145702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémpor paszták, különösképpen alumíniumpaszta előállítására, festékipari célokra

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.702. SZÁM 22. f. OSZTÁLY — BA—1223. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás fémpor paszták, különösképpen alumúiiumpaszta előállítására, festékipari célokra Feltaláló: Hauska Miklós vegyészmérnök, Budapest Kőbányai Könnyűfémmű, Budapest A bejelentés napja: 1957. december 7. A lemezes fémporok és elsősorban a lemezes alu­míniumpor előállítását szárazon történő zúzással, ill. őrléssel számos szabadalom ismerteti. Az álta­lánosan alkalmazott eljárás szerint, a megfelelően előkészített „nyersanyagot, zúzógépeken, vagy go­lyósmalmokbán, védőgáz alatt a kívánt szemcse­méretig aprítják és szitálassal, vagy légosztály­zással frakcionálják. Biztonságtechnikai szempontból egyik száraz el­járás sem volt kielégítő, miután úgy a gyártás, mint a felhasználás közben, könnyen levegő­por robbanóelegy képződhetett, ami gyulladást, ill. robbanást eredményezett. 1926-ban U.S.P. 1 569 448 szám alatt Hall a lemezes, alumíniumpor nedves úton történő előállítására nyújtott be egy szabadalmat. Ezzel az eljárással sikerült a levegő­por keverék kialakulásának lehetőségét kiküszö­bölni és biztonságtechnikai szempontból, egy tel­jesen veszélytelen gyártási eljárást megalkotni. A készterméket paszta alakjában hozták forgalomba, időközben az eredeti nedves eljárás minőségi fo­gyatékosságainak kiküszöbölésére, számos kiegé­szítő szabadalmat nyújtottak be. Ilyenek pl. az S.P. 180 062 számú szabadalom, mely lényegében egy speciális malom típust alkalmaz és bevezeti a két fázisú őrlést. Az U.S.P. 2 250 956 számú szaba­dalom adalék anyagokkal, a paszta tükrösödőké­pességét fokozza és konzerválja. Hasonló célt kíván elérni az E.P. 676 642 számú szabadalom, az ún. nedves polírozással. Az eddig ismert eljárások alapján a fémpor paszták, különösképpen az alumíniumpaszta elő­állítása, kisebb-nagyobb eltéréssel lényegében a következőképpen történik: kb. .2—5 mm szemcse­méretre előaprított nyersanyagot, különböző tí­pusú golyósmalmokban, — védőoldat alatt, mely lehet lakkbenzin, vagy egyéb alifás, vagy aromás oldószer, zsírozó anyagok jelenlétében, mely lehet stearin, vagy elain csoportba tartozó, zsírsav, — a kívánt szemcseméretig aprítják. A malomból le­ürített hígfolyós őrleményt utólag szűrőprésen kb. 65-—80% . szárazanyag tartalomra állítják be. A pasztát a minőség javítása érdekében esetleg fénye­sítő, tartósító, valamint a tükrösödést fokozó, ilL gátló adalékokkal keverik. Jelen találmány tárgya, olyan összetett nedves eljárásra vonatkozik, mely lehetővé teszi fémpor paszták, különösképpen alumíniumpaszták, bár­milyen minőségben történő előállítását festékipari célokra, az eddiginél sokkal gazdaságosabb körül­mények között. Az eljárás lényege a következő: (lásd sematikus ábra). A porlasztott, vagy egyéb eljárással előkészített nyersanyagot, ridegítő hen­gerlésnek vetjük alá. A hengerelt és ridegitett ter­méket, zsírsavat tartalmazó lakkipari oldószer alatt, meghatározott méretű és forgási sebességű,, valamint golyóstöltetű, forgó golyósmalomban elő­őröljük. A malomról lecsapolt híg folyós paszta hígító tartalmának 20—30% feletti részét, centri­fugán, vagy szűrőprésen eltávolítjuk. Az így nyert sűrű pasztát ismét beállítjuk a kívánt hígítási fokra és a szemcseméretnek megfelelően, meghatározott méretű, forgási sebességű és golyóstöltetű forgó golyósmalomban közbeeső őrlésnek vetjük alá. A vég szemcseméret elérése után a lecsapolt termék­ből a hígító felesleget újból eltávolítjuk, majd az őrlést friss védőoldat alatt, egy harmadik megha­tározott méretű, forgási sebességű és golyótöltetű, •— forgó golyósmalmon — az ún. szemcsebeál­lító őrléssel folytatjuk. Itt az anyagot a kívánt szemcseméret eléréséig őröljük, majd a híg pasztát vibró iszapszitán szitáljuk, s utána a paszta hígító tartalmát 20—30%-ra csökkentjük.Az így előállított pasztát keverő edényben, hőkezelés közben (50 C° alatt) a felhasználástól függően a megfelelő hígító, minőség kialakító és tartósító adalékokkal kever­jük. Bekeverés után a pasztát mint készárut cso­magoljuk Ridegítő hengerlés alkalmazása A fémpor pasztákat különösképpen az alumíni­umpasztát előaprított fémfólia hulladékból, vagy fémporból gyártják. A nyersanyagot a kívánt szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom