145689. lajstromszámú szabadalom • Automatikus központi anódeffektusjelző és számláló berendezés alumíniumelektrolíziseknél való alkalmazásra

0 Megjelent: 1959. december 15. ORSZACOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.689. SZÁM 40. c. 1—4. OSZTÁLY — FE—343. ALAPSZÁM Automatikus központi anódeffektusjelző és számláló berendezés alumíniumelektrolíziseknél való alkalmazásra A magyar állam, mint Feriing György okleveles villamosmérnök, inotai lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 22. Alumíniumelektrolízisnél — a villamosenergia­fogyasztás csökkentése céljából — a 10—15 órán­ként fellépő anódaffektusok alkalmával a mielőbbi kádkezelés megkezdése elsőrendű fontosságú fel­adat. Anódeffektusok alkalmával ugyanis az elekt­rolizáló kád feszültsége fcb. 5 Voltról 30—50 Volt­ra emelkedik fel, tehát telj esi talányénak kb. tíz­szeresét is felveheti számottevő elektrolízis nél­kül. Ennek az állapotnak akusztikus és vizuális jelzése a kádakat kezelő kohászok részére feltét­lenül szükséges, hogy az anódeffekitus mielőbbi meigiszüntetése végett a kád kezelését elvégezhes­sék. Az egyes köhászibrigádok munkájának kiér­tékelése viszont megkívánja az egyes brigádok összes effektusidejének és effektusok számának ismeretét, hogy az elrendelt effektusmegelőzések brigádonként ellenőrizhetők legyenek. Ezideig mind hazai, mind külföldi üzemekben ejtőkehgyeles szabályozókat alkalmaztak az anód­effektusok jelzésére. Ezek egyrészt nehezen, besze­rezhető import készülékek, másrészt viszont alkal­mazásuk nem, teszi lehetővé a központi jelzést, az effektusok alakulásának vizsgálatát, az időtar­tamok és effektusszámok vizsgálatát és regisztrá­lását stb. Szükséges tehát egy olyan berendezés, mely mindezeket lehetővé teszi. Az erre szolgáló berendezés elvi kapcsolási vázlatát a mellékelt ábra mutatja. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az alumí­niumelektrolizáló üzemekben általában egy-egy brigád két egymás mellett levő kádsor meghatá­rozott számú kádját, általában 5—5 kádat kezel, tehát egy brigádhoz két különálló kádcsoport tar­tozik. Az effektusok számának és idejének regiszt­rálása így kádcsoportonként szükséges, míg akusz­tikus és vizuális jelzőberendezés brigádonként egy is elegendő. Jelzés esetén viszont a brigád tagjai már könnyen ki tudják választani a 2x5 kádból azt, amelyikben anódeff ektus van. A könnyebb át­tekinthetőség kedvéért az elvi kapcsolási rajzon csak az egy kádcsoporfhoz tartozó készülékeket tüntettem fel a brigád másik kádcsoportjához, va­lamint a teljes berendezéshez tartozó közös ele­mekkel együtt. A kádcsoportok (1) végpontjaitól (2) egy-egy üzem-próba átkapcsolón (3) keresztül két vezeték csatlakozik egy vonalválasztó két emeletének meg­felelő állóérintkezőire. Az egyik vezeték közvet­lenül, a másik a mindenkori kádszámnak megfe­lelően változtatható ellenálláson (4) keresztül csat­lakozik a vonialválasztóhoz. Ezáltal elérhető az,, hogy a mindenkori kádcsoportfeszültséget megha­ladó 5—6 Voltos feszültségamelkedést a berende­zés már jelezze. A vonalválasztó keféit (5—6—7—8—9—10) egy elektromotor megfelelő lassító áttétel segítségével egyenletes szögsebességgel állandóan forgatja, úgy­hogy kb. 15 másodperc alatt a forgó kefék, vala­mennyi kádcsoport kapcsait letapogatják. Az (5—6) kefékre egy gyorsműködésű kétteker­cses polarizált jelfogó (11) van kapcsolva egyik tekercsével, míg másik tekercsén egy változtatható ellenállással (12) megfelelően beállított stabilizált egyenáram folyik, mely ellentétes irányú gerjesz­tést hoz a jelfogón létre, mint a kádcsoportra kap­csolt tekercs árama. Ha tehát a kádcsoport fe­szültsége az anódeffektus következtében megnő, abban a pillanatban, amikor a vonalválasztó (5—6) keféje á kérdéses kádcsoport állóérintkezőjére lép, a polerizált jelfogó — az ellengerjesztést le­győzve — meghúz, és addig meghúzva tart, míg a kefék az érintkezőről le nem lépnek. így a pola­rizált jelfogó ellerigerjesztésével a szükséges fe­szültségen való éles és határozott maghúzást sike­rült elérni. A (3) átkapcsoló jobb oldali állásában a meg­felelő jelzőberendezés a kádcsoportról egy száraz­elemre (12') kapcsolható, melyről voltmérővel (13) mért és ellenállással (14) változtatható vizsgáló­feszültség kapcsolható a vonalválas^tóra annak 'megállapítására, hogy a polarizált jelfogó meghú­zása a kívánt feszültségen történik-e. Láttuk, hogy a (11) polarizált jelfogó anódeffek­tus alkalmával egy-egy pillanatra meghúz. Meg­húzáskor zárja a (15) jelfogó áramkörét, mely szin­tén egy pillanatra meghúz, de mivel gyors meg­húzású és lassú elengedésű jelfogó, hosszabb ideig tart meghúzva, mint a polarizált jelfogó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom