145695. lajstromszámú szabadalom • Küvetta

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.695. SZÁM 42. h. OSZTÁLY — BA—1246. ALAPSZÁM Küvetta Dr. Balló Rudolf műegyetemi tanár, Molnár Imre tanársegéd és Mondvai Imre tanársegéd, mindannyian Budapest A bejelentés napja: 1958. március 29. A találmány olyan küvettára vonatkozik, mely az ismert küvettáktól eltérőleg ott is használható, ahol a küvetta hőmérséklet ingadozásoknak van kitéve. A küvetta kielégíti azt a követelményt, hogy hő­mérséklet ingadozások fellépése esetén is a benne levő folyadék teljesen kitölti a munkateret. A találmány ezt a követelményt a küvetta mun­katerét körülvevő, a munkatérrel közlekedő ki­egyenlítő tér létesítésével éri el. Ha a hőmérséklet növekszik, akkor a küvetta munkaterét kitöltő folyadék kiterjed és a kiegyen­lítő térbe áramlik, míg a hőmérséklet csökkenése esetén a folyadék összehúzódik és a kiegyenlítő térből visszaáramlik a munkatérbe. A mellékelt rajz egyetlen ábrája a találmány sze­rinti küvetta példaképpeni kiviteli alakját szem­lélteti. A rajzon feltüntetett példában a küvetta a min­denkori célnak megfelelő anyagból, pl. polimetil­metakrilát műanyagból készült henger, de tetsző­leges más, pl. három-, négy- vagy sokszög alapú hasáb is lehet, melynek középső 1 része a munka­tér. Ez folyadékkal, jelen esetben szervetlen fém­sókat tartalmazó oldattal van megtöltve. Az 1. munkatér körül 2 kiegyenlítő tér van ki­képezve, mely a hengeralakú küvettát gyűrű alak­jában veszi körül. A 2 kiegyenlítő tér 3 nyíláson át közlekedik az 1 munkatérrel. Ez utóbbi és a 2 ki­egyenlítő tér vagy légmentesen zárt vagy a 2 ki­egyenlítő tér fedőlemezét áttörő kapilláris 4 nyí­láson át közlekedik a légkörrel és így a nyomáskü­lönbségek kiegpenlítődnek. Ez a megoldás csak akkor használható, ha a küvettában levő folyadék­nak a párolgása viszonylag kicsi. A küvetta 1 munkaterét az 5 alap és a 6 fedőlap zárja le. E lapokat 9, illetve 10 tömítőgyűrűk köz­behelyezésével a 7, illetve 8 gyűrűk szorítják le, melyeket csavarok rögzítenek helyzetükben. Az alap- és fedőlapok vagy egymással párhuzamos vagy egymással szöget bezáró sík lapok vagy pedig tetszőleges alakú optikai felületté képezhetők ki. Az alap és fedőlap anyaga sokféle lehet, pl. üveg, kvarc, polimetilmetakrilát. Az 1 munkateret a 2 kigyenlítő térrel összekötő 3 nyílás magasságában e nyílással szemben a kü­vetta külső falát áttörő 11 nyíláson keresztül tölt­jük meg a küvettát folyadékkal és a nyíláson tör­ténik a folyadék kiürítése is. A 11 nyílást véglege­sen vagy ideiglenesen lég és folyadékállóan zárjuk. A rajzon feltüntetett példában tömítéssel ellátott csavar zárja el a 11 töltőnyílást. Töltés céljából a küvettát a rajzon feltüntetett helyzetből 90°-kal elforgatjuk úgy, hogy a 11 töl­tőnyílás tengelye függőleges helyzetbe kerüljön. Ekkor kis tölcsérrel, melynek kifolyó nyílása az 1 munkatérbe nyúlik, teljesen megtöltjük az 1 mun­kateret, majd 2 kiegyenlítő teret oly magasságig töltjük meg, hogy a küvetta vízszintes állásnál a legalacsonyabb üzemi hőmérsékletnél ne érje el a 2 kiegyenlítő térben a folyadék szintje a 3 nyílás fel­ső szélét. A találmány szerinti küvetta további előnye, hogy nemcsak vízszintesen, hanem függőleges vagy ferde helyzetben is használható. Ha függőleges vagy ferde helyzetben kerül alkalmazásra, akkor a 3 nyílásnak mindig a folyadék szintje alatt kell maradnia. A küvetta lezárása után használatra kész. A hőmérséklet ingadozásának hatására az 1 mun­katérben levő folyadék vagy kiterjed, amikor is a 2 kiegyenlítő térbe áramlik, vagy pedig összehú­zódik és ez utóbbiból visszaáramlik az 1 munka­térbe, így tehát sem buborék képződéstől, sem pe­dig a munkatér deformálódástól nem kell tartani. A 2 kiegyenlítő tér részben folyadékkal, részben gázzal vagy ritkított gázzal telített és így a hőmér­séklet ingadozás hatására fellépő nyomásnövekedés vagy csökkenés a küvetta anyagának, alakjának és az üregek térfogatának megfelelő megválasztásával hatástalanítható. A küvetta egy további kiviteli alakjánál a 2 ki­egyenlítő tér felső légterébe torkolló 4 kapilláris nyílás útján közlekedik a légkörrel és így a fellépő nyomás különbségek kiegyenlítődnek. Ez a megol­dás csak akkor használható, ha a küvettában levő folyadék párolgása csekély, pl. vizes oldatok ese­tén. Ebben az esetben a 4 kapilláris nyílás helyét úgy kell megválasztani, hogy az a használati kö­rülmények között a légtérbe torkolljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom