145714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szulfokarbaminoil piperazin vegyületek előállítására
o Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.714. SZÁM 12. p. 6—10. OSZTÁLY — Cl—272. ALAPSZÁM Eljárás N-szulfokarbaminoil piperazin vegyületek előállítására Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, Budapest Feltaláló: dr. Forgács László vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 21. Azt találtuk, hogy ,.CH2 — CH2N ,R 2 ,CH2 —CHjwR, Rt —S0 2 — NH—C—N<^ -*NH és R,—S02 —NH— C—N<( "^M^C—NHSCXR, || \CH2 -CH 2 ^ || ^CH,—CH, O típusú N-szulfokarbaminoilipiperazin és N, N'-bisszulfokarbaminoil-piperazin vegyületek (ahol Rx = alkil, aralkil, vagy aromatikus gyök, mely helyettesítve is lehet (pl. metil, halogén, metoxi stb.) és R2 = mono, vagy diszubsztituált alkil, aralkil, aril gyök, esetleg keto- vagy tio-csoport (pl. metil, diketopiperazin, stb.) igen hasznos gyógyászati tulajdonságúak. Ilyen vegyületeket úgy lehet előállítani, hogy benzolsziulfoizocianátot reagáltatunk piperazinnal, vagy ibenzolszulfokarbaiminsav halogenidjét, vagy egyéb reakcióképes származékát (vagy sóját) reagáltatunk piperazinnal, vagy piperazinkarbaminsav halogenidjét, vagy egyéb reakcióképes származékát vagy sóját reagáltatunk benzolszulfamiddal (ilyen származék lehet pl. uretán, vagy' tiouretán, stíb.) vagy benzolszulfouretánpiperazinsót hevítünk, vagy benzolszulfohalogenidet piperazinkarbamid éterrel reagáltatunk majd a keletkezett terméket elhidrolizáljuk, vagy benzolszulfoizokarbamidétert reagáltatunk piperazin ihalogeniddel, majd a keletkezett terméket elhidrolizáljuk, vagy benzolszuíifotiokarbaminoil-piperazint oxidálunk, vagy N-ibenzolszulfo-Nj-piperazinoguanidint hidrolizálunJk, vagy benzolszulfokarbamidot reagáltatunk piperazinnal, vagy benzolszulfairnidot reagáltatunk N-piperazinokarbamiddal. Azt tapasztaltuk, hogy ha legalább két mol szulfo-vegyületet és egy mol piperazint reagáltatunk, akkor a bis^szubsztituált vegyület keletkezik, ha pedig egy mol szulfo-vegyületet adunk egy mol piperazinhoz, akkor monoszubsztituált termék keletkezik. Igen előnyös előállítási módja ezen vegyületeknek az, amelynél benzolszulfoizocianátot reagáltatunk piperazinnal. Másik különösen előnyös készítési mod abban áll, hogy benzolszulfokarfoamin-O O savésztert szerves oldószerben (alkohol, toluol stb.) piperazinnal hozunk össze. Példák: benzol, 1. 15 g p-metilbenzolszulfoetilur etánt feloldunk 30 com abs. alkoholban és kb. 40—50°-ra lehűtjük, imajd hozzáöntjük 12 g piperazinhexahidrát 15 ecm abs. alkoholban való oldatához. Éles oldat keletkezik. 35—40°-on, vákuumban benko'ncentráljuk.. Koncentrálásnál bedermed, vagy sárgás színű olaj marad vissza, mely dörzsölésre vagy beoltásra megszilárdul. Kevés alkohollal mosva lenuccsoljuk s P2O r , felett vákuumban szárítjuk. A toziletiluretán piperazin só súlya 12,0 g, op-ja 132—134°. Kitermelés 70%. Elemzési adatok: N% = 12,6—12,66; C% = 50,92—51,11; H% = 7,17—7,22; ( Számított: N% = 1,2,7; C% = 51,0; H% = 6,99.) Az így kapott toziluretán-piperazin sőt vákuumban 130°-on 4 órán át melegítjük. Az anyag megolvad, felhabzik, majd megszilárdul; 100 ml n NaOH-ban feloldjuk, csontszénnel derítjük, szűrjük. Jégecettel pH 5-re állítjuk. Kevés állás után fehér p^metil-benzolszulfokarbaminoil-piperazin válik ki. Lenuccsoljuk és 120°-on szárítjuk. Op„ 288—290°. Kitermelés kb. 80%. Analízis: N% = 14,83—14,88. (Számított érték: 14,84%-) 2. 19 g p-nietilbenzolszulfoizocianátot feloldunk 160 ml benzolban és keverés köziben 4,3 g piperazint adunk hozzá. Felmelegedés közben szilárd anyag válik ki. Még 1 órát forraljuk visszafolyó hűtő alatt, majd a kivált N,N'-bis^(p-rnetilbenzolszulfoikarbaminoil)-piperazint leszűrjük. Op. 284°. 3. 10 g toziletiluretánt 50 ccm toluolban feloldunk s ehhez 4,5 g piperazin hexahidirátot adunk. Két fázis képződik. Vákuumban ledesztillálunk kb. 12 ml toluolt, majd 4 órán át visszafolyó hűtő
