145678. lajstromszámú szabadalom • Színezékmérő készülék

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.678. SZÁM 8. a. OSZTÁLY — TE-177. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Színezékmérő készülék Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Pál Sándor, Kitzinger Ferenc, Cservenyi Károly, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 12. Textilanyagok gazdaságos üzemi festéséhez szükség van a színezési folyamat pontos ismeretére. Tudnunk kell, hogy mennyi idő szükséges az anyag megfestéséhez, mennyi az a festék-mennyiség, amelyet már nem képes felvenni a szövet és, hogy, mint változnak ezek az adatok a hőmérséklettel. Eddig ezt a vizsgálatot úgy végezték, hogy az anyagot laboratóriumi edényekben színezték és bizonyos időnként a festékoldatból mintát vettek. Az így nyert minta-sorozat koncentráció értékeit koloriméterrel végigmérték. Ennek az ismert módszernek számos hibája van. Nem lehet a hőfokot pontosan tartani, levegőérzékeny színezékek a mérés közben elbomlanak, a vizsgálat közben változik a flotta-arány, szakaszos a vizsgálat és igen körülményes. A találmány színezékmérő készülék — úgynevezett „Dyeometer" készülék — melynek használatával a közölt hibáik kiküszöbölődnek és e készülékkel a szükséges festási tényezők egyszerűen meghatározhatók. A készülék lehetővé teszi textilanyagok laboratóriumi kiifestésénél a festési folyamat lépésről-lépésre követését a tényezők pontos meghatározásával. A készülék ezenfelül a festés vegyi problémáinak és tudományos alapjainak tisztázására is szolgál. A színezékmérő készületekéi meghatározhatók különböző textilanyagok kifestési görbéi, a festéshez használt segédanyagok, nevezetesen sok, savak, oxidáló- és redukálószerek stb. optimális adagjai. A festési tényezők a készülékkel az idő és a hőfok függvényében állapíthatók meg. Általában a találmánybeli színezékmérő készülék mindazon esetekben használható, amikor a folyadék áttetszősége a vizsgálat alatt a folyamaton jellemzően változik. Megfelelő szivattyú alkalmazásával a készülék összekapcsolható üzemi festőkészülékkel, mint dzsiggerrel, festőkáddal is és így a gyakorlati adatok közvetlenül mérhetők. A találmány szerint a színezékmerő készüléknek a színezendő anyagot befogadó színezőteres tartálya, ehhez csatlakozó és a küvettát tartalmazó csővezetéke, a festékoldatot áramlásba tartó gáz bevezető csőcsatlakozása, továbbá hőmérője és a küvettát közrefogó fényforrása, illetve fotocellája, valamint a fotocellához csatlakozó elektromos erősítője és mérőműszere van. A találmány szerint a színezékmérő készülék célszerű kiviteli alakjánál a készüléknek a színezőteres tartályra helyezett visszacsepegő hűtője és a festékfürdő hőfokának beállítására teirncsztátja van, mely termosztáthoz a színezőtéroen elhelyezett csőkígyó tartozik. A találmány szerinti színezékmérő készülék egy kiviteli alakját vázlatosan a rajz szemlélteti. Az (1) küvettát tartalmazó (2) csővezeték a (3) színezőteres tartályhoz alul középen és fent oldalt csatlakozik., A színezendő anyagot lazán Helyezzük a színezőtérbe, mert a festőfürdőt körforgásba tartó kis erők miatt csak laza minta esetében kapunk egyértelmű eredményt. A festék oldatot a színezendő anyagra öntve megtöltjük a színezőteres tartályt festékoldattal. A (2) csővezetékbe az (1) küvetta felett van bekötve a (4) gázbevezető csőcsatlakozás az (5) áteresztő csappal. E csap nyitásával a gáztartályt összekötjük a készülékkel és a (2) csővezetékben felszálló (7) gázbuborékok a festékoldatot mozgásba hozzák. Erre a célra olyan gázt kell alkalmazni, amely nincs hatással a festék anyagára. A legtöbb esetben sűrített levegő megfelelő, de gyakorlatilag jobb és biztosabb nitrogén használata. Az emelkedő gázbuborékokkal mozgásba hozott festékoldat mozgásba hozza a színezőtérben levő festékfürdőt, mely a színezendő mintán átfolyva újra a (2) csővezetékbe jut és a küvetta felé áramlik, majd a küvettán átfolyva újabb gázbuborékok ismét a színezőtérbe vjszik. Így a festékoldat a színezendő mintán és a küvettán át körforgásba kerül. A küvettát a (8) fényforrás és a (9) fotocella közé helyezzük. A küvettán fényt bocsátva át, az átjutott fénymennyi-