával anél­kül, hogy bármilyen külön segédanyagot kellene alkalmaznunk. A fentiek értelmében tehát az alaplemez olyan kiképzésű, hogy vele a tokot akár melegítés, akár ragasztás útján légmentesen le lehet zárni, a tok belső kiképzése olyan, hogy a tulajdonképpeni gyújtót és a zavarszűrő kondenzátort kellő távol­ságban tartja egymástól és ezáltal megakadályozza a kondenzátor túlzott felmelegedését, végül a gyúj­tót és a kondenzátort befogadó részek olyan ala­kúak, hogy a gyújtó és a kondenzátor elmozdu­lását korlátozzák és ezáltal csökkentik a gyújtó és a kondenzátor mechanikai igénybevételét. Találmányunk egy példaképpeni kiviteli alak­ját ábráink szemléltetik, la. ábránk felülnézetben, lb. ábránk elölnézetben (félig metszetben, félig nézetben), 2a. ábránk keresztmetszetben, 2b. áb­ránk oldalhosszmetszetben ábrázolják a találmá­nyunk szerinti fénycsőgyújtótok egy példaképpeni kiviteli alakját. (11) a gyújtótokifalat jelöli, (12) a kondenzátort és a gyújtót elválasztó válaszfalat, (13) az alaplemezt és (14) a kivezetéseket. Mint az ábrák mutatják a (12) válaszfal, a (11) gyújtótok­fallal egy egységet képez, és nem ér le a (13) ala­pig. A (11) tokfal és a (13) alaplemez vannak egy­mással ragasztás, vagy melegen való ömlesztés ré­vén összeerősítve. A (11) tok és a (13) alap cél­szerűen bakelitből, vagy más fröccsöntésre alkal­mas oly anyagból készül, amely 200 C° hőmér­sékleten nem deformálódik lényegesen. Lehet pl. anyagként poliamid terméket, pl. igamidot hasz­nálni. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán egyes példák kapcsán ismertettük, azokra nem korlá­tozzuk magunkat, mert az igénypontok értelem­szerűen számos egyéb kivitelre is kiterjednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom