145696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj elgázosítására

•egielient: 1959. december 15. ORSZÁOOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.696. SZÁM 26. a. 10-13. OSZTÁLY — PE-231. ALAPSZÁM Eljárás olaj elgázosítására Dr. Perédi Károly oki. gépészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1955. október 1. Ismeretes már olajnak kamrában való tökéletlen elégetésééi olajgáz előállítása. Az volt azonban az általános felfogás, hogy az elgázosításnak a kamrában 800 C° átlagos hőmérséklet felett kell történnie, hogy az olajgáz lehetőleg kevés kondenzálódóképes olajgőz és sok permanens gáz legyen. Mennél magasabb hőmérsékleten végezték az elgázosítást, annál kevesebb volt a kondenzálódóképes olajgőz, viszont annál alacsonyabb fűtőértékű gázt kaptak. A találmány szerinti eljárás abból a felismerésből indul ki, hogy 750 C° alatti, mégpedig 400— 750 C° közötti valamely hőmérsékleten való elgázosításnál kapott gáz fűtőértéke még abban az esetben is jóval nagyobb a magasabb, 800—1200 C°-on történt elgázosításnál kapott gáz fűtőértékénél, ha belőle a kátrány- és olajgőzöket kicsapjuk. Ez azzal magyarázható, hogy alacsonyabb hőmérsékleten való elgázosításhoz kevesebb égési levegőt kell bevezetni, úgyhogy a nitrogénballaszt kisebb, és azzal, hogy a generátorgáz elégethető permanensgázrészének fűtőértéke nagyobb. A találmány lényege abban van, hogy az olajat 400 és 700 C° hőmérséklet között valamely hőmérsékleten gázosítjuk el. Ha permanens gázra- van szükségünk, a generátorgázból ismert módon kondenzálással a gőzöket kicsapjuk, viszont ha kemencéket (hevítő- Martin-kemencéket stb.) kívánunk a gázzal tüzelni, célszerű a generátort közvetlenül a kemence mellett felállítani és a gázt a gőzök leválasztása nélkül a kemencébe bevezetni és elégetni. A találmány szerinti eljárásnál az égési levegőn kívül gőzt is fúvathatunk be. Utóbbi esetben azonban az égési levegőt elő kell melegítenünk, mert a hidrogénképződés endotermikus lefolyása miatt a reakciótér hőmérsékletét csökkenti. A levegő előmelegítése a fejlődő olajgáz fizikai melegével, vagy külső hulladékmeleggel történhet. Egyébként a gázosítás hőfokát a porlasztógőz túlhevítésével is emelhetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás olaj elgázosítására annak kamrában való beporlasztásával és tökéletlen elégetésével, azzal jellemezve, hogy az elgázosítási folyamat átlag hőmérsékletét 400 és 750 C° között valamelyik hőmérsékleten tartjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a generátorgázból az olajgőzöket kondenzálással elkülönítjük és az így kapott termékeket külön használjuk fel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az égési levegőt az olajgáz fizikai melegével melegítjük elő. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az égési levegőt külső hőforrás melegével, különösen hulladékmeleggel melegítjük elő. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az olaj porlasztásához használt gőzt túlhevítjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 593407. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.