145689. lajstromszámú szabadalom • Automatikus központi anódeffektusjelző és számláló berendezés alumíniumelektrolíziseknél való alkalmazásra

0 Megjelent: 1959. december 15. ORSZACOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.689. SZÁM 40. c. 1—4. OSZTÁLY — FE—343. ALAPSZÁM Automatikus központi anódeffektusjelző és számláló berendezés alumíniumelektrolíziseknél való alkalmazásra A magyar állam, mint Feriing György okleveles villamosmérnök, inotai lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 22. Alumíniumelektrolízisnél — a villamosenergiafogyasztás csökkentése céljából — a 10—15 óránként fellépő anódaffektusok alkalmával a mielőbbi kádkezelés megkezdése elsőrendű fontosságú feladat. Anódeffektusok alkalmával ugyanis az elektrolizáló kád feszültsége fcb. 5 Voltról 30—50 Voltra emelkedik fel, tehát telj esi talányénak kb. tízszeresét is felveheti számottevő elektrolízis nélkül. Ennek az állapotnak akusztikus és vizuális jelzése a kádakat kezelő kohászok részére feltétlenül szükséges, hogy az anódeffekitus mielőbbi meigiszüntetése végett a kád kezelését elvégezhessék. Az egyes köhászibrigádok munkájának kiértékelése viszont megkívánja az egyes brigádok összes effektusidejének és effektusok számának ismeretét, hogy az elrendelt effektusmegelőzések brigádonként ellenőrizhetők legyenek. Ezideig mind hazai, mind külföldi üzemekben ejtőkehgyeles szabályozókat alkalmaztak az anódeffektusok jelzésére. Ezek egyrészt nehezen, beszerezhető import készülékek, másrészt viszont alkalmazásuk nem, teszi lehetővé a központi jelzést, az effektusok alakulásának vizsgálatát, az időtartamok és effektusszámok vizsgálatát és regisztrálását stb. Szükséges tehát egy olyan berendezés, mely mindezeket lehetővé teszi. Az erre szolgáló berendezés elvi kapcsolási vázlatát a mellékelt ábra mutatja. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az alumíniumelektrolizáló üzemekben általában egy-egy brigád két egymás mellett levő kádsor meghatározott számú kádját, általában 5—5 kádat kezel, tehát egy brigádhoz két különálló kádcsoport tartozik. Az effektusok számának és idejének regisztrálása így kádcsoportonként szükséges, míg akusztikus és vizuális jelzőberendezés brigádonként egy is elegendő. Jelzés esetén viszont a brigád tagjai már könnyen ki tudják választani a 2x5 kádból azt, amelyikben anódeff ektus van. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az elvi kapcsolási rajzon csak az egy kádcsoporfhoz tartozó készülékeket tüntettem fel a brigád másik kádcsoportjához, valamint a teljes berendezéshez tartozó közös elemekkel együtt. A kádcsoportok (1) végpontjaitól (2) egy-egy üzem-próba átkapcsolón (3) keresztül két vezeték csatlakozik egy vonalválasztó két emeletének megfelelő állóérintkezőire. Az egyik vezeték közvetlenül, a másik a mindenkori kádszámnak megfelelően változtatható ellenálláson (4) keresztül csatlakozik a vonialválasztóhoz. Ezáltal elérhető az,, hogy a mindenkori kádcsoportfeszültséget meghaladó 5—6 Voltos feszültségamelkedést a berendezés már jelezze. A vonalválasztó keféit (5—6—7—8—9—10) egy elektromotor megfelelő lassító áttétel segítségével egyenletes szögsebességgel állandóan forgatja, úgyhogy kb. 15 másodperc alatt a forgó kefék, valamennyi kádcsoport kapcsait letapogatják. Az (5—6) kefékre egy gyorsműködésű kéttekercses polarizált jelfogó (11) van kapcsolva egyik tekercsével, míg másik tekercsén egy változtatható ellenállással (12) megfelelően beállított stabilizált egyenáram folyik, mely ellentétes irányú gerjesztést hoz a jelfogón létre, mint a kádcsoportra kapcsolt tekercs árama. Ha tehát a kádcsoport feszültsége az anódeffektus következtében megnő, abban a pillanatban, amikor a vonalválasztó (5—6) keféje á kérdéses kádcsoport állóérintkezőjére lép, a polerizált jelfogó — az ellengerjesztést legyőzve — meghúz, és addig meghúzva tart, míg a kefék az érintkezőről le nem lépnek. így a polarizált jelfogó ellerigerjesztésével a szükséges feszültségen való éles és határozott maghúzást sikerült elérni. A (3) átkapcsoló jobb oldali állásában a megfelelő jelzőberendezés a kádcsoportról egy szárazelemre (12') kapcsolható, melyről voltmérővel (13) mért és ellenállással (14) változtatható vizsgálófeszültség kapcsolható a vonalválas^tóra annak 'megállapítására, hogy a polarizált jelfogó meghúzása a kívánt feszültségen történik-e. Láttuk, hogy a (11) polarizált jelfogó anódeffektus alkalmával egy-egy pillanatra meghúz. Meghúzáskor zárja a (15) jelfogó áramkörét, mely szintén egy pillanatra meghúz, de mivel gyors meghúzású és lassú elengedésű jelfogó, hosszabb ideig tart meghúzva, mint a polarizált jelfogó.