145706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás extrudálható és kalanderezhető olajjal szaporított Buna-S. 3.-keverék előállítására

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.706. SZÁM 39. b. OSZTÁLY — BO—419. ALAPSZÁM Eljárás extradálható és kalanderezhető, olajjal szaporított Buna- S. 3.- keverék előállítására A magyar állam, mint a feltalálók: dr. Bodoni László vegyészmérnök, szegedi lakos 40%, Sprung János vegyészmérnök, budapesti lakos 40% és Keleti Zoltán vegyészmérnök, budapesti lakos 20%, jogutódja A bejelentés napja: 1954. augusztus 22. A Buna-S. 3. műgumit m£r közel két évtizede használják gumiáruk előállítására és számos eljárás ismeretes, amelyek a magas polimerizációs fokú Buna S. 3. feldolgozására vonatkoznak. Régebbn a Buna S. 3-at forró levegőben való dekomponálás révén termikus depolimerizációnak vetették alá, amikor is hő és oxigén hatására a hosszú szénhidrogénláncok rövidebb láncokra estek szét. Ez az eljárás a feldolgozáshoz szükséges plaszticitást biztosította ugyan, de a Buna S. 3. fizikai tulajdonságait jelentős mértékben lerontotta. Egy másik elgondolás szerint éppen ellenkezőleg, a Buna S. 3. polimerizációs fokának csökkentését igyekeztek elkerülni és a hosszú szénhidrogénláncok épségben tartása mellett olajféleségek hozzáadásával kísérelték meg a Buna S. 3-at feldolgozhatóvá tenni. Ezen elgondolás igen nagy gazdasági jelentőséggel bír, hiszen a jelentős mennyiségben alkalmazott olcsó szaporító olaj Buna S. 3-at helyettesít. Ebben a tárgykörben az utóbbi évtizedben nagyszámú külföldi közlemény jelent meg, amelyek ismertették az olajjal szaporított műgumi elvi és minőségi problémáit, ezek azonban nem tartalmaztak olyan technológiai utalásokat, amelyek a Buna S. 3-nak hazai viszonylatban való feldolgozását lehetővé tették volná. A külföldi szakirodalom ugyanis nagyrészt a műgumiféleségeknek látex állapotban való szaporítását tárgyalja, amely esetben az olajat vizes emulzió alakjában, sőt legtöbbször a kormot is vizes szuszpenzió alakjában hozzákeverik a műgumi látexhez, majd az egészet együttesen koagulálják. Ez az eljárás azonban, annak ellenére, hogy a leggazdaságosabb és technológiailag a legegyszerűbb, hazánkban nem alkalmazható, mivel nincs műgumigyárunk és így műgumi-látexxel nem rendelkezünk. A műgumi olajjal való szaporításának másik útja az, mikor nem műgumi látexből, hanem már kész száraz műgumiból indulnak ki. Az ismert eljárások szerint ez úgy történik, hogy első műveletként elkészítik az olajjal szaporított műgumit — ami akár a Buna S. 3-nak olajfürdőben való duzzasztásával, akár az olajnak oldógépben vagy keverőgépben a Bunához való hozzákeverésével történhet — majd egy második keverési művelet keretében az ekképpen olajjal szaporított Bunából és egyéb adalékanyagokból elkészítik a kész keveréket. Továbbá ismeretesek még olyan külföldi adatok, melyek szerint az első keverési művelet keretében a szaporító olajon kívül kormot is kevernek a műgumiba. Ezek a közlemények főleg laboratóriumi kísérleti eredményeket ismertettek, melyek során az első műveletben a kormot az olajjal párhuzamos részletekben keverték bele a Buna S. 3-ba, illetve a kormot az olaj hozzáadása után keverték bele a GR-S-be, majd egy második keverési műveletben készítették el a kész keveréket. A fenti eljárásáok azonban'a Buna S. 3. nagyüzemi olajos feldolgozásra nem váltak be, mivel részben már minőségi, de főként és egyöntetűen a későbbi megmunkálás technológiája szempontjából nem adtak kielégítő eredményt. Ugyanis az így elkészített Buna S. 3. alapú _ keverékek sem extrudálhatók, sem kalanderezhetők nem voltak, mivel megmaradt bennük a Buna nerv-je: szívós pattanós: viselkedése: és ciklizációra /:térhálóképzésre:/ való hajlama és ennek folytán ezen műveletek alkalmával igen hullámos felületet adtak és szakadoztak. Az ilyen hátrányos tulajdonságokkal rendelkező keverékeket csak könnyű''technológiai gumiáruk pl. préscikkek gyártásánál lehetett felhasználni és továbbra is megoldatlan kérdés maradt a Buna fogyasztás zömét kitevő nehéz technológiájú extrudált és kalanderezett áruk gyártásánál az olajos Buna alkalmazása. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy az olajos Bunás keverékek technológiai viselkedése és ezáltal" az olajos Buna nagyipari alkalmazhatóságának megoldása attól függ, hogy sikerül-e az olaj és korom beviteli módja, a keverési műveletek száma és a bekeverés sorrendje- tekintetében lehetges kombinációk közül — figyelembevéve az alkalmazott nyersanyagok különbözőségét is — a legoptimálisabbat kiválasztani, mely által a Buna S. 3.