145703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás leülepedett porok vegyszeres, vizes permetezéssel történő lekötésére

0 Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.703. SZÁM 84. c. OSZTÁLY — BA—1250. ALAPSZÁM Eljárás leülepedett porok vegyszeres vizes permetezéssel történő lekötésére Bányász János oki. bányamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 15. A találmány eljárás leülepedett porok vegyszeres vizes permetezéssel történő lekötésére. A bányászati munkálatok közben keletkezett, vagy már eleve meglevő por (szén és egyéb kőzetek pora) egy része lerakódik és esetenként felkavarodik. De a külszínen is nagy mennyiségben található már leülepedett por, amely a levegő mozgására felkavarodik. A levegőben levő, vagy a leülepedett és felkavarható por veszélyes az egészségre (a kvarc pora pl. szilikózist okoz,), vagy egyéb szempontokból (pl. a szénpor szénporrobbanást idézhet elő) kifogásolható. Szükséges tehát a leülepedett por szállóképtelenné tétele, lekötése. Az egyszerű vizes permetezéssel nem lehet kellő célt elérni, mert egyrészt a leülepedett por csak igen nagy mennyiségű vízzel köthető le, másrészt a lekötés nem tartós, mert a por gyorsan kiszárad és újra felkavarható lesz. A nagymennyiségű víz használata nem mindig megengedhető. A bányában pl. egyes szénporok a gyakorlatban szinte semmilyen nagymennyiségű vízzel nem köthetők le, mert a szénpor erősen hidrofób. A leülepedett, vagy a munkálatok közben felkavart, illetve keletkező és nagyrészt már leülepedett porok vegyszeres vizes permetezéssel igen nagy mértékben leköthetők. A vízhez adandó vegyszer elvileg bármilyen felületi feszültség csökkentő vegyszer lehet. A gyakorlati kivitelnél viszont általában csak olyan vegyszer jöhet számításba, amelyik semleges kémhatású és egyébként sincs semmilyen káros, vagy nem kellemes hatása az ott tartózkodókra. Éppen ezért a gyakorlatban ezen módszer nem tudott elterjedni, mert nem állott a rendelkezésre olyan vegyszer, amely a fenti követelményeket egyaránt kielégítette volna. Az ismert felületi feszültség csökkentő ^vegyszerek ugyanis vagy lúgos kémhatásúak, vagy ásványolaj tartalmúak, vagy a nyálkahártyára ingerlőleg hatnak, vagy egyébként károsak az egészségre. A legtöbb esetben az anyagot ugyanis elég nagy koncentrációban kellett alkalmazni, hogy hatásos legyen. Pl. az eddig számításba jöhető legnagyobb felületi feszültség csökkentést adó anyagokból is legalább 0,1—0,5 súlyszázalékban kellett a vegyszert a vízhez adagolni, hogy a víz felületi feszültségét 30— 60 din/cm-re csökkentse. Célszerű viszont a felületi feszültséggel a 30 din/cm alá menni, hogy gyors és ezzel hatásos nedvesítést érhessünk el. A hagy súlyszázalék miatt egyrészt igen költséges volt az eljárás, másrészt az egészség erős veszélynek volt kitéve, amennyiben ilyen eljárás csupán kísérleti célokból is egyáltalán számításba jöhetett. Javasolható tehát a fentiek alapján a permetezéshez a 144,855 lajstromszámú szabadalommal védett eljárás szerint előállított termék felhasználása. A termék semleges kémhatású és kb. 0,01 súlyszázaléktól kezdve már hatásos és 0,025 súlyszázalék hatóanyagot tartalmazó vizes felületi feszültsége 30 din/cm alatt van. A felső határt a gazdaságosság szabja meg, de kb. 0,15 súlyszázalék fölé menni mind gazdaságosság, mind hatás szempontjából felesleges. A felületi feszültség csökkentő vegyszeres vízzel nedvesített és így szállóképtelenné tett por aránylag rövid idő alatt szintén kiszáradhat. Amennyiben tehát tartós hatást akarunk elérni, akkor a vizes oldatba nedvszívó anyag adagolása is szükséges. Természetesen a permetezést gyakorlatilag külön-külön iS elvégezhetjük a kétfajta vegyszerrel. A nedvszívó anyag sem lehet mérgező, vagy kellemetlen a használt koncentrációban, illetve a szervezetbe jutható mennyiségben. A szükséges felületi feszültség csökkentő, valamint a nedvszívó vegyszer százalékos adagolása függ az alkalmazandó hely hőmérsékletétől, relatív páratartalmától, a tartósan nedvesítendő por milyenségétől, a permetezés módjától, stb. Általában mondhatjuk, hogy a permetezés bármilyen típusú és apró cseppet (de még nem ködöt) adó permetező fúvókával történhetik. Állandó permetező helyeken célszerű beépített tartályban tárolni a permetezendő vegyszeres vizet és a permetezést sűrített levegővel végezni. Nem állandó permetező helyeken mozgó permetezővel (pl. szőlőpermetező) lehet elvégezni a permetezést. Az eljárás egyik példaképpeni alkalmazási helye lehet pl. a bányák vágataiban, vagy a fejtési frontokon leülepedett szén és/vagy kőzetporok lepermetezése. Ez esetben a 144,855 lajstromszámú szabadalomban védett eljárás szerint előállított vegyszer 0;025 súlyszázalék hatóanyagot tartalmazó vizes oldatával végezzük a permetezést, amely eset-