145709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidációs színezékkel festett szőrméknek a színezés utáni tisztítására
Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.709. SZÁM 8. m. OSZTÁLY - BU—138. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás oxidációs színezékkel festett szőrméknek színezés utáni tisztítására Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet, Budapest, mint: dr. Brugger Frigyes, Páis László és dr. Fehér István vegyészek, budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1956. június 27. Ismeretes, hogy a szőrmék színezését rendszerint oxidációs színezékekkel (pl. a kereskedelmi forgalomban URSOIi, FCURAMIN, NIKO stb. néven ismert színezőanyagokkal) eszközlik. A színezés befejezte után a szőrmék felületére jelentős mennyiségű porszerű színezőanyag tapad, melyet el kell távolítani. Ha a felületre tapadó színes anyag eltávolítása tökéletlenül történik, a szőrme veszít eredeti fényéből, nem is szólva arról, hogy viselőjének ruháját és bőrét beszennyezi, sőt bőrbetegségeket (ekcémát) okozhat. A szőrme felületére tapadó színezőanyag eltávolítását ez idő szerint főként mechanikai úton, elsősorban fűrészporos hordozással foganatosítják úgy, hogy a színezett szőrméket vízben öblítik, majd víztelenítik s azután forgó hordóban fűrészporral addig járatják, amíg a szőrme a hozzádörzsölt fehér papír- vagy vászondarabot már nem színesíti meg. A fűrészporos hordozást egy vagy több részletben, legalább 5 óra hosszat kell folytatni, egyrészt száraz, másrészt benzines fűrészporban. Sötét színre festett szőrménél a fűrészport időnként cserélni kell s ilyenkor a művelet 15—20 órát is igénybe vehet. Ez az eljárás munkaigényes és nagy hordókapacitást tesz szükségessé. A hordózási idő csökkentése céljából javasolták már a szőrmék mosását nem-ionogén mosószerekkel. Ezzel azonban nem csökken lényegesen a hordózási ddő, viszont a felhasznált szerves mosószer költséges s ezért ezt a módszert a gyakorlatban nem alkalmazzák. Azt találtuk, hogy az oxidációs színezékek képződésekor keletkező termékek Nagyobb hányada savakban oldhatatlan, kisebb hányada azonban kis molekulasúlyú, savban oldható bázisos anyag. Megállapítottuk továbbá, hogy a színezett szőrme végleges színét a savban oldhatatlan termékeknek köszönheti, melyek a keratinon megkötődnek; a savban oldható anyagok viszont a színezés körülményei között (pH = 8,0—9,5) a keratinon nem kötődnek, hanem ennek felületére tapadva, szenynyező réteget alkotnak. Ez a réteg az, amelyet ez idő szerint mechanikai útón távolítanak el. E felismerések alapján azt találtuk, hogy az oxidációs színezékkel megfestett szőrme (megtisztítható, ha azt a színezés után savval mossuk. A sav lehet olyan, akár szerves akár szervetlen sáv, melynek disszociációs együtthatója nagyobb, mint 10~5 ; használhatók pl. a kénsav, sósav, hangyasav stb. Ha a savval öblített, mosott és leszárított szőrme vizes kivonatának pH-értéke 3,5-nél kisebb, a savas mosás után a szőrmét a találmány értelmében híg alkáliával semlegesítjük. A gyakorlatban úgy járunk el, hogy a színezett szőrmét a színezőfürdőből kiszedjük és (az eddig alkalmazott vizes Öblítés helyett híg, 0,05—0,5%-os vizes savoldatban öblítjük, a fürdőből kiszedjük és ezután híg alkáliás oldatban, pl. 0,1%-os vizes ammóniumhidroxidban semlegesítjük. Ezután a szőrmét ismert módon víztelenítjük és szárítjuk. Az ily módon kezelt szőrme fényes és nem szenynyező. Adott esetben a szárított szőrmét még 1—2 óra hosszat benzines fűrészporban hordozhatjuk. Példa Barnára színezett bárányszőrmét a színezés után a színezőfürdőből kiszedjük és literenként 1 ml 98%-os kénsavat tartalmazó vízben kb. 10 percig öblítjük. Ezután a szőrmét literenként 2 ml 25°/» ammóniumhidroxidot tartalmazó vízben 10 percig öblítjük, víztelenítjük és táblán megszárítjuk. A száraz szőrme fényes és a hozzádörzsölt fehér papirost nem festi meg. Ugyané hatást az eddigi módszerrel legalább 5 óra hosszat tartó fűrészporos hordozással érhetjük el, miközben a fűrészport legalább egyszer cserélni kell.
