145700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pehely előállítására, főként lapos árpából ill. takarmányárpából és más, toklász-részekben gazdag gabonafélékből, valamint e pelyhesített termékek felhasználása nyersterményadalékként a sörfőzéshez

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.700. SZÁM 6. b. 8—15. OSZTÁLY — BA—1149. ALAPSZÁM Eljárás pehely előállítására, főként lapos árpából' ill. takarmányárpából és más, toklász-részekben gazdag gabonafélékből, valamint e pelyhesített termékek felhasználása nyerstermény-adalékként a sörfőzéshez VEB Brauerei und Malzfabrik Ariern, Radeberg, NDK Feltalálók: Smola Hans művezető, Artern, Osswald Gerhard, Bad Frankenhausen, Soll Hans, Berlin-Weissensee A bejelentés napja: 1957. április 16. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1955. november 25. A 12/1957. II. 28. korm. rendelet alapján Ismeretes, hogy a sör gyártása során a malátához, ez utóbbinak részbeni megtakarítása céljából, valamilyen nyersterményt is hozzá szoktak adni. Ilyen nyerstermény-adalékként főképpen a rizs bizonyult alkalmasnak, így az utóbbi időben leginkább ez került alkalmazásra. A rizs azonban előnyösen felhasználható sokféle más — élelmezési és ipari — célra, így nagymértékben emelhetné a sörgyártás gazdaságosságát, ha nyerstermény-adalékként másfajta, kevésbé értékes terményt lehetne felhasználni anélkül, hogy ez a sör minőségére hátrányos befolyással lenne. Az egyes termények sörgyártás céljaira való felhasználhatósága elsősorban az illető termények kémiai összetételétől függ. Az eddigi tapasztalatok • szerint különösen jelentős ebből a szempontból a termény cellulóz- és zsírtartalma. Ezeknek az alkotórészeknek a nagy mennyiségben való jelenléte igen hátrányosan befolyásolja a kész sör minőségét. A sörgyártáshoz való alkalmazásra általában tekintetbe jövő termények fontosabb alkotórészeinek átlagos mennyiségi arányát az alábbi táblázat mutatja: Keményítő Nitrogén-Cellulóz és más Zsír tartalmú szénhidrátok anyagok Árpa 4,8 60 2,1 10,0 Búza 2,5 65 1,7 12,5 Zab 10,8 53 5,3 11,7 Rizs 2,0 70 0,4 7,7 E táblázat adataiból világosan kitűnik, hogy természetes állapotában a felsorolt termények egyike sem közelíti meg kémiai összetétele alapján a rizst, jóminőségű sör előállítására alkalmas nyerstermény-adalékként való felhasználhatóság szempontjából. A gyengébb minőségű u. n. lapos árpa, illetve takarmányárpa összetétele a cellulóz- és zsírtartalom, valamint a nitrogéntartalmú anyagok menynyiségi aránya szempontjából még kedvezőtlenebb képet mutat, így ezek eddig egyáltalán nem voltak felhasználhatók nyerstermény — adalékként a sörgyártáshoz. Ezek a másodrendű árpafajták viszonylag nagyobb mennyiségű tokiászt, illetve héjrészt tartalmaznak; a tokiászban tudvalevőleg keserű gyanták és cserzőanyagok vannak, ez utóbbiak rontják a sör ízét, és oxidáció révén a világos sörök színét is. Fokozottabb mértékben állanak fenn ezek a hátrányos tulajdonságok annak a hulladékárpának az esetében, amely a sörgyárakban a malátakészítésre felhasználásra kerülő árpa fajtázása és tisztítása során visszamarad. Ez az általában 2 mm-nél kisebb szemnagyságú hulladék sok tokiászt és héjanyagot és különféle szennyezéseket tartalmaz; a sörgyártáshoz való felhasználásra teljesen alkalmatlan, eddig csupán takarmányként tudták értékesíteni. A jelen találmány tárgya olyan eljárás, amelynek segítségével ez a hulladékárpa, valamint általában a lapos-, illetve takarmányárpa és más tokiászban, illetve héj részekben gazdag gabonatermények alkalmassá tehetők a sörgyártásban nyersterményadalékként való felhasználásra. Ez a cél a találmány értelmében az említett árpa, illetve egyéb gabonaféléknek a héj részektől és egyéb szennyező anyagoktól való teljes megtisztítása és a megmaradó lisztes magbél pelyhesítése útján érhető el. A találmány szerinti eljárással nyert pelyhesített terménynek a sörgyártás során nyerstermény-adalék-