145671. lajstromszámú szabadalom • A stroboszkopikus jelenség felhasználásával, igen nagy fordulatszámok mérésére alkalmas készülék, rácsvezérlés nélküli gázkisülésű villanó lámpával

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.671. SZÁM 42. o. OSZTÁLY - SE-692. ALAPSZÁM A stroboszkopikus jelenség felhasználásával, igen nagy fordulatszámok mérésére alkalmas készülék, rácsvezérlés nélküli gázkisülésű villanó lámpával Szerszámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek Feltalálók: Préda Zoltán, Adorján Sándor, Németh József és Szenes Imre, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. június 8. Fordulatszámot mechanikusan, elektromosan és elektronikusan lehet mérni. Az első két esetben a mérőműszer mechanikusan terheli a mérendő szerkezetet, az elektronikus megoldás előnye pe­dig, hogy a mérendő szerkezet a mérés által nincs terhelve, mert a mérés fénysugárral történik. En­nek a megoldásnak további előnye, hogy nehezen elérhető vagy teljesen hozzáférhetetlen helyen is végezhetünk méréseket. A mérés elve, hogy a pe­riodikus (nem csak forgó) mozgást végző testet, periodikusan felvillanó fénnyel világítják meg. A fény villanását elektronikus, változtatható frek­venciájú generátorral vezérlik. Ha a generátor frekvenciája a forgó, vagy egyéb periodikus moz­gást végző test frekvenciájával megegyezik, a mozgó testet állónak látjuk. A mérhető legna­gyobb fordulatszámot a villanó lámpa tulajdonsá­gai határozzák meg. Az elektronikus fordulatszámmérés tehát, a fen­tiek szerint, jóval előnyösebb, mint a mechanikai vagy elektromos mérés, de hátránya, hogy vi­szonylag fárasztó, a mérhető fordulatszám nem elég nagy, a készülék drága és importot tesz szük­ségessé, stb. A találmány célja a stroboszkopikus jelenség felhasználásával működő, elektronikus fordulat­számmérők, ill. általában véve periodikus mozgást mérő készülékek tökéletesítése. E célból villanó­lámpának, C osztályba kapcsolt elektroncső mun­kaellenállásként, rácsvezérlés nélküli, gázkisülé­sű csövet alkalmazunk. E megoldás előnyei a rajz­zal kapcsolatos alábbi leírásból derülnek ki, amely a találmány szerinti mérőkészülék kapcsolási váz­latát példaképpen szemlélteti. A rajz szerint 1 az impulzus generátor, 2 a C osztályban működtetett elektroncső, 3 a tápegység, 4 a gáztöltésű, rácsvezérlés nélküli villanó lám­pa. Az 1 impulzusgenerátor által előállított impul­zusok pozitív része a 2 elektroncső rácsára vezetve nyitja a C osztályban egyébként negatív előfe­szültséggel lezárt végerősítő csövet. A cső anód­köri munkaellenállása 1 db, Mohm nagyságrendű ellenállás és a vele párhuzamosan kapcsolt, vil­lanó lámpának használt, rácsvezérlés nélküli 4 gázkisülésű cső. Az impulzus hatására meginduló anódáram a nagy ohmikus ellenálláson akkora feszültségesést létesít, hogy a villanó lámpa be­gyújt. A Mohm nagyságrendű ellenálláson a vil­lanólámpa kohm nagyságrendű ellenállásához ké­pest, gyakorlatilag elhanyagolható nagyságú áram folyik és így a villanólámpa begyújtása után az össz-anódáram a villanó lámpán folyik keresztül. Az impulzus megszűntével a negatív előfeszült­ség ismét lezárja az elektroncsövet, a villanólám­pa kialszik. Az impulzusok közötti szünetben a katódáram gyakorlatilag nulla, ami az elektron­csövet kíméli, élettartamát, üzembiztonságát nö­veli. A villanó lámpával és a Mohm nagyságrendű ellenállással párhuzamosan kapcsolt kondenzátor a felvillanási impulzus alakjának javítására szol­gál. Az eddigi strofooszkópokban alkalmazott speci­álisan e célra készült villanólámpák fényénél sok­kal nagyobb villanó fényt azzal érjük el, hogy a rácsvezérlés nélküli gázkisülésű csövet C osztály­ba kapcsolt végerősítő cső anód munkaellenállá­saként működtetjük. A gyújtófeszültség így a tel­jes anódfeszültség (550—600 V) és a begyújtás után a végerősítőcső össz-anódárama a villanó­lámpán folyik keresztül. Ez a viszonylag nagy tel­jesítmény igen jó hatásfokkal alakul át fénnyé. A leírt készülék mindenütt alkalmazható, ahol az eddig gyártott stroboszkópok alkalmazhatók. Előnyei az eddig ismeretessé vált stroboszkópokkal szemben a következők: a) Többszörösen megnövekedett fényerővel mű­ködik, így a mérés kiértékelése kevésbé fárasztó és gyorsabb. A nagyobb fényerő a fényképezést is könnyen lehetővé teszi, valamint a demonstrá­cióra való felhasználás területét kiszélesíti. Olyan helyeken is végezhető mérés, ahol a környezet nem sötétíthető el. b) Az alkalmazott kapcsolásban működő, az eddigiektől eltérő villanólámpa lehetővé teszi a villanó frekvenciának nagyságrenddel való meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom