145701. lajstromszámú szabadalom • Univerzális vetőgép

145.701 3 kező oldalán levő másik 6 kapatest bevágódik a talajba. Eközben a fogashengeren levő 44 kar (9. ábra) a vetőkorongot elfordító 24 tengelyt működteti, mely a vetést elvégzi, majd folytatódik a 6 kapatestnek váltakozva a talajba való ki- bevágódása is ezzel kapcsolatban a tőtávolságok pontos mérése. A sor végére érve a vetőgépet a vontatógépen levő hidraulikával kiemeljük, majd az erőgép megfordul és rááll a csatlakozó sorra és hasonlóan folytatódik a vetés. Ezek után a vetőmagnak a kívánt tőtávolságra való elvetését végző tőtávolságmérő, illetve beállító szerkezetet ismertetem. Ez a tőtávolságmérő szerkezet a vetőgépre szerelve, haladás közben, az előre beállított tőtávolságot kiméri és minden egyes tőtávolság befutása után a vetőcsoroszlyák vetőcsappantyúját is vezérlik a 11. ábra szerinti megoldását és annak működési módját ismertetem. A szerkezeten elhelyezett 100, 102 kapcsolórelék segítségével beállítjuk a kívánt tőtávolságot. Ha a reléket a 103 nyíl irányában toljuk el és rögzítjük, akkor rövidebb, ha a 104 nyíl irányában toljuk el és rögzítjük a kívánt helyen, hosszabb tőtávolságot kapunk. A kapcsolórelé beállítása után a 105 kapatestet a talajba nyomjuk. A 105 és 106 kapatestek egyrésszel vannak ellátva, melyen a kapatestek a 107, illetve 108 tengely körül elfordulhatnak úgy, hogy az agyrész mindig azonos állásban marad. Ezen agyrészhez van rögzítve a végnélküli 100 Bowdenhuzal, mely két 111 huzaltárcsán van átvetve. A 105, 106 kapatestek agyrészükkel együtt a 107, illetve 108 tengelyen hosszirányban elcsúszhatnak és a tengelyen levő, a rajzon fel nem tüntetett reteszhorony, valamint a kapatestek agyrészében levő siklóretesz segítségével a 107, illetve 108 tengely elfordulása esetén a tengellyel együtt elfordulhatnak. A gépet a 12 nyíl irányában vontatjuk. Ekkor a 105 kapatest a talajba nyomva a helyén marad, miközben a 107 tengely 105 kapatest agyában csúszik. A 109 agyrészhez rögzített 110 Bowden-huzal a 111 tárcsákon átvetve, elmozdul és a 106 kapatest 109 agyrészénél fogva a gép haladási irányába húzza. A 105 kapatest viszonylagos elmozdulása közben nekiütközik a 102 relének. Ezáltal záródik a 113 akkumulátor áramkörét a 114 elektromágnesen keresztül. Így a 115, 121 mágnesrudak, melyek a 116 fogaskerékkel kapcsolódnak, ennek révén forgásba hozza a 117, 118 fogaskerekeket, melyek 90 °-kal elfordulnak. Ekkor a 105 kapatest elfordulása, kihúzódik a talajból, míg a 106 kapatest bevágódik a talajba. A 116 fogaskerék elfordulásakor, a rászerelt 119 rudazat a vetőelemeket hozza működésbe. A gép előrehaladása következtében a 6 kapatest beleütközik a 101 relébe, mely kapcsolja a 120 elektromágnes áramkörét. Ez berántja a 121 rudat, minek következtében elfordul a 116 fogaskerék és ezzel együtt a 117, 118 fogaskerék is, amikor a 106 kapatest kiemelkedik a talajból és a 105 kapatest bevágódik a talajba. A munkafolyamat megismétlődik, míg a gép meg nem áll. Szabadalmi igénypontok: 1. Univerzális vetőgép, jellemezve a vetőszélességnek megfelelően több, függőleges irányban egymástól függetlenül mozgatható, mag- és műtrágyarekeszre osztott vetőmagtartóval, ami lehetővé teszi a műtrágyának a magvetéssel együttes, de attól elkülönített adagolását. 2. Az 1. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a magtartóhoz csatlakozó csoroszlya ketté van osztva és egyik, a műtrágyát tartalmazó részéhez csatlakozó csoroszlyarész hosszabb a másiknál oly célból, hogy a műtrágya a magtól elkülönítve érjen a talajba. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy tőtávolságmérő szerkezete van, mely a gép haladási irányába eső tengelyű fogashengerből, ettől oldalt elrendezett, skálabeosztással ellátott fogaslécekkel, ezzel kapcsolódó függélyes tengelyű fogaskerékkel, a fogashenger fogain csúszó fogaskerekekkel és ezek tengelyén elrendezett, a talajjal váltakozva érintkező, oldalirányban mozgó kapatestekből áll. 4. A 3. igénypont változata, azzal jellemezve, hogy a tőtávolságmérő fogashengerből, ezzel párhuzamos két vezetőrúdon csúszó fogaskerekékből és oldalirányban mozgó, a talajba felváltva bevágódó kapatestekből áll. 5. A 4. igénypont szerinti tőtávolságmérő szerkezet változata, jellemezve két vezetőrúdon csúszó, a talajjal váltakozva érintkező kapatestekkel, a vezetőrudak végén elhelyezett, kapatesteknek a vezetőrudakkal együtt oldalirányban való elforgatását végző fogaskerekekkel. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy függesztett kiképzésű. 7. Az 1—5. igénypontok szerinti vetőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy járókerekes kiképzésű. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tőtávolságmérő szerkezet elektromosan működtetett. 9. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tőtávolságmérő szerkezet mechanikusan működtetett. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetőkerekek osztott, nyitható házban vannak elrendezve, a vetőkerekek kicserélésének lehetővé tételére. 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vetőmag és a műtrágya szállító részek a magnak szemenkénti, a műtrágyával egyidejű de egymástól külön való szállítására a magok formájának,, mennyiségének megfelelően vannak kiképezve. 12. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, jellemezve a mag formájának, szamának és a műtrágya mennyiségének megfelelő, aljazaton rögzíthető, cserélhető betéttel. 13. A 10—12. igénypontok szerinti berendezés változata, jellemezve görgőkön futó ékszíjjal, mely görgők részben a vetőszerkezeten kívül, részben a vetőszerkezeten belül vannak elhelyezve. 14. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti vetőgép kiviteli alakja, melyre jellemző: áttörés-